Pl. szerintem.

Egy gondolat ehhez a 2 hét alatt készült a lemez dologhoz: nem mindegy szerintem, hogy a rapeket vették fel 2 hét alatt, vagy a teljes album készült annyi idő alatt. Előbbit el tudom képzelni, utóbbit nem: ilyen színvonalú zenéket összerakni, kikeverni a számokat, stb. az tuti biztos, hogy több mint 2 hét.

Eminem - MMLP2-vel kapcsolatban is nagyjából egyetértünk. A popsztárokkal szerintem azért dolgozik, mert 1. sok pénzt lehet vele keresni, 2. annyi mindent elért már, hogy szeretne új dolgokat kipróbálni, és őt szerintem izgatja, mit tudna kisütni ezekkel a popsztárokkal közösen. Ő azon kevesek közé tartozik, akik tudnak igényes poprapet csinálni - bár nekem sem ezek a kedvenc számaim Eminemtől.
A Rihannával közös számai szerintem is sokkal népszerűbbek, mint amennyire jók. Ed Sheerannel a River szerintem frankó, a Those Kinda Nights felejthetőbb.
Skylar Gray viszont más kategória szerintem: ő nem popsztár, mégis régóta dolgozik vele Eminem, és szerintem azért, mert működik köztük a kémia. Amit Skylar Gray csinál, az szerintem tök egyedi a popműfajon belül, sokkal többet érdemelne. És Eminem megadja neki a lehetőséget, ami neki is jó, mert így, hogy Skylar a saját jogán nem annyira ismert, tulajdonképpen az Eminem számoknak tud adni egy egyedi színezetet, és nagyon jól működnek együtt. I Need a Doctor, Walk on Water, Black Magic: ezek nagyon sajátos hangulatú, színvonalas számok. (Ugye a Walk on Water-ben Beyoncé énekel, de Skylar írta.) Szóval én remélem, még sokáig fognak együtt dolgozni.

Meghallgattam mase elso lemezet a harlem world-ot.
Egesz jo kis anyag.van reppesebb meg rnbsebb nota rajta.ugye az elso signature soundos neptunes is itt hallhato es ket dmx feat 97bol.
https://youtu.be/wJ0NggQJiOA
Amugy a bad boy katalogus nem rossz.en csipem.biggie mack mase gdep black rob.

The Game: The R.E.D. Album
.
Game egy mixtape rapper és ez minden lemezén kihallatszik. Sok produceres, sok közreműködős, mindenkihez passzolós, simulós a stílusa igazából. Ez a lemez sincs annyira egyben mint lehetne, illetve nagyon hallani a különböző vendégek saját stílusát, sokszor úgy érzem el is tudták nyomni Game-et, de legalábbis ellopják a showt előle (Young Jeezy, vagy Drake pl. Fel se tűnik, hogy Game számot hallani és nem az övékét).
Ehhez hozzá kell venni mekkora a nyomás rajta az első lemez óta, de annak megfelelni nem tudott, az eladásai minden egyes új lemezzel feleződnek...
A kritika sose szerette, szereti őt annyira amiennyire az ucca, a net és ez a frusztráció is rajta van egész életében.
Ezt a lemezt is annyira várta a nép, a gang (bloods) maga, hogy mire kijött 3 év munka után, volt neki saját red mixtape-je, bootleg verziója rajongóktól is összesen több tucatnyi! (Keress rá, game red a discogson annyi találat lesz, mint másnak egész életműve).
Erre mit kapunk?!
A szokásos lemezt, a szokásos producereket, vendég rappeket az ország minden részéről.
Nem ezt "érdemeltük" volna, hanem egy tisztán westcoast producerek és minimális közreműködők ők is WS-ról. Lil Wayne tipikusan egy olyan rapper akit nem értek, hogy mit keres Game lemezen?!?!
Szóval a lemez csalódás, de a címe miatt, mert egyébként nem rosszabb sokkal, mint a korábbi anyagai, és jobb, mint némely későbbi!

Ez az album szerintem a feléig (kb. a 8-9-es számig) szinte hibátlan. Jó, a Lil' Wayne feat-eket én is kihagytam volna, de amúgy azok se rossz trackek, amikben Wayne feat-el. A Kendrick-kel közös nyitószám hatalmas kedvencem. A Ricky DJ Khalil egyik legszínvonalasabb munkája, a Drug Test is nyilván nagyon jó Dre-vel és Snoop-pal.
Aztán a második fele annyival gyengébb, mintha egy másik album lenne, és az nagyon le is húzza az összbenyomást. Egyedül a Preemo-s track (Born in the Trap) hagyott nyomot bennem a második feléből.

igen, az eleje tényleg jó.

kevesebb több lenne, de ez megint game sajátosság.

Ja igen, a kevesebb track is segített volna. De ha megnézzük a legutóbbi két albumának a hosszát, azokhoz képest még a RED Album is rövid.

igen, ez is igaz.

Ed O.G: Intelligence & Ignorance
.
A bostoni őshiphopper 2010-es években se vonult vissza, hanem tisztességes lemezeket csinált ahogy ez is az. Nála is azt érzem amit KRS-One-nál, hogy a lemezek majdnem alibik csak, hogy legyen mit turnéztatni, mert a lényeg a színpadon történik.
Ez az anyag is bólogatós, boombapes amit klubbokban bólogatva hallgatni az igazi társaságban. Nincs hiba egyébként benne, a 10 szám nem hosszú, mint a lemezei általában, 5 producer csinálta, de nem esik szét az anyag, vendégek minimálisak.

Grandmaster Flash & the Furious Five, Grandmaster Melle Mel: the greatest hits
.
Ez még nem is rap, még a hiphop is éppen kialakulóban volt mikor már zenltek, és mekkorákat toltak! Elektro, techno tánczene ahol még téyleg a dj a főszereplő, ahol az mc csak segít, fókuszáltat a dj-re.
Tudom, hogy a fórum tagjai számára ezek már nagyon régiek, mégis megéri szerintem ismerni őket, át tud helyezni egy csomó mindent. Az általunk (én is benne vagyok) nagyra tartott 90-es évek annyira ezeken alapszik, hogy több szöveget egy az egyben vesznek, vettek át oldaltól, óceántól függetlenül is előadók később!


(kis színes, a lányaim azt mondták, hogy végre valami jó, pontosabban "az egyetlen zeném ami élvezhető")

azt a common lemezt egyszeruen nem tudom befogadni.
jol megfogtad ezt a legfuturisztikusabb jelzot, mert az, de pozitiv bekes futurizmus..van ilyen szo?
a korai el-p, company flow , def juxx cuccok is futurisztikusak voltak nekem ,de inkabb olyan cyborgos vilag tarult elem....
mint pl ez
https://www.youtube.com/watch?v=CKEg9K0-3Q4
Cannibal Ox - Pigeon

miért ne lehetne olyan szó is?

na igen, nem mindenkinek való minden lemez ez tény.




Rhymefest: Blue Collar
.
Sajnos a lemez egy tökéletes példa lett arra, hogy hiába a remek dalszerző, a sok haver, és egyben top producer, a jó közreműködők a végeredmény is lehet egy pofás, sőt erős album, ha valami mégis hiányzik, ha nem üti át az ingerküszöböt.
Itt is ez történt, 2 lemeze jelent meg a mai napig, az ezt követő is 2010-ben és azóta csönd.
Pedig mc-nek se rossz, igaz a flow-ja, hangja kicsit nekem Ll Cool J-t idézi, de ezzel se lenne gond, vannak azért olyan rapperek nem is kevesen akiknek nincs igazán unikális hangjuk.
Ez a debütálás, rögtön Just Blaze, Kanye West, No ID, Cool & Dre voltak a producerei, és Q-Tip, Kanye, ODB is szövegel, mégis valami hiányzik, hogy a hiphopheadeken kívül mást is érdekeljen, hogy siker lehessen. Nem is sikerült neki sajnos.

Big Daddy Kane: Taste of Chocolate
.
BDK a harmadik lemezére nemcsak kiforrott mc, de profi producer is lett, legalábbis a saját hangját zeneileg is megtalálta nem csak szövegileg. A lemez felét ő hozta össze producerként is! Messze nem tökéletes, és nem a legerősebb lemeze, de tisztességes munka, és ma is jó hallgatni. A közreműködők közül Dolemite aki ha nem is meglepő, de unikális. Nem szokott ő sokat vállalni ahogy én tudom, ismerem.

Boogie Down Productions: Sex and Violence
.
A banda utolsó lemeze, ezután ment el KRS szólóba, és mintha érezni is lehetne, hogy ez a lemez valahogy már szólósabb, mint a korábbi albumok. Ettől függetlenül még mindig szikár HC hiphop a zene, és a szövegek is a megszokott utcai valóság, tanítás, útmutatás, vezetés, politika témaköreiben mozognak. A közreműködők nem meglepőek, a zenék alatta a szokásos producerek munkái.

Nelly: Sweatsuit
.
Nelly kiadott egy napon 2 lemezt, sweat és suit címmel, illetve a következő évben a két lemeznek egy válogatását, a legjobb dalokból, vagy amik legjobban összefésülhetőek, na ez a lemez az a compilation (érdekesség, hogy amcsiban tök más lett. A számok sorrendje is más, illetve van rajta 4 plusz szám is az EU verzióhoz képest, pedig cím szerint ugyanaz a válogatás). És elég is ennyi a két lemezből, sőt eddigre Nelly-ből is. Elfáradt, kiégett, túl nagy sztár lett. Lecserélte Jay E-t aki az első 2 (sajátos hangzású, a nintendós prüttyögésű hangzásért felelős) lemezének volt a producere. Ezeken a lemezeken több producerrel dolgozott, majdnem mindent számot mást csinált. Jay E összesen egyet a két lemezen! Ezután a lemez után el is engedtem, a későbbieket sosem hallottam. Ezt viszont meg kellett vennem az over and over akkora szám, akkora himnusz ma is, hogy itt kell legyen a polcomon!

Das EFX: Dead Serious
.
Első lemezük, még nem akkora sztárok, az igazi worldwide slágerek sincsenek rajta még, de a saját chigidi, digdi stílusukat már itt is pörgették, nagyon keleti, nagyon utcai koszos alapokra. az epmd hatás azért érezhető, nem csak exec producerek voltak, hanem főleg pmd mentor is aki a zanét, a hangzást is segített kialakítani valószínűleg.