Köszi a bővített lemezt is!

És ez a Benny + 38 Spesh nóta is most fasza lett szerintem. Ez se az a szint, mint a Benny nagylemezeken, de lényegesen jobb, mint a Summertime Butch. A leírás szerint egy Stabbed & Shot 2 című anyagról van.

Benny the Butcher - Summertime Butch

Így az ősz közepén meghallgattam ezt a nyári lemezt, bár hozzá is teszem rögtön, hogy semmi nyári nincs a hangulatában. Hacsaknem annyi, hogy ez tényleg csak egy laza nyári kikapcsolódás volt Benny számára. Beszéltünk már róla, hogy mennyire jó ötlet ilyen sideprojecteket kiadnia, amik ugyebár nem is Griselda vagy Def Jam kiadványok, hanem csak BSF kiadványok. Anyagilag biztos megéri, és manapság fontos, hogy folyamatosan előtérben legyen az ember neve, de mivel az ilyen anyagok nem érnek a rendes albumai nyomába, felhígítják a diszkográfiáját. A helyes eljárás szerintem az, ha egyfajta mixtape-nek vagy compilation-nek tekintjük ezt, és nem vesszük egy kalap alá a nagykiadós lemezeivel, amilyen az év eleji Everybody Can't Go is volt.
Maga a lemez nagyjából ugyanolyan zeneileg, mint az összes BSF kiadvány: sötét, bólogatós beatek, de egyik se annyira színvonalas, mint amilyeneket pl. Daringer csinál Griselda kiadványokra. Benny flowja, raptechnikája rendben van, tartalmi oldalról viszont úgy érzem, hogy az igazán erős, sztorizós rapjeit ő is a nagykiadós albumokra tartogatja. Featek terén többnyire a standard Black Soprano arcokkal találkozhatunk.
Bár szarnak nyilván túlzás lenne nevezni a számokat, mert egyik se rossz, de mélyebb nyomot egyedül az utolsó, Higher című szám hagyott bennem, amiben a közreműködő Lindsay Niccs nevű énekesnő refrénje és a hozzá illeszkedő alapdallam relatíve különlegesebb a többi számhoz képest.
De több nincs ebben: én jobban díjaznám, ha csak a nagykiadós lemezeivel jönne elő Benny egy-két évente, és közte csöndben maradna, hogy jobban ki legyünk rá éhezve.

Benny The Butcher, 38 Spesh, OT The Real - INTERNAL AFFAIRS (Produced by Daringer) [Official Video]
https://www.youtube.com/watch?v=3jPrXxkH6ZI

Ez az OT The Real irritáló flowval reppel, de Bennyt hallani reppelni egy ilyen igazi klasszik Daringer alapon, az azért még mindig élmény.

Benny The Butcher & 38 Spesh – Stabbed & Shot 2 (2024)



01. Still Better (Intro)
02. 1st Of April (Prod. By V Don)
03. High Stakes (Prod. By Asethic)
04. Thruway Music 2 (Prod. By Reddy Rock)
05. Who Really The King (Prod. By Chup The Producer)
06. Center Stage (Prod. By Harry Fraud & John Sparkz)
07. Brick Specials (Prod. By 15 Gramz)
08. Jesus Arms (Feat. Busta Rhymes) (Prod. By Bink)
09. Hometown Hero (Prod. By Asethic)
10. Bad Guy (Feat. Dave East & Klass Murda) (Prod. By Harry Fraud)
11. Money Counter (Prod. By V Don)
12. Internal Affairs (Feat. OT The Real) (Prod. By Daringer)
13. Intent To Sell (Prod. By Streetrunner & Tarik Azzouz)
14. Coke Runs (Feat. Ransom) (Prod. By Chup The Producer)
15. Watchlist (Prod. By V Don)
16. Power (Feat. Elcamino) (Prod. By V Don)

https://mega.nz/file/G3JmRS7Q#ey2tIDiCT ... RCf1xcaYkI

Ó, szóval ezért jött ki több közös Benny & 38 Spesh klip is mostanában: egy egész közös albumot csináltak!
Sok már nekem, hogy a harmadik Benny cucc jön ki idén - még azzal együtt is, hogy a klipes nóták, a feat-ek és a producerlista alapján is valószínű, hogy ez jobb anyag, mint a Summertime Butch volt.

Köszi szépen a linket!

Új klip a Benny & 38 Spesh lemezről:

Benny The Butcher x 38 Spesh (Prod. by V Don) - MONEY COUNTER [Official Video]
https://www.youtube.com/watch?v=HkTBfLshfTs

Illetve toltak egy közös freestyle-t is Sway-nél:

38 Spesh & Benny The Butcher Freestyle | SWAY’S UNIVERSE
https://www.youtube.com/watch?v=heZxYlCMqGo

Az nem elegáns, hogy Benny olvassa a szöveget, amit reppel, úgyhogy nálam most 38 Spesh vitte ezt a freestyle-t. A punchline-jai is nagyobbakat ütöttek - láthatóan a stúdióban is.

Rome Streetz & Daringer - Hatton Garden Holdup

Ez egy kőkemény, igazi klasszikus Griselda kiadvány lett! Daringer-nek volt egy időszaka 1-2 évvel ezelőtt, amikor kísérletezgetett, és eltávolodott kicsit a signature sound-jától, de ezen a lemezen maximálisan a klasszikus Daringer hangzást kapjuk a lassú, bólogatós beatekkel, kemény basszusokkal, avantgárd mintákkal. Ugyanakkor úgy érzem, hogy fejlődött: úgy tudott megmaradni a saját hangzásánál, hogy közben emészthetőbbé, könnyebben hallgathatóvá vált. Vagy csak én szoktam hozzá az évek alatt ehhez a hangzáshoz: a fene tudja...
Rome Streetz egy fokkal kevésbé karakteres hang, mint Benny, Conway vagy Westside Gunn, de jól reppel azért ő is, tartalmában pedig illeszkedik a felsoroltak által megalapozott drogdílerkedős vonalba. Ez a legjobb lemez, amit hallottam tőle eddig.
A 14-ből 5 számban van feat, ez kiváló arány, és nem is akármilyen nevek: a griseldás Westside Gunn és Conway the Machine mellett Meyhem Lauren, Cormega és ScHoolboy Q. Utóbbinak különösen örülök, mert az ő elborult világa nagyon jól illeszkedik Daringer hasonlóan elborulásra hajlamos zenéihez. Nem is értem, miért nem működött már eddig is közre több Griselda kiadványon: remélem, gyakrabban elő fog fordulni a jövőben.
Eléggé egyenletes a lemez végig, de két szám kiemelkedik számomra: a Cadillac Smoke (feat. Meyhem Lauren) (ennek van a legkomolyabb húzása, és a régi filmzenéket idéző szintiminta tök egyedi benne, Meyhem Lauren feat-je is feldobja a számot) és a Pro Tro (feat. Conway the Machine) (ultrabólogatós ütem egy olyan elvont jazzgitár mintával, ami önmagában hallgatva idegesítő lenne, a zene egészébe mégis kiválóan illeszkedik).
Negatívumok: van néhány beatless szám, amik idegesítenek. Kiemelkedik ezek közül a Drive By, amihez egy baromi jó, sötét, elektromos gitár mintát sikerült találni: üvölt egy ütős beatért maga alá, egész végig azt vártam, hogy mikor indul be a szám, hogy kiteljesedhessen a minta, de nem indult be egyáltalán... Illetve az utolsó feat-es szám (a 10-es Wieght of the World Cormega-val) után az utolsó 4 nótára kicsit meguntam a lemezt. Nem rosszabbak azok se, mint az album elején lévő számok, de már nem tudnak újat mutatni hozzá képest. Ekkorra ütött vissza, hogy ez a klasszikus Daringer stílus kicsit egysíkú.
Mindezzel együtt maximálisan megértem, ha berakja a lemezt az év végi top 10-ébe valaki, aki nagy rajongója ennek a fajta nyers hip-hopnak. Én nem csak a fent említett negatívumok miatt nem fogom, hanem azért sem, mert az én szívemhez kevésbé áll közel ez a stílus: ennek a Griselda-féle nyers hip-hop hangzásnak szerintem kb. ott van a plafonja, ameddig Daringer elment ezen a lemezen. Ennél igényesebben kidolgozott, színvonalasabb zenéket szerintem csak egy fokkal populárisabb stílusban lehet csinálni.

Benny the Butcher & 38 Spesh - Stabbed & Shot 2

Az első, 2018-as rész nekem még sajnos kimaradt, mert 2019 óta követem csak Benny munkásságát, ezért ahhoz nem tudok viszonyítani. Ez a harmadik kiadványa idén, és a második legjobb közülük. Az Everybody Can't Go volt a nagy dobás, a nagykiadós kiadvány, a Summertime Butch egy felejthető side project, ez pedig a kettő között van. A Summertime Butch-al ellentétben ez a lemez komolyan van véve, viszont nem volt meg mögötte az a nagykiadós support sem anyagilag, sem a producerek terén, ami egy olyan színvonalú lemezt eredményezhetett volna, mint az Everybody Can't Go.
Zeneileg ez is hip-hop a javából, határozottan könnyebben befogadható, de nem színvonalasabb zenékkel, mint a Rome Streetz & Daringer lemez. Többnyire boombap, bár néhány számban kicsit újvonalasabb ütemeket is felhangzanak. Jó sok producer dolgozott a lemezen: változóan ismert nevek, változó színvonalon. A legtöbb számot V Don csinálta, az ismertebb nevek Harry Fraud, Bink!, Streetrunner és a postban már sokat emlegetett Daringer. A legjobb számok az ő nevükhöz fűződnek, a többi, kevésbé ismert producert ezért sem említem meg.
A szövegekben itt is a szokásos drogdíler sztorik repkednek elejétől a végéig. Úgy érzem, hogy az MC-k közül 38 Spesh jobban odatette magát. Pedig Benny-t jobb rappernek tartom, és ez még erről a lemezről is átjön, de összességében mégis volt egy olyan benyomásom, hogy önmagához viszonyítva kicsit sablonossá vált, a saját standardjait nyomatja végig az anyagon. Hiába, aki ilyen sok anyagot ad ki egy évben, abból azért elfogy a muníció egy idő után. (Fontos, hogy csak önmagához képest kritizálom, így is jóval átlag feletti másokhoz képest.) Ezzel szmeben 38 Spesh érezhetően ki akart tűnni Benny mellett: nem ő a jobb rapper, de szerintem több energiát tett a rímek kidolgozásába, van néhány hatalmas punchline-ja a lemezen.
Feat nincs sok, közülük is leginkább Busta Rhymes és Dave East érdemelnek említést.
A legjobb szám is a Busta Rhymes feat-es Jesus Arms számomra: nem próbálta megúszni a vendégeskedést Busta Rhymes, odatette magát, és Bink!-nek az ebben a számban mutatott produceri munkája kiemelkedik a lemezről. Szintén magasabb szinten van a lemez többi részéhez képest a Daringer által jegyzett Internal Affairs (feat. OT the Real), aminek a végét kicsit lehúzza a közreműködő idegesítő flowja, de a kellemes, lazulós szaxofon minta kontrasztja a sötét, húzós basszussal és a lassú, bólogatós ütemmel így is zseniális.
Összességében a top 10-et nem veszélyeztetné a lemez még egy gyengébb évben sem. Bár ez már egy vállalható, jó szívvel ajánlható anyag lett, ezzel együtt is azt gondolom, hogy Benny the Butcher is akkor tudna igazából belépni a legnagyobb MC-k közé, ha korlátozná a munkái mennyiségét, és csak a legerősebbeket adná ki közülük.

Westside Gunn – 12 (2025)



01. Michelle World (prod. by Mr. Green)
02. Boswell feat. Estee Nack & Stove God Cooks (prod. by The Standouts & Denny Laflare)
03. Adam Page feat. Stove God Cooks (prod. by Denny Laflare)
04. Veert feat. Estee Nack & Stove God Cooks (prod. by Daringer)
05. 055 feat. Stove God Cooks (prod. by Crucial The Guillotine)
06. Health Science feat. Brother Tom Sos (prod. by Cee Gee)
07. Gumbo Yaya feat. Brother Tom Sos (prod. by Daringer)
08. East Miami feat. Estee Nack (prod. by Cee Gee & Denny Laflare)
09. Bury Me With A Stove feat. Estee Nack (prod. by Denny Laflare)
10. Outlander (prod. by Myles)
11. Dump World feat. Stove God Cooks & Elijah Hooks (prod. by Conductor Williams)

https://mega.nz/file/aJZ3HB6B#nn8Igz0FJ ... Hy6jd5rFEI

Köszi szépen!

Westside Gunn - 12

Azért 12, mert a Hitler Wears Hermes sorozat 12-edik része. És 11 számból áll, valószínűleg csakazértse akart rátenni egy 12.-et. A borítón szereplő "Free Sly" felirat egy drogdílerre utal, akinek a sztoriját a lemez végén elmeséli egy narrátor. Az ő interpretációjában indokolatlanul hurcolták meg: hogy tényleg így van-e, azt nem tudom, nem kommentálnám.
A lemez klasszikus Westside Gunn stílus a könnyebben emészthető fajtából. Hallottam tőle már jobbat, de rosszabbat is bőven. A könnyű befogadhatóságot segíti, hogy Conductor Williams ezúttal csupán egy számot jegyez producerként, az utolsót (Dump World), és magához képest az se annyira elvont. A legtöbb zenét egyébként Denny Laflare jegyzi, aki a bólogatósabb Griselda vonalat hozza. Néhány újabb producer mellett Daringer is kapott kettő számot producerként. Ezek közül a Veert cíművel nagyon felidegesített. Talált egy eszméletlen jó, igazi "Daringer-es" mintát: elvarázsolt, felpitchelt gitárdallam, de nagyon behúzza az embert. Könyörgött egy ütős, kőkemény ütemért maga alá. Ahogy lement kétszer a minta, már elkönyveltem magamban, hogy az album legütősebb száma lesz ez, amint be fog jönni az ütem. Majd fél perc után realizáltam, hogy nem fog bejönni... És tényleg nem jött, végigment drumless-ben, szörnyű...
Bár zeneileg tipikus Westside Gunn a lemez, abból a szempontból szokatlan, hogy a közreműködők nagyon nagy teret kapnak. Az intro (Michelle World - nem Wild! ) és még egy szám (Outlander) kivételével mindben van feat, és olyan érzésem volt végig, mintha a feat-ek lennének előtérbe tolva. Általában ők kezdik a számokat, Westside Gunn olyan, mintha vendég lenne a saját lemezén. Minden számban reppel, ezért nem mondhatom azt, hogy nem az ő lemeze, mégis olyan "Westside Gunn Presents" compilation érzése van. A legjelentősebb közreműködő Stove God Cooks, aki 5 számban szerepel a 11-ből, már-már azt is lehetne mondani, hogy ez egy Westside Gunn - Stove God Cooks közös lemez. De Estee Nack is 4 számban nyomja.
Ha ki kell emelnem számot, akkor az intro utáni első kettőt emelném ki: Boswell (feat. Estee Nack & Stove God Cooks) (Prod. by The Standouts) és Adam Page (feat. Stove God Cooks) (Prod. by Denny Laflare). Mindkettő jó kis bólogatós, klasszikus Griselda feeling. Különösen az Adam Page tetszett, az Westside Gunn-hoz képest egész tipikus rapszám: van egy refrénje, ami elkap, bólogatós a beat, könnyen befogadható a minta. De egyenletes a színvonal, egyedül a néhány drumless track nem tetszett, a már említett Veert pedig kifejezetten idegesített, de csak azért, mert az album legjobb száma lehetett volna egy tisztességes ütemmel...

Aki csípi a klasszik Griseldát, és tolerálja Westside Gunn flowját, az hallgassa meg, tetszeni fog. De ne számítson senki top Griselda kiadványra, még maga Westside Gunn is csinált már ennél jobbakat.

Benny the Butcher, Boldy James - Duffel Bag Hottie’s Revenge (OFFICIAL VIDEO)
https://www.youtube.com/watch?v=njv0_b5 ... utcherVEVO

Jó lett!

Benny the Butcher - Excelsior

[00:31] 01. The Corner
[02:09] 02. I Am the Program feat. P.R.E.M.O.
[02:52] 03. Sign Language
[03:20] 04. $ & Power feat. Skylar Blatt
[03:46] 05. Duffel Bag Hottie's Revenge feat. Boldy James
[03:56] 06. Toxic feat. Styles P
[03:54] 07. B$F feat. Sule & Fuego Base

https://filecrypt.co/Container/77E84CE47D.html

Jó lett! Mondjuk ekkora terjedelemben nem nehéz velős cuccot összehozni. A gyenge pont a Harry Fraud beat, nem tudom szeretni a munkáit.

Nem hallgattam még, de biztató, amit írsz. A Boldy James trackhez ugye készült klip, azt hallottam, és az bejött nekem is.