Ken and Friends - The Pop OutKét hónap késéssel végignéztem végre ezt a monstre showt. Igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy az Up In Smoke Tour óta ez volt a westcoast hip-hop legnagyobb ünnepe: elképesztő mennyiségben léptek fel a nyugati part legmenőbb mai előadói!
Két okból nem helyezném azonban az Up In Smoke Tour szintjére:
1. Ez nem egy turné volt, hanem "csak" egy show. Viszont az hazai pályán, Los Angeles-ben volt, a Lakers régi ikonikus csarnokában, a Forum-ban.
2. A színpadkép nem volt annyira kidolgozott, sőt igazából egy üres, puritán színpad volt, azon játszottak a fényekkel. Mondjuk a fények viszont profibbak voltak, mint az Up In Smoke Tour-on.
Egyetlen negatívumot tudok csak felhozni: nem volt élőzenekar. Az elején, a warm-up fellépők alatt ez érthető is volt: ilyen mennyiségű előadó számaiból nem tudna egy zenekar se felkészülni. Kendrick alatt viszont lehetett volna, és akkor se volt. Nem volt az Up In Smoke Tour alatt se zenekar, de akkor még más időket éltünk: ma már egy Kendrick Lamar szintű sztárnak szerintem illene élőzenekarral fellépni.
De ezen túl csak a pozitívumok! A műsor első blokkját DJ Hed vezényelte, amelynek során rengeteg új, feltörekvő westcoast előadó lépett fel egy-egy szám erejéig. Kimondottan szar nem volt senki, de voltak elég középszerűek, a nagy részüket nem is ismertem. A közönség viszont full vágta még a számomra ismeretlenek szövegeit is! Ez azt jelzi, hogy nagyon komoly lokális hip-hop kultúra lehet a mai napig az USA-ban: rengeteg los angelesi rapelőadó van, akik a los angelesiek számára közismertek, nemzetközi szintre viszont nem igazán jutnak el, sőt, lehet, hogy még az USA többi államában se nagyon ismerik őket. Voltak azért ebben a blokkban is már számomra ismert arcok, és ők voltak a legjobbak is: Ray Vaughn (TDE), Jay Worthy & Meet the Whoops, Westside Boogie, JasonMartin a.k.a. Problem.
A második blokk egy DJ Mustard show volt, ami lehetett volna akár az est főattrakciója is, akkora nevek voltak benne, és akkora nagy bulit csináltak. Nem annyira az én stílusom ez a Mustard-féle vonal, de el kell ismerni, hogy felfedezhetők benne a westcoast gyökerek, és egy abszolút egyedi továbbgondolása a nyugati hangzásnak. Csak egy olyan továbbgondolása, ami hozzám kevésbé áll közel. De nagyon komoly istállót épített fel maga köré Mustard is, akik simán kaphatnának egy külön epizódot egy esetleges Hip-Hop Evolution 5. évadban.

Itt már nem csak egy-egy számra jött fel a színpadra egy-egy előadó, hanem 2-3-4-re is, és mindenki csak Mustard produkciókat adott elő. Fellépett pl. Blxst, Ty Dolla $ign, Steve Lacy, Roddy Rich, Dom Kennedy, YG, Tyler the Creator.
Végül a harmadik blokk volt a Kendrick Lamar koncert, kiegészülve a Black Hippy-vel. Érdekes, hogy Kendrick már nem TDE tag, ez a show is pgLang produkció volt, sőt, emelgette is közben Kendrick a pgLang-et, mégse lépett fel egyetlen más pgLang előadó se rajta kívül, még a sokat propagált unokatestvére, Baby Keem se... A TDE annál inkább képviseltette magát, ami tök jó hír, hiszen arra utal, hogy megvan a barátság a régi harcostársakkal. Az első blokkban ugye volt Ray Vaughn, Kendrick blokkjában pedig egyszerre volt a színpadon vele Jay Rock, Ab-Soul és ScHoolboy Q, vagyis a teljes Black Hippy. Jay Rock és Q elnyomtak egy-egy szólószámot is (Win és That Part) a Kendrick-kel közös slágereik mellett, Ab-Soult viszont kicsit elhanyagoltnak éreztem: ő nemhogy szólólehetőséget nem kapott, még Kendrick-kel közös produkciója se nagyon volt...
A finálé előtt megérkezett a színpadra Dr. Dre, aki tök jó, hogy feltette a koronát erre a westcoast ünnepre a Still DRE-vel (Kendrick nyomta Snoop részét, aki Kanadában turnézott) és a California Love-val, viszont sajnáltam, hogy közös számot nem toltak. Pedig a Recipe szerintem egy viszonylag ismert közös számuk, amit adtak is már elő együtt, de úgy tűnik, Dre mostanában nem hajlandó mást élőben előadni, mint a Still DRE-t, a California Love-ot, a Next Episode-ot és a Forgot About Dre-t... Ezzel együtt is fasza volt, és menő volt az is, hogy a színpadról való távozása előtt ő mondta be az első Not Like Us elejére, hogy "I see dead people".

Maga Kendrick két motívumra húzta fel a műsorát. Egyrészt arra, hogy menjenek le a legnagyobb slágerei, amikre lehet nagyot bulizni: ez meg is történt, de feltűnt, hogy a legutóbbi, Mr. Morale and the Big Steppers albumról nem volt egy szám se. Még a legbulizósabb N95 se volt. Ez jól jelzi, hogy nem egy slágeres bulilemez volt a legutóbbi, ezzel együtt meglepő, hogy egy ilyen sikeres, 2 éves albumról nem játszik semmit. A másik három lemezről volt több nóta is, lementek a kötelezők: szívfájdalmam, hogy a m.A.A.d city-nek mindig csak az első felét szokta előadni, pedig a második felét MC Eiht-tel jobban szeretem. Ez most egy olyan alkalom lett volna, amikor stílszerű lett volna MC Eiht-et kihozni a színpadra, és előadni a második felét is, de ezt a lehetőséget sajnos kihagyta.
A másik fő motívum pedig a Drake beef volt: már ezzel is indult a műsora, a Euphoria volt a kezdőszám, majd a Dr. Dre blokk előtt lement a Like That-ből Kendrick verzéje, ami az egész beefet indította, végül a Dr. Dre blokk után a Not Like Us 5-szöri(!) előadása volt a finálé. Először egy ízelítő ment le belőle, másodszor a közönséggel reppeltette el az elejét, harmadszor rendesen előadta két táncoslánnyal, negyedszer DJ Mustard-dal, ötödször pedig úgy, hogy feljött mindenki a színpadra, aki részt vett korábban a teljes showban, és így kiállt a teljes westcoast Kendrick mellett, egyúttal Drake ellen. Nagy csoportkép is készült mindenkiről. Azt olvastam, hogy los angelesi NBA sztárok is fent voltak a színpadon, de olyan sok ember volt, hogy bevallom, én egyedül Russell Westbrook-ot tudtam kiszúrni, és benne se voltam teljesen biztos. LeBron James-t pl. nem láttam a színpadon, pedig állítólag ott volt. Viszont a koncert alatt egyszer mutatta a kamera közönségben. Erős üzenete volt, hogy a közönség ötször egymás után se unta meg ugyanazt a számot, sőt, egyre intenzívebben végigbulizták Kendrick-kel: ez tulajdonképpen a Drake beef slusszpoénja, aminek az utolsó ütését így nem is Kendrick, hanem a los angelesi, helyi rajongóbázisa vitte be Drake-nek, színpadon a teljes új westcoast támogatásával.
Összességében egy szép ünnepe volt ez az újvonalas westcoast hip-hopnak. A 2000-es évek óta háttérbe szorult kicsit a nyugati part, ezért jó volt látni, hogy megmutatták, nagyon szépen felépítette magát egy új nyugati parti hip-hop közeg a 2010-es években. Fontos, hogy a régiek ugyebár nem voltak itt Dr. Dre kivételével, ami nyilván tudatos döntés volt. Az újak közül nem sokakat hiányoltam: Dizzy Wright és Demrick jutnak csak eszembe. Illetve nem volt ez a Doggystyleee, Dezzy Hollow, Nhale féle vonal se, de szerintem őket is tudatosan hagyták ki, mert hiába fiatalok, stílusban a régi westcoastot hozzák, nem az újat. (Persze jó kérdés, hogy akkor miért volt Jay Worthy és a Meet the Whoops, akik szintén inkább klasszikusok zeneileg.)
Ahogy Kendrick is mondta a végén, Nipsey Hussle és Kobe Bryant halála megtépázta a los angelesi hip-hop rajongó közeget, volt azóta covid, gazdasági problémák, stb. Ezért volt fontos újra közönséget építeni, egységet mutatni, demonstrálni, hogy a westcoast erős. Szép dolog, hogy Kendrick ezt magára vállalta, és meg csinálta. Még akkor is, ha a sikerhez kellett egy közös "ellenségkép" is Drake személyében.
Az biztos, hogy ezzel koncerttel és a Not Like Us sikerével az új westcoast-nak erős pillanata van, Snoop Dogg olimpiai szereplése pedig a régi westcoastot is visszahozhatta kicsit a rivaldafénybe. Ha pedig erre építve kiadják még idén az új Snoop albumot Dr. Dre producerálásával, akkor a régi és az új westcoast egyszerre élhet meg egy újabb virágzást.