Dizzy Wright x DJ Hoppa - Dizzyland

Végre! Végre betalált Dizzy Wright, még azt is megkockáztatom, hogy a legjobb lemezét hozta össze. Azért figyeltem fel rá kb. 5 évvel ezelőtt, mert nagyon előremutató, egyedi módon értelmezte újra a westcoast hip-hopot: megtartotta az alap vibe-ot, a dallamok alapja lazulós, funkys volt, de a körítést modernebbre vette, és így nagyon izgalmas végtermékek jöttek ki tőle. Ehhez képest az elmúlt kb. 3 évben nem nagyon csinált semmit, amivel elégedett lettem volna: elment egy túlzottan trapes, sablonos zenei világ felé, amivel pont az egyediségét veszítette el. Nem véletlen, hogy ilyen sokáig vártam az áprilisban megjelent albuma meghallgatásával: annyira nem izgatott.
Pedig DJ Hoppa miatt akár izgathatott is volna. Ő mindig minőségi zenéket csinál, Demrick-nek is a vele közös anyagai a legjobbak. És hát Dizzy Wright-ot is sikerült gatyába ráznia. Érződik Hoppa stílusa a zenéken, de nem olyan lemezt csinált, mint Demrick-nek, vagy akár a saját produceri albumát is említhetném, amitől szintén eltér ez. Igazodott Dizzy lazulósabb stílusához, és visszatérítette arra a modern westcoast vonalra, ami miatt megkedveltem, sőt, olyan magas szinten prezentálja Hoppa-nak köszönhetően, amit szerintem még nem hallottam tőle.
Jók a feat-ek is: a Serial Killers mindhárom tagja (Xzibit, B-Real, Demrick) feltűnik, de mindegyikük másik számban. Kellemes meglepetés volt Jon Connor, illetve egy számomra eddig ismeretlen Man Like Devin nevű előadó, aki egy kis jamaikai dancehall-os feelinggel dobta fel kiválóan a Promoter című számot, amiben egyébként B-Real is közreműködik.
Az album első felét erősebbnek érzem: a második fele is jó, de ott már az volt az érzésem, hogy ellőtték a puskaport az első felében, és nem tudnak már olyat mutatni, amire újra felkapnám a fejem (kivéve az utolsó, The Ride című nótát). Az első 5 track viszont hibátlan: egyik izgalmasabb, mint a másik. Ha ezt a szintet hozta volna végig az album, akkor még akár top 10-re is lehetne esélye: így valószínűleg nem fog beférni, de mindenképp említést kell kapnia az év üde színfoltjai között.

DJ Hoppa – Stash Pocket (2022)


01. Unhinged (Feat. Wax)
02. Sippy Cup (Feat. Kail Problems)
03. Wonder Why (Feat. Toxsikk)
04. Zeros Become Zeros (Feat. Rollen Poole)
05. That’s For Real (Feat. Retro Champ & Kyriq)
06. Can’t Stop Us (Feat. Cali Sun)
07. Pesos (Feat. Ocelot & Kail Problems)
08. Bitter Sweet (Feat. Toxsikk & Kail Problems)
09. Soul Ready (Feat. Marley B.)
10. Someone To Save (Feat. Wrekonize)
11. Funglasses (Feat. Awol One)

https://mega.nz/file/TyoDACqY#KsFnOsPzi ... fpsIDg71sM

erre ralesek

Mindenképp, nagyon jól sikerült az a lemez!

És köszi az új Hoppa linket!

DJ Hoppa - Stash Pocket

Produceri lemez Hoppa-tól, ami határozottan side project-nek tűnik, ugyanis az előadók közül, akik reppelnek rajta, senkit se ismertem eddig. Vagy UG rapperek lehetnek, vagy feltörekvők, vagy a kettő egyszerre. A standard együttműködő partnerei, Demrick és Dizzy Wright közül egyik se tűnik fel a lemezen. Nem rosszak egyébként ezek a rapperek, de egyik se mutatott olyat, ami különösen megfogott volna.
A zenék rendben vannak: Hoppa stílusa abszolút kijön a bólogatós ütemekkel, amelyeken ugyanakkor nagyobb szerepet kap a dallam, mint a nyers eastcoast boombapek esetében. Saját magához képest talán kicsit melankólikusabb, ebből adódóan egy fokkal kevésbé dallamosak a zenék, de igényesek.
A Can't Stop Us című nóta (feat. Cali Sun) egyértelműen a legjobb, Hoppa scratchjátéka is színesíti a refrénben.

Akik kedvelik DJ Hoppa stílusát azoknak tetszeni fog, de csodát nem kell várni tőle, Hoppa sem ezen az anyagon lőtte el a legerősebb munícióját (hanem pl. Dizzy Wright Dizzyland albumán).

lement itt is.
hoppahoz kepest sztem gyengebb zenek es karakter nelkul eloadok.
eros 2 mikrofon nalam

lement a dizzy is.
jo cucc, de nekem o most nem jon at ezen a lemezen.

Akkor a Stash Pocket-et illetően egyetértünk, a Dizzyland-et illetően nem.

Dizzy Wright – Live At Daddy Macs - 2023

Tracklist:

01. No Place For Me
02. Willing & Ready
03. Midnight
04. You Get What You See
05. Damn Right
06. Get Out My Business (feat. JasonMartin. & Problem)
07. Lowkey
08. Hip Hop Skit
09. When The Hate Come
10. Bigger Than Them (feat. T’D BXNK$)
11. Pop Skit
12. Make It Make Sense
13. Tapped Out
14. Waiting List

https://wayshare.cc/rzu91scg5n7k

De jó, köszi szépen!
Először azt hittem a cím alapján, hogy valami koncertfelvétel, de úgy látom, nem az, új számok vannak rajta.

Uj dizzy cuccrol
https://youtu.be/R264iY8HiUw
Marha jo
Es az egesz cumo atpotyoges utan izginek hangzik

Ez tényleg fasza! Az a jó benne, ami a legjobb Dizzy Wright számokban: megvan benne a klasszik westcoast vibe (végén még a G-Funk síp is előkerül kicsit), ugyanakkor van benne az újvonalból is.

Dizzy Wright - Live at Daddy Mac's

Megtévesztő az album címe, mert ez nem egy élő cucc, hanem rendes stúdióalbum. És nagyon jó! Mindig nagyon előremutatónak tartottam azt a megközelítést, amivel Dizzy Wright viszonyul a westcoast hip-hophoz, de hiányzott mögüle az igazi professzionalizmus, néhány éve pedig elkezdett kicsit gyengébb anyagokkal előjönni. Majd tavaly visszatalált a "helyes" útra a DJ Hoppa-val közös Dizzyland című albummal, ami szerintem az addigi legjobb lemeze lett, de még azt se éreztem top 10-re esélyesnek.
Nos, a Live at Daddy Mac's-el újabb szintet lépett: ez az első olyan lemeze, ami annyira tetszik, hogy akár még az év végi 10-es listámra is odaférhet. Közel sem garantált, hogy így is lesz, de nem zárom ki.
A zenei stílus a Dizzy Wright-tól megszokott "újvonalas westcoast": klasszik G-Funk dallamok és feeling (még a síp is előkerül több számban), újszerű ütemekkel kombinálva. Viszont mindez olyan magas színvonalon kerül megvalósításra, ahogy eddig soha. Köszönhető ez a teljes albumot jegyző 3 Ninjas producercsapatnak, ami a Mike & Keys duóból, valamint My Guy Mars-ból áll, akit én először a 1500 or Nothin' kollektíva tagjaként ismertem meg. Olyan producerekről van szó, akik komoly mainstream sikeralbumok munkálataiból is kivették már a részüket, és szerintem Dizzy Wright-nak most először adódott lehetősége ilyen kaliberű producerekkel csinálni egy egész lemezt. LA producerekről van szó, és egyikőjük stílusa sem állt messze Dizzy Wright-étól, viszont egyikőjük sem csinálta pontosan azt a fajta westcoast zenét, amit Dizzy Wright szokott. Ezen a lemezen viszont azt csinálják, úgyhogy le a kalappal, hogy ilyen remekül sikerült a stílusukat finomhangolni Dizzy Wright-éhoz.
A rapek terén Dizzy hozza, amit szokott: nem a legerősebb flow, de van egy saját hangja, ami jól megy a lazulós zenékhez. Feat kettő van csak, akik közül TD BXNK$-et nem ismertem eddig, Problem-et viszont természetesen igen. Problem optimális választás volt közreműködőnek, ugyanis Dizzy Wright-on kívül ő az egyetlen komolyabb név, aki ezt a fajta új west hangzást tolja. (+ Terrace Martin is tudja ezt a vonalat zeneileg, de ő nem reppel)
A dalok közül egyedül a Tapped Out lóg ki kicsit lefelé, annak kicsit trap sablon a zenéje. Az összes többi szám nagyon jó, nem tudnék kiemelni egyet se. Ez önmagában jó, viszont paradox módon ez az oka annak is, hogy nem érzem garantált top 10 résztvevőnek a lemezt, csak esélyesnek. Ahhoz, hogy igazán mély nyomot hagyjon bennem a lemez, szükség lett volna egy-két húzótrackre, amik még az erős mezőnyből is kiemelkednek annyira, hogy megragadjanak a fejemben, és meg akarjam hallgatni őket újra és újra. Ilyenek nincsenek, de ha minden egyes lemezére ekkorát fejlődik Dizzy Wright innentől kezdve, akkor a következőre meglesznek ezek is.

tu pontos. akartam irni h nalam is leporgott es az egyik legjobb lemeze.
van egy kicsi 80as evek flessem par hangszerelesnel, a dobokat leszamitva.

Igen, igen, nekem is megvolt a '80-as évek flash némelyik számnál, az külön fűszerezte még a lemezt, jó meglátás!
És örülök, hogy egyetértünk: én kicsit tartottam tőle, hogy neked ez már túl mainstream hangzás lesz.