Tudsz ajanlani?
Akilnak egy szolojat ismeren az atlagos nekem.

Azt tudom h van egy nagy kedvenced meg csak nem tudom melyik.
Szoval harom lemezrok tudok sajna

Fullee love (soup): free white and 21 ( https://dogg-n-roll.blog.hu/2018/12/27/ ... _10_lemeze)
Cut chemist die cut a legjobb, de az első ket lemeze (the audience...) is marha jó szerintem.
Chali, akil volt már ugye...
Marc 7 szintén 2018ban adott ki jót.

Dj nu mark a trdmrk csapattal jó, illetve dj mixei jöttek be nagyon.

Nem.maradt ki senki, ugye?!

Black Eyed Peas: Behind the Front
.
Will.I.Am olyan brutálisan LA UG zenéket pakolt erre, és olyan szövegeket mellé, hogy nem csodálom, hogy hamar elhagyták ezt a vonalat, mert nekem aki kifejezetten szereti, kedveli ezt a "zsánert" is igen nehezen befogadható, sőt őszintén nem is igazán jött be. 97-98-ban mikor kijött nagyon meglepő volt, hogy semmi gengszterizmus, hanem móka és kacagás, a fényesebb oldala a hiphopnak, de igazából radar alatt is maradt, de nem ezért szerintem. Igenis nehezen befogadhatóak az alapok, az arra érkező játékos szövegek, és pozitív csengések is van, hogy disszonánsak a zenével is nem csak a nyugati parttal. A dilated peoples sokkal uccaibb ennél, a jurassic 5 pedig sokkal örömzenésebb nekem. (csak, hogy mondjak 2 példát la ug-ből akiket kifejezetten szeretek, sőt!)
A második lemezt is be fogom szerezni, csekkolom azt is, ha másért nem a featekért!

Rampage: Scout's Honor… by Way of Blood
.
Bitang erős eastcoast rap, és Flipmode album a 90-es évek közepéről. Rampage nem egy klasszis, kiemelkedő mc, sőt a flow-ja szerintem nagyon erősen hajaz busta rhymes-ra, de a lemez annyira jól van producerelve, olyan szinten egyben van, hogy akkor is bólogatsz ha nem akarsz. DJ Scratch és Rashad Smith csinálták a munka javát, és ez meg is látszik! Mindketten vérprofik és jó a fülük is! Kifejezetten tetszett, hogy nincs telenyomva flipmode tagokkal az anyag, hanem engedték rendesen szólóba menni (nem úgy, mint 50 cent a unit tagokkal akiknek az összes első slágerében kb vendégszerepel ezzel húzva fel őket, és nyomva el azonnal kb).

Rakim a konyveben emlitette h a 88as ev milyen kibaszott eros volt megjelenes szempontjabol.
Teny a 80as evek hangzasa nekem kicsit nem gyere be de ha vegigporgetitek a listat talal az ember klasszikuskent emlegetett albumot.
https://hiphopgoldenage.com/list/top-30 ... bums-1988/

Egyetértek. Sokaknak kimaradt ez a lemez, sokan nem említik elsők között, de ez tényleg egy east coast bomba. Hangja, flowja nekem teljesen rendben van, nyilván a Busta hatás elkerülhetetlen.
A Take It To The Streets a gyenge pont, nem az hogy hallgathatatlan, de ez a shiny suit era hatás kicsit kibillenti az albumot. + We Getz Down is ha lemaradt volna, nem lenne kevesebb az album.

Igen, kábé az az időszak, amikor datálják a golden era kezdetét. Ott nagyjából minden év korszakalkotó volt, olyan gyorsan és akkorát fejlődött a hip-hop (előnyére). Elfogadható az is, hogy kiemeli 1988-at, de ha megnézzük, hogy mi jött utána kábé '93-94-ig, akkor szerintem nagyon nehéz kiemelni, hogy melyik volt a legfontosabb/legerősebb. De ha visszafelé haladunk, 87-ben jött az első Public Enemy, Eric B & Rakim, BDP, Ice-T... szóval ott tényleg akkora dolgok születtek, amik még a mai hip-hopra is kihatnak. Érdekes, hogy sokan old schoolként említik ennek a korszaknak a megjelenéseit, de akkor ők már a new school voltak.

Azt elfelejtetten irni h ugy emelte ki h a 2 lemezuk akkor jott ki es milyen jo eladasuk volt ahhoz kepest h mik jelentek meg 88ban.

Valóban komoly lista. És igen, ekkortájt jelentek meg az első olyan rapszámok (jelentősebb szám), amik már tetszettek, és amiket mai napig szívesen meghallgatok. Viszont ezek az esetemben csak számok, nem albumok. Bármennyire is nagy klasszikus albumok vannak a listán, egyik se olyan, ami elejétől a végéig tetszene (már amit valamennyire ismerek közülük, de gyanítom, a többi is ilyen lenne). Még az NWA - Straight Outta Compton-on is vannak olyan számok, amik túl primitívek az én ízlésemnek, pedig ha valaki elvakult Dr. Dre fan itt a fórumon, az én vagyok.
Szóval nem az az én problémám ezzel az időszakkal, hogy ne jelentek volna meg nagyon komoly albumok, hanem az én, 2000-es évek elejének hip-hopján szocializálódott fülem nehezen áll rá. 1991-92 környékén jelentek meg az első olyan albumok, amik már az elejétől a végéig tudnak tetszeni.

Ha nagyon objektíven végiggondolom, akkor én is így vagyok vele. Elég nagy gyűjteményem van, de valahol 91-92 ahonnan indul, még 1990-ből se sok van. Pl Eric B & Rakim a Let The Rhythm Hit 'Em-től (1990), Gangstarr a Step In The Arenatól, NWA a Niggaz4Lifetól, Ice-T az OG-tól, PE It Takes A Nationst tavaly vettem meg, a Fear of a Black Planettől van meg régről... szóval így tudat alatt a kötelezőnek a 90 utáni lemezeket éreztem. Hatalmas tisztelet a 80-as éveknek, de ugye nekem is olyan 90 körül csapott ez be.
Egyszer olvastam egy cikket, amiben a szerző nekiment ezeknek a klasszik hip-hop albumoknak. Pl a Follow The Leader kritikája az volt, hogy az első 3 szám alapján tartjuk klassziknak, a többi olyan semmilyen filler track. Ha ki tudjuk zárni a nosztalgia/érzelmi faktort és nagyon objektívak akarunk lenni, akkor tényleg. Nagyot mentek a maxikon megjelent számok, akkor ezeknek lényegesen nagyobb súlya volt és az alapján emlékszünk rá.

nagyon érdekes ez.

itt egy hiphop fórumon.

2023-ban, 50 éves a hip hop. 1990 33 éve volt.

vagyis a hiphop első 17(!) évét skippelitek, skippeljük?!


másfelé vezet a gondolatom, de csoda, hogy nem tartja a nép zenének, és komoly stílusnak a rapet, hiphopot ezek után?!

Korszakokrol beszelunk teljesen mas hangzassal es izlesrol.
Mivel en 96-97 fele kerultem bele igy azok a zenek allnak a legkozelebb a szivemhez.visszatekintve, addigra forrot ki a mintazas es szep mintak jo dobokkal..aztan haladtam a hiphoppal.
Baennyire szeretnem szeretni a korai lemezeket nem tudom.meghallom az elso labdobot rakim elso lemezen es kivagyok.mint vmi kraftwerk nota lenne.az akkori kornak jo lehetett, de nekem mas.
Se flowban, se zeneileg nem jonnek be.mondanivaloban kurva jok.
Nagyon unalmasak voltak a korai zenek es ezert volt pl dre, preemo, rza game changer 92-93 fele.
Nagyon sok olyan lemez van a 90es evek elejetol ami kaotikus, dob es basszus majd a refren trombita.
Kedvenc peldam mobb deep infamous lemezre es vmi 95 ha jol tudom.
Azt is nagyjabol a maxik viszik sztem es pl a temperature rising az dob es basszus kb majd a refrenben bekuszik vmi.sztem hihetetlen unalmas.
https://youtu.be/51qX7C3KAXE

értettem miről van szó, egy másik réteget, szempontot akartam csak behozni.

lehet nem ertem

szoval nekem nem az a bajom h regi, oreg, hanem h nem tetszik

ejj, pedig te követsz, figyelsz twitteren is.

rendszeresen savaznak azzal, hogy milyen szar amit hallgatok, meg, hogy nem zene.
én védem a mundért mindég.

erre itt, ahol "otthon" vagyok szembe jön, hogy a rap, hiphop első majdnem 2(!) évtizedét "senki" sem szereti, merthogy "szar".

Ezt a kettőt kapcsoltam össze gondolatban, és ezt próbáltam leírni is.

Ezért kezdtem azzal, hogy ÉRDEKES, és zártam azzal, hogy MÁSFELÉ VEZET a gondolatom.



És, hogy még cizelálljam picit, ha ehhez hozzávesszük az utóbbi évtized soundcloud, youtube mumble, vagy mostanság drill szarjait, akkor nyugodtan levonhatunk az 50-ből utolsó 10et, mondván, hogy a rap meghalt...


Mi marad?
A fele, a közepe, az aranykor a 90es évek...

(nem mellesleg a blogok, újságok, fórumtagok gyerekkora, tini évei ami szintén befolyásol rendesen)