jó jó, de azért vannak szintek na.

Gondoltam ez jobban fog illeszkedni ebbe a topikba. Igyekszem a külföldi hip-hoppal kapcsolatos témáknál megmaradni innentől.

UGRR Vlog #1: A boombap
https://www.youtube.com/watch?v=mwfEZnKmUXk

Meg tobb ilyet.A trap tortenete erdekel -bar nem vagyok nagy fanja-, persze utana tudnek olvasni itt-ott, de a prezentaciod tetszik.
Igy tovabb, inkabb ebbe old a hiphop szeretedet.

Nagyon tetszett nekem is, még sok ilyet! Nagy szükség van ilyen videokra magyar nyelven, de lehet, hogy angolul sincs olyan sok hasonló.
Zolihoz hasonlóan engem is érdekelne egy ilyesmi a trapről is, bár gyanítom, hogy azzal te se vagy annyira képben, mint a boombappel.

Egy megjegyzés: az elején említett boombap vs. trap ellentétet én korántsem érzem annyira élesnek, mint a többi klasszikus vitát: old school vs. new school, mainstream vs. underground, eastcoast vs. westcoast, stb. (Persze ma már ezeknek sincs annyi értelme, mint régebben.) Egyrészt csomó más stílus is van, másrészt nagyon kevesen művelik ezeket tiszta formájukban. Ma már inkább csak a boombapes elemeket vagy trapes elemeket lehet felfedezni a számokban, amiket mindenki próbál saját képére formálni. Jó példa Kendrick Lamar legújabb lemeze, amin ott van egymás után a GOD. című szám, ami trapes beütésű (de nem nevezném trapnek), és a DUCKWORTH. című szám, ami boombapes beütésű (de nem nevezném boombapnek). Akkor most Kendrick boombap vagy trap? Szerintem egyik se.

És válaszolva a video végén feltett kérdésre, hogy ha egy boombap számot kéne mondanom, mi lenne az: az MC's Act Like They Don't Know ugrik be elsőre KRS-One-tól. De ha többet gondolnék, lehet, hogy eszembe jutna olyan szám, ami jobban reprezentálja a boombap stílust.

Köszönöm a visszajelzést, a KRS-One zene pont jó példa erre. Az ok ami miatt próbálom magamat belevetni ezekbe a témákba az pont az, hogy a hip-hop ilyen widespread dolog lett, itthon Magyarországon is. Esetünkben persze hogy ott van Kendrick akinek úgy van egy ALC meg egy 9th Wonder a lemezén mint ahogy egy DJ Dahi vagy egy Mike Will Made It.

Ez sokkal inkább arról szólna hogy mivel ilyen widespread dolog lett a rap, azontúl hogy azok is becsülik ezeket a tartalmakat akik tényleg szeretik a műfajt mint itt a fórumon is, és nem feltétlenül tudnak angolul olyan jól, azontúl ott van az a mentalitás, hogy tudok olyan idősebb rap hallgatókat akik eléggé megakadtak a múltban, mint ahogy olyan fiatalabb magyar rap fanatikus gyerekeket akik ha már egy 140 bpm-es 808-es zenét meghallanak ki is nyomják az egészet a fenébe. Szerintem ez az előadóknak a sara is, és míg odakint lehet beszélni arról, hogy valaki csinál egy ilyen albumot (mint ahogy sok más albumon van már ilyen példa), azontúl hogy próbálom átadni azt amit tudok, talán lesz egy tinédzsergyerek akinek bogarat ültetek a fülébe azzal hogy rávilágítok arra hogy ne feltétlen amiatt ítéljen el egy zenét hogy milyen ütemvilággal rendelkezik, hanem értékelje az egészet tartalommal, zenei világgal együtt, mint zenei minőségében a dolgot.

Egyetértek én is, hogy ne skatulyázzunk be embereket csak azért, mert csak boombapet vagy trappet csinál. De egyelőre szerintem csak olyan előadók ugrándoznak itt a határvonalak között Magyarországon akiknek a személyisége és a brandjük miatt elnézik ezeket, és nem amiatt mert tényleg nyitottan állnának hozzá a hallgatók a zenéhez.

Teljesen egyetértünk, nem is akartam kötözködni, csak megütötte a fülemet ez a boombap - trap szembeállítás, amit az elején nagyon érintőlegesen felhoztál, ugyanis korábban még nem hallottam, és elgondolkodtam rajta, hogy van-e egyáltalán értelme. De ezek szerint ebben sincs véleménykülönbség köztünk.

Tök jó az is, amit most írtál motivációként, csak így tovább!

Rhythm Roulette: DJ Khalil
https://www.youtube.com/watch?v=kds7LV0PqJE

Nem mintha a többi rész ne lenne jó, de ez új, és az egyik kedvenc producerem, úgyhogy gondoltam, megérdemel egy postot.

Nem vagyok otthon Khalil munkassagaban.
DE
Drake sztem legjobb trackjet o keszitette "Fear" cimmel. Ez volt az elso Drake nota amit valaha hallottam..azt hittem tobb lesz ebben a fiuban. Marmint Drake-ben

https://www.youtube.com/watch?v=DcQzATCJpBA

Nem gondoltam volna hogy valaki szereti még rajtam kívül... A Self Scientific miatt én nagyon megszerettem. Plusz a GTA Chinatown Warshoz is nagyon faja instrukat dobott össze. Kár hogy alig látom a munkásságát évek óta.

Én az Aftermath vonal miatt ismertem meg, de amúgy vannak ám neki újabb dolgai. Pl. tavaly a Bishop Lamont albuma szerintem főként a Khalil zenéi miatt lett olyan jó, amilyen.
Itt nyomon lehet követni az összes Khalil produkciót: http://www.dubcnn.com/connect/index.php?topic=87081.0
Ha megnézed az újabb postokat, látszik, hogy az utóbbi időben is jelentek meg neki új zenéi, igaz, nem tömegével.

rajtad kívül, dub nem olyan régen posztolt egy self scientific cdt, hogym ost vette.

Én meg éppen azon vagyok, hogy összegyűjtsem a diszkójukat.


Slaughterhouse the oone című nótájukat ő csinálta, az mai napig nagyon kedvencem tőle!

Kedvencem Khalil nekem is. Amiatt is vártam volna nagyon a Detoxot mert szerintem Khalil volt az aki konkrétan annak a hangzását megalapozta ami a Detox elméletileg lett volna, legalább is szerintem. Csak nyilván Dre addig ücsörgött az albumon hogy valószínű ha kiadta volna akkor amikor pl. a Comptont kiadta, tök mindegy milyen jól hangzik, arra a hangzásra azt mondták volna az emberek szerintem hogy dated.

Mostanában DJ Dahival látni együtt dolgozni sokat, amit mondjuk nem bánok pont amiatt mert mind a kettejük stílusa nagyon jellegzetes.
https://vimeo.com/110776495

Egyébiránt duplaposztot elkerülve elkészült ez is:

UGRR Vlog #2: A trap
https://www.youtube.com/watch?v=FP06mFdRRs8

Igen, a kiszivárgott számok (This Is Detox, Topless) és a hivatalosan is megjelent Kush alapján tényleg nagyon jól hangzott volna a Khalil által megalapozott Detox, sajnos már nem fogjuk hallani.

A trapes videoért pedig megint csak le a kalappal, nagyon tetszett! Én azt hittem, hogy te ilyen nagyon old school boom bap-es arc vagy, de ezek szerint tévedtem. Én biztos, hogy nem tudnám magam ennyire beleásni a trapbe, mert nem érdekel annyira, de ezek szerint téged érdekel. Azért annyira engem is érdekel, hogy megnézzem ezt a videot, és nagyon sok újdonságot tudtam meg belőle, jóval többet, mint a boom bap videoból, mert ebben a szegmensében nem igazán vagyok otthon a hip-hopnak. Érdekes volt.
Egyedül egy kis zenét hiányoltam belőle, ami a boom bap video végén ugye megvolt.

[quote="Sixfeet"
Egyébiránt duplaposztot elkerülve elkészült ez is:

UGRR Vlog #2: A trap
https://www.youtube.com/watch?v=FP06mFdRRs8[/quote]

Köszi, ez jól esett mármint az biztos, hogy nem olvastam volna utána a trapnek, de így egy kellemes 12 percet töltöttem el és okosodtam.

Bevallom engem a legjobban az zavar ebben a műfajban és feltehetőleg, azért is, mert nem ástam bele annyira magam...szóval ritmikailag/ "reppügyileg" minden track egyforma, max az előadók hangszíne különböző. 2-3 tracken keresztül el tud vinni az egész, de utána unalmas lesz nekem. Persze kivételek vannak, de valahogy a klasszikus ütemre szövegelés sokkal színesebb számomra.

Nekem is kellett egy kis beleásás mondjuk, de viszonylag fiatal műfaj, benne van jobban a médiában ezért nem nehéz jobban átnézni de egy kis utánanézést jobban igényel.

A régi 90-es boombapet jobban is csípem (ott jobban mondogattam olyanokat amiket akkor is vágok ha az éjszaka közepén felébresztenek ), meg az nekem mindig legfelül marad.

A régi 2005-ös trap, pont ez a Jeezy meg Gucci időszak, azt mondjuk bevallom, nekem se tetszik, kicsit olyan gagyinak hat, de elvileg az volt a régi original trap, ez a 2005-ös Jeezy időszak, az picit igazából bevallom őszintén nekem is gagyi. De ismerőseim között is vannak olyanok akik érdekes módon ezeken az ilyen "jön a fehér csávó a sárga Hummerbe a vígjátékban" stílusú zenékre tekint vissza hogy az milyen jó. És lehet hogy nem annyira érinti meg annyira hogy a g-funk vagy a boombap.

Emiatt szerintem lehet hogy az ilyen vitákban igazából a legtöbbször azért kulcs dolog az érzelmi kötődés meg a nosztalgiafaktor. Nyilván én is emiatt kötődök a mai napig a régebbi zenékhez, de másrészről magamat is ismerve szeretem ezeknek a határait feszegetni sokszor. Itthon meg nem feszeget senki semmilyen határt, úgyhogy én meg állok elébe.

Ami a trapből meg az újabb zenékből tetszett, az nekem eleinte a zenekészítés során volt, hogy amikor észrevettem hogy milyen dallamokat használnak ezek az újabb generációs producerek, azok akik akár velem is egyidősek, ott vettem észre hogy simán csinálnak olyan dolgokat ami dallamvilágra nekem is tetszik. Úgyhogy valami generációs kapcsolat mindenképpen ezt a részt illetően is.

Zenét amiatt sem raktam bele mert a Youtuberól úgy általában hiányoltam azt hogy valaki a boombapnek a technikaiságát csinálta. Meg az első epizódban is azt mondtam hogy nem csinálok ebből visszatérő dolgot. Arról nem is beszélve hogy a Youtubeon 2017-ben annyi tutorial van, hogy még ha nem is hallja az ember angolul, a képről látja hogy hogyan készül meg hogyan hangzik, emiatt nem nehéz replikálni.

Az meg hogy minden zene ritmikailag ugyanolyan, ezt a másik oldalnak a táborától is megkapni hogy az összes zene backpacker flow. A lényeg, hogy egyikkel sem feltétlenül értek egyet. Megszokás kérdése hogy ki mennyire hajlamos kilépni a komfortzónájából. Ahogyan a trapben is van olyan ami tök sablonos és van ami rohadt kemény és technikás, úgy a boombapben is igazából. Ha nem keresi az ember egyiket sem, akkor nyilván nem fog egyikből se jót hallani.

Csak hogy a trapben a technikás flowra hozzak példát:
https://youtu.be/wR1fja-8nZs?t=24s
https://youtu.be/kpoh7jxj76A?t=25s