Snoop Dogg - Iz It a Crime?Félve álltam neki az albumnak tekintettel arra, hogy a legutóbbi Snoop lemez még fél éves sincs, és pontosan tudjuk a múltból, hogy mennyire rosszat szokott tenni a Snoop lemezek minőségének a tömegtermelés. Ehhez képest nagyon kellemes meglepetésben volt részem: ez egy jó kis Snoop album. Nem említhető egy lapon a Missionary-vel (szerintem), de egy frankó westcoast hip-hop album, ami sokkal inkább Snoop stílusa és komfortzónája, mint a Missionary volt. Szokás szerint túl hosszú a maga 21 számával, a kevesebb megint több lett volna, de egyértelműen gyenge szám is max. 2 van rajta számomra. Abban pedig biztos vagyok, hogy már a Missionary megjelenése előtt dolgozott ezen az anyagon, mert 5 hónap alatt nem hiszem, hogy össze tudott volna rakni egy 21 számos nagylemezt ilyen színvonalon.
Azt most már ki merem jelenteni, hogy Snoop a sokadvirágzását éli, és ez akkor is igaz, ha kiveszem a Missionary-t a képből, mert azt nagyon más volt, írtam annak idején, hogy számomra az inkább Dr. Dre album, mint Snoop Dogg album. A 2010-es évek második felének Snoop Dogg albumai (beleértve még a 2021-es From tha Streets to tha Suites-et is) maximum közepesek voltak, aztán 2022-ben a Bacc on Death Row-val dobott egy váratlanul nagyot Snoop, és számomra is hihetetlenül visszatért az éves top 10-embe. Az egy egyenletesebben magasabb színvonalú, igényesebben összerakott kiadvány volt, mint az azt megelőző néhány. Ez az Iz It a Crime? szerintem méltó folytatása a BODR-nak azzal együtt, hogy más hangzás. Zeneileg kicsit gyengébbnek érzem, kevesebb a kimagaslóan emlékezetes szám rajta, Snoop viszont jobban reppel ezen.
Zeneileg tehát westcoast, funky, de kimondottan sok rajta a soul beütés, a soul-os minták (meg persze az R&B is, de az nem újdonság Snoop-nál), és ez ad egy olyan egyediséget a hangzásvilágnak, ami jól megkülönbözteti az albumot a többi Snoop lemeztől. Olyan producerek felelősek a zenék nagy részéért, akikkel hagyományosan nagyon jó volt mindig is Snoop kémiája: Battlecat, Nottz, Soopafly, Pharrell, Rick Rock. És ahogy írtam, érződik is, hogy visszatért a komfortzónájába.
Snoop rapjeinek pedig jót tett, hogy újra intenzíven együtt dolgozott Dr. Dre-vel. Élesebb, energikusabb, mint a 2010-es évek második felében volt, de mindez jó egyensúlyban van a lazaságával. Annyira azért nincs kiélezve, tökéletesre polírozva, mint a Missionary-n, ahhoz kéne Dre, de cserébe végig természetesnek hat, miközben a Missionary-n már néhol kicsit "overproduced" volt a rapje.
A közreműködők listája érdekes, nem vagyok teljesen kibékülve vele. Egy ilyen westcoast lemezre szerintem kifejezetten passzoltak volna a régi westcoast arcok, ráadásul a DPG és az Eastsidaz kézenfekvő választások is lettek volna, hiszen Death Row tagok. Ehhez képest nincsenek sehol... Ugyanakkor kaptunk olyan új arcokat, mint LaRussell vagy Sexyy Red. Wiz Khalifa és Pharrel featelnek régi arcként, de ők se klasszik westcoast előadók (főleg Pharrell

). Denaun (Mr. Porter) is régi arc, de neki Denaun az énekes alteregója, és csak refrént énekel ezen az albumon is.
Az album íve olyan, hogy baromi erősen indul, aztán a közepén ellaposodik, majd a végére megint valamivel erősebb lesz. Gyenge szám max. 2 van, vannak viszont bőven olyan számok, amik ugyan jók, de fillerek. A két gyenge szám egyike a Cold Summer (feat. Denaun) (Prod. by Mr. Porter), pedig bírom a Mr. Porter produkciókat általában, de ebben nem állt össze az énekelgetés számomra. A másik a Me N OG Snoop (feat. Sexxy Red) (Prod. by MyGuyMars), ami pedig túl trap, az ilyen sose állt jól Snoop-nak. Pedig Mars zenéit is szoktam szeretni, nem szokott ő ilyeneket csinálni.
Amiket pedig kiemelnék, azok a következők. Mint írtam, nagyon erősen indul a lemez: ha nem számolom az Introt, akkor a 2-estől a 6-osig végig baromi jó számok követi kegymást. Az egész album legjobb száma, a nyitány, a címadó dal, vagyis az Iz It a Crime? (feat. October London) (Prod. by Major Seven & AC), amiben zseniális ötlet volt rátenni a Sade samplet egy ütős, klasszik westcoast alapra. Említsük meg a 3-as, 4-es, 6-os számokat is: Joy (Prod. by Bigg D & Lamb), Unsung Heroes (Prod. by Big Duke), Can't Wait (feat. LaRussell) (Prod. by Nottz).
Az album utolsó részéből pedig a következőket emelném ki: Snoop Will Make You Dance (Prod. by Battlecat), ami egy igényes westcoast bulitrack, West Up (Prod. by Batlecat), ami szintén nagyon westcoast, ahogy a címe is sugallja, végül a My Friend (feat. Denaun) (Prod. by Mr. Porter), ami egy szép, igényes RIP dal.
Jó sok számot emeltem tehát ki, csak sajnos a 21 számos lemezre csúsztak be bőven fillerek is, amik ugyan nem rosszak, de így is felhígítják a kiemelkedő nótákat.
Megemlíteném még a Pharrell által producerált Spot című számot, ami egyértelműen a legpopulárisabb, abban van a legnagyobb slágerpotenciál. Pharrell nagyon profin megírta a dallamát, még tetszik is, csak az a baj, hogy Snoop énekel benne, és szerintem sose állt igazán jól neki az éneklés. Ez volt a bajom a Bush albummal: azon is topigényes munkát végzett Pharrell zeneileg, de Snoop éneklése miatt nem tudtam eléggé élvezni.
Összességében tehát elégedett vagyok, Snoop diszkográfiájának a középmezőnyébe helyezném az albumot, még az is lehet, hogy kicsit a közepe fölé. A top 10 esélyesek közt is számon tartom, egy gyenge évben beférhet, egy kicsit erősebben már nem biztos.