Joell Ortiz - Autograph
.
Folytatja a monday lemezét, ugyanolyan felnőtt rap, mint az volt, mégse tudott olyan nagyot ütni nálam, mint az. Mikor kijött az év egyik lemeze volt számomra, ez azonban mostanra amolyan szokásos Ortiz lemez csupán. Pedig nem rosszabb, nem kevesebb.

ez igy van. kb olyan mint az elozo. nem rossz, de nem annyira maradando. az elozonel nalam nagy volt a hatszele



kozben leporgettem lewis parker uj lemezet.
jo producer, jo zenei vannak, de kurva unalmas barmelyik random lemeze is lehetne az elmult x evbol. young buck flash, de ott a flow jobban elvisz...pedig van rajta planet asia, lil dap...

Úgy tűnik, mindhárman egyetértünk a Joell Ortiz lemezzel kapcsolatban. Jó, jó, de nem nyújt semmi különöset ahhoz képest, amit már hallottunk tőle.

Produced By Bumpy Knuckles Vol. 1
.
Már a válogatás címe miatt is elsősorban a zenékre, a beatekre figyeltem semmint a szövegekre, pedig a közreműködők se rosszak. Főleg ug arcok, de odatették magukat rendesen. A zene se rossz, amolyan bólogatós óckúl rap.



Milano x Showbiz – Eating But Still Hungry
.
A második közös munkájuk ami tovább élteti a DITC örökséget, hangzást a 2000-es évek elejéről. Koszos, kopogós, bólogatós new yorki ütemek, rájuk súlyos rappek. Bólogatós, élvezkedős lemez lett.

Agallah – High Level Art
.
Olyan egyszerűen középsemmilyen sablonos unalmas 24 számon keresztül, hogy mikor feltűnt, hogy mióta megy még csak a felénél jártam, aztá, hogy ezt már hallottam akkor ismét ott.
Közben lement az első fele mégegyszer, de fel se tűnt...

Papoose: July
.
Így, hogy néha-néha pörög egy egy része ennek a havi egy lemez/ep/mixtape sorozatának nem unalmas, de nem lett egy igazán erős sorozat ez. Nem is emlékszem, hogy a korábbiak közül volt e olyan ami tényleg megmaradt bennem. Ez is olyan, mint a többi.
Pap szövegileg nagyon jó mindig, de a zenék nem valami maradandóak, ahogy a rappek is csak a szokásosak, de semmi kimagasló, így az anyag(ok) se tudnak nagyot szólni számomra.


Ransom – Se7en
.
Ez egy jól sikerült, tematikus ep, amit a címe is sugall pont arról szól. Jók az alapok, jók a szövegek, a közreműködők is odatették magukat.


Al.Divino – Sunraw
.
Al folytatja a kísérletezést mi az ami éppenhogy zene és nem zaj, és éppenhogy szöveg nem tarangálás, ütemes kántálás. Kell hangulat hozzá rendesen, hogy élvezni tudja az ember, mert nagyon fura, rapnek meg pláne, a csávó is, a lemezei is.

Crimeapple – Sancocho
.
Szokásos anyag, és ezt úgy értem, mintha minden lemezével ugyanazt akarná megmutatni, egy életérzést és nem többet.
A zenéi a szokásosak, nem hallok bennük semmilyen művészi evolúciót, ezt az anyagot is kiadhatta volna 2019-ben is akár, de 2021-ben se hangzik se öregnek, se frissnek. Közreműködők csak egy számban vannak, a többit egyedül követi el, a lemez tőle szokásosan rövid, 20 perc az egész.
Összeségében mégis nagyon 2021 lett az anyag.


Madchild-Shane
.
Az előző lemezének Evidence volt a producere azt azért is hallgattam meg elsősorban, de tetszett is. Korábban nem voltam nagyon Madchild hallgató, de ezek után oda fogok rá figyelni ugye.
Ez az anyag is van olyan egységes, mint az utolsó lemeze, látszik, hogy egy produce kézben tartotta a projektet, egységes, és jó a hangzásvilága.
Madchild szövegei nem rosszak, a rappek, rímek rendben vannak, flow-ja azonban engem egy lemezen keresztül már idegesít. Olyan dr greenthumbosan b-reales, amit b-realnél elfogadok, kedvelek, de itt túl rajzfilmkarakteres nekem.

Talib Kweli – Lost Lyrics, Rare Releases & Beautiful B-Sides, Vol. 2 EP

Tracklist:

01. Castles In BK (03:02)
02. Talking To You (feat. Yasiin Bey, Pharoahe Monch, Rah Digga & A Butta) (03:22)
03. One Two (feat. Oh No & Jae Millz) (03:04)
04. NY Shining (feat. Greg Nice & Styles P) (04:25)
05. The Venetian (feat. Niko Is & Ab-Soul) (03:24)
06. Something Else (04:11)
07. Earning Potential (feat. MAC MILLER) (02:31)
08. The Conversation (feat. Busta Rhymes) (02:53)
09. Verses 95 (04:58)

https://florenfile.com/t0pkj9qfp7ty

Joyner Lucas and Lil' Durk - Rambo (Official Audio)
https://www.youtube.com/watch?v=cy89Q4hp-JE

Az én ízlésemhez képest kicsit túl sok jellegtelen trapelőadóval csinál mostanában közös számot Joyner Lucas.

Ez a bajom nekem is...
3eve mikor kijott egy új JL szám egyből hallgattam meg, és gondoltam hogy na ez különleges lesz.. Okos, értelmes szövegek, jó zene.. Most meg hányja ki magából ezeket a szamokat amik egyszer leporognek és a kutya se fog emlékezni rájuk többet.. Sajnálom... Pedig igeretesen indult

Flee Lord & Roc Marciano – Delgado
.
Hiába a két alapból jó mc, illetve producer, a közös lemezük inkább amolyan alibinek, kötelezőnek kipipálandónak sikerült szerintem. Hozzák a szokásost, de semmi xtra nemkerült bele amitől kiemelkedő lenne a végeredmény.


Tha God Fahim x Nicholas Craven – Dump Gawd: Shot Clock King
.
Kellemesen végigmenő, de igazán meg nem mozgató lemez lett ami miközben hallgatom elmegy, de 10 perc múlva semmire se emlékszem belőle.

Igen, ezek szerint te is így látod... Nem mondom, hogy rossz számok ezek, de nem az a szint, mint az ADHD. Sőt, még az Evolution is nagyon frankó lemez volt szerintem, de utána valahogy nem találja azt a szintet, ami régebben megvolt neki.

Nem Ő az egyetlen sajnos, akire igaz. Én is pár másodperc után kinyomtam.

Talib Kweli – Lost Lyrics, Rare Releases & Beautiful B-Sides, Vol. 2 EP
.
Ahogy a cím is írja innen onnan összeszedett, lemaradt, kimaradt cuccok vannak rajta, és ilyen válogatásnak tökéletes lett.
Jók a közreműködők, Kweli is rendben van, a zenék is változatosak.