mindjart kikovetlek

ertem amit mondasz, lehet h a hiphop-ot szeretem, de nem kell minden stilusat es korszakat szeretni
legyunk korrektek, mondjuk direkt vigyazztam arra h ne szart mondjak.
nekem nem tetszik a 80-as evek, 70es evek. rakim abban nott fel, neki az etalon. o neki nem tetszik a mai vilag.
en nem kedvelem a dirty southt, van olyan ismerosom aki csak ds-t hallgat stb...trap sem jon be unalmas nekem.
eminemet sem hallgatok pedig o a GOAT egyszeruen nem tetszik a hangja es a zeneje.
sean price top 10 nalam, de sztem egy szoloja sem tetszik.
ez mind izles.
es gondolom rockban is megvan az ami itt. vkinek a 90-es evek ny jon be stb..

szoval en nem szarazom oket, meg mindig kiemelem, hogy mondanivaloban top az old school, de az osszkep nem szorakoztat.

nem csak TE szarozod.

én is. "az utóbbi évtized..." résztől szar mind szerintem is.

Távol álljon tőlem, hogy szarozzam. A hangzás változott, véleményem szerint tökéletesedett. A 80-as évek dobgépei, szintijei hangzása még másra voltak tervezve, a mintázás még kialakulóban volt, a szövegelés is hatalmasat fejlődött. Akkor az volt a top és persze a mai napig vannak onnan meghatározó trekkek. A linkelt listán az első a PE lemez, azt el is tudom fogadni, azt akkor is, most is annak a kornak az egyik legjobb lemezének tartom. Meg a lista eleje nagyjából a top, de ugyanezen előadók későbbi lemezei szerintem sokkal időtállóbbak.
Skippelni semmiféleképpen nem lehet, én ismerem, tisztelem, szeretem azt a korszakot, az evolúció részei. A 90-es évekre érte el a hip-hop azt a formáját, ami még ma is aktuális lehet. A 80-as években is születtek olyan trekkek, a 90-es években viszont ez már album szinten jellemző.
És mégegyszer kiemelném, nem szarok azok a lemezek, csak összehasonlítva a 90-es évekkel tartom gyengébbnek, de ez a fejlődés. Ha ott megállt volna a hip-hop, akkor a mai napig a PE, Eric B & Rakim, Ultramagnetic MC's, NWA, BDP, EPMD, BDK, Ice-T, Eazy-E 88-as lemezei lennének a kedvenc lemezeim.

Dehogy lehet.

Neked, nekem, nekünk. a szaksajtónak, akikről írtam, hogy akkor voltak tinik, nosztalgia miatt.

De nemhiába hír a friss mai előadók kapcsán, hogy még Pac se jó nem egynek, nem ismeri, hallotta és nem tudja rapistennek tekinteni.

A (mi) 90-es évünk ugyanolyan korszak, ugyanúgy az evolúció részei, mint nekünk a 80-as.

(nem is kell messze menni, itt is van akinek a 90es évek nem jönnek be, de a 2000 a top)


ugyanekkor sztem simán lehet szarozni. A méltán elfeledett die hard 4.0-ba mondják willisnek egy régi zenére, hogy poros rock, nem klasszikus. azé mert vmi régi, nem azt jelenti (feltétlenül), hogy megért mára mint a jó bor. lehet pimpós az simán, csak megmaradt...
ez alapján sztem simán ki lehet mondani régi lemezekre is, hogy szarok.
Én szoktam is írni mikor ide írok 1-1- régi cuccról, hogy régen nem tetszett vmiért, vagy régen tetszett, de mára nem. Sőt nem egy lemez van amit a készítője is szaroz simán utólag.

Nem tudom, rám célzol-e, mint a 2000-es évek nagy hívére, de nekem a '90-es évek már abszolút bejön. Csak a 2000-es évek eleje-közepe még jobban.
És ennek az oka az, ami fel is merült: mindenkinek a fiatal kora (értsd: tizenéves kora, esetleg 20-as eleje) zenéi jönnek be a legjobban, mert azok gyakorolták rá a legnagyobb hatást egy olyan időszakban, amikor a személyiségfejlődése legfontosabb szakaszában volt. Nálam ez az időszak a 2000-es évekre esett, valószínűleg ezért áll hozzám az az időszak a legközelebb. Nálatok a '90-es évekre, ezért szeretitek azt a legjobban. Biztos vagyok benne, hogy azok a rapfanok, akik a '80-as években voltak fiatalok, tudják értékelni a '80-as évek hip-hopját is.
A mai tizenévesek, fiatal 20-asok, akik a trapen nevelkedtek pedig már nem is vágják a '90-es évek, 2000-es évek rapjeit, nekik pedig az nem izgalmas már. Ez így megy.

A rend kedvéért azt én is hozzátenném, hogy én se tituláltam "szar"-nak a '80-as évek hip-hopját, egyszerűen az említett okokból nem tetszik nekem annyira. Illetve benne van az is, amit írtatok, hogy amíg fiatal egy műfaj, addig kiforratlan, és egy darabig egyre jobb és jobb zenéket tud produkálni. Ha meghallgatjátok az 1950-60-as évek első rockzenei próbálkozásait, hááát, nagyon kiforratlanok azok is. Tehát nem csak a hip-hop első 10-15 évét lehet "kidobni" ilyen alapon, hanem a rockét, és valószínűleg minden más zenei műfajét is.

Utolsó szempontom: nagyon sokat számít az is, hogy hol tart az adott műfaj, amikor egy zene megjelenik. Pl. ha a Mount Westmore album a '90-es évek második felében jelent volna meg, valószínűleg odáig lett volna érte mindenki, még az is lehet, hogy klasszikusként emlegetnénk ma. De 2022-ben jelent meg, amikor ez a fajta klasszik westcoast hip-hop már csak mérsékeltebb sikert tudott elérni, ugyanis mára már hallottunk kb. mindent, amit ebben a stílusban produkálni lehet.
Hasonlóan: ha ma jelenne meg az első Eric B & Rakim vagy Public Enemy album, valószínűleg azt mondanánk rá, hogy gyenge, mert ma már nagyon primitívnek hangzana. Abban az időben viszont úttörő volt, ezért joggal tekintjük őket klasszikusnak - még akkor is, ha én nem hallgatom őket, mert a fülem a modernebb hip-hopon szocializálódott.

Hulye kerdes de a goldem age miert golden age pontosan?ha jol tudom nem azert mert akkor jottek ki a legjobb lemezek nem?

A vilag mas dolgaval is ez van bar tudom dogg nem kedveled a sportot de:
Kosar nba, kedvelem de a korai eveket nem tudom nezni ahol csak feherek kb a fejuk magassagaban pattogtatjak a labdat.itt is a 90es evekben kapcsolodtam be szoval mindent ahhoz merek.a mai kosarban puncik jatszanak a 90es evekhez kepest, mas aspektusbol meg jobb az egesz....

es a mai fiataloknak nem jordan az asz hanem lebron meg curry.

U.i.mondjuk nem tudok regebbi meccseket nezni mert pl a tv nem adja

Ejj, ne kérje már ki magának mindenki a szart na.

Szónoki túlzás volt, hogy érthetőbbé tegyem a mondandómat.

Világos, csak mégis kikívánkozik az emberből a tisztázás.

@Zoli: jó az NBA analógia. Valakinek Magic vs. Bird, valakinek Jordan, megint másnak Kobe, aztán a még fiatalabbaknak James-Durant-Curry, a legfiatalabbaknak meg már Giannis-Doncic. Attól függően, hogy melyik korszakban szocializálódott bele a sportágba. Én a 2000-es évek első felében, ezért nekem Kobe a kedvenc, holott tudom, hogy Jordan és James is jobbak.
Vagy ez van a másik kedvenc sportágammal, a Forma-1-gyel is: apámnak Lauda, az eggyel fiatalabbaknak Senna-Prost, az én generációmnak Schumacher (bár nekem pont nem, de nem ez a tipikus), a következőnek Alonso-Räikkönen, majd Hamilton-Vettel, a legfiatalabbaknak meg valószínűleg már Verstappen-Leclerc.
Szóval mindenki mindenhol a fiatalkorát sírja vissza.

Boogie Down Productions: criminal minded
.
az első gangsta rap album. ahogy szokták mondani, ugyanis egy évvel korábban jött ki, mint az nwa lemeze, és hiába klasszikus, hiába samplingeli ma is szanaszéjjel mindenki mégse úgy maradt meg, hogy az "úttörő" lemez. (mondjuk van még ilyen lemez, szóval a straight outta compton valamit nagyon elkapott, hogy az maradt fenn a köztudatban, mint #1).
A hétvégi beszélgetés alapján amit itt folytattunk direkt úgy hallgattam, hogy na 1-2 single és a többi filler vagy sem, és nem az szerintem. Az elejétől a végéig élvezhető, izgalmas lemez ma is, saját jogon is, és érdekes lehet azt figyelgetni, keresgélni, hogy melyik számot később ki és hányszor dolgozták fel. KRS itt még csak ucca hangja, és nem tanítója, de a szövegein ha akarom már érzem, hallom, hogy mi lesz nem is olyan sokára belőle!

Mondjuk te mindig is jobban szeretted a '80-as évek hip-hopját, mint a fórum többi tagja, de ha tényleg élvezhető elejétől a végéig, akkor lehet, hogy adnom kéne neki egy esélyt egy alapos végighallgatással.

A Straight Outta Compton nem tudom, mennyire él úgy a köztudatban, mint az első gangsta rap album. Én sose gondoltam úgy rá, de nem tudom, hogy az átlagos, laikus raphallgató így tesz-e. A Straight Outta Compton az első, nagy mainstream sikereket is elért gangsta rap album: ez így szerintem megállja a helyét, de minden nagy sikeralbumnak van valami előzménye, pl. Ice-T-t is említhetnénk, akinek az első albuma Straight Outta Compton előtti.
Persze a Boogie Down is szakértőbb hip-hop körökben klasszikus, de az NWA abban az értelemben "első" szerintem, hogy ezeken a körökön kívül is azzá tudott válni sokaknál.

dogg biz markie kommentje utan ramentem a 90-es evek elejere ujra.eddig

J Rock – Streetwize - 1991
teljesen korrekt jo anyag. korai preemo es easy mo bee cucc is van rajta.
https://www.youtube.com/watch?v=9_tuzvZlOT8
Main source - Breaking Atoms - 1991
sztem ez gyengebb mint az elozo, de megis ez a nevesebb album.
nas elso megjelenese miatt nagyobb hype sztem

tovabbi regi lemezek
deltron 3030
jo a koncepcio, de ez a hang nekem sok egy lemezen

kendrick - butterfly.
zeneileg, szovegileg eros, de vhogy a hangulata nem fogott meg

semmi irónia, ez marha jól esik!
Ezek szerint érdemes ide írogatni, olvasni másokat.
Én is szoktam, meg próbálkozni is (legutoljára a people under the stars volt amit innen ismertem meg)

Ez a J Rock egy fokkal már előrehaladottabb, mint a '80-as évek, és semmiképp se rossz, de nekem valahogy ez is olyan kiforratlan a későbbi zenékhez képest. A szöveg ritmikájának is van egy egyszerű hatása számomra. Persze az olyan szintű kedvenceim, mint pl. Ice Cube is reppeltek hasonlóan akkoriban, de egyrészt tőle is a későbbi albumok a kedvenceim, másrészt ott volt egy olyan szintű flow, ami sokat kompenzált már akkoriban is.

Persze nekem meg az a furcsa, hogy a sokak által a 2010-es évek legjobb raplemezének tartott Kendrick albumot lerendezed ezzel az egy mondattal, de elfogadom, hogy más az ízlésünk.

De tenyleg nem tudok mas mondani ra, nekem kendrick hangja nem gyere be annyira, szoval mar itt buko a lemez sok szempontbol.
tenyleg jo minden, de nem lett az az erzesem, hogy huuu hallgatni akarom ujra.lehet par ev mulva ez lesz vagy par evvel ezelott ez lett volna, most nem.illetve nem is nekunk szol feher "kereszteny" magyaroknak teny dead prez lets get free sem, de vhogy azt kozelebb erzem magamhoz es ott is sulyos temak vannak, de a kontos is jobban tetszik.
es ha mar lets get free ami 2000
eszembe jutott afu ra es az elso lemeze amit rongyosra hallgattam anno es a mai napig nagyon szeretem.
na melyik evben jott ki? 2000

Ez mondjuk igaz, bármennyire is viccesen hangzik. dogg-gal is beszéltünk már róla.
Azt gondolom, hogy ez nagyban közrejátszik abban, hogy a good kid, m.A.A.d city-t jobban szeretem Kendrick-től, mint a To Pimp a Butterfly-t. Persze a GKMC se rólunk szól, hanem Compton-ról, de annak a tematikája (jószándékú srác próbál érvényesülni a rosszfiúk között) még mindig közelebb áll hozzám, mint a To Pimp a Butterfly-é. Többek közt ezért nem lett nálam a se a 2010-es évtized albuma, hanem "csak" a 4. helyen zárt az évtizedes top 10-emben. Ami még mindig bőven elég arra, hogy klasszikus státuszban legyen nálam.
De ezzel az érveddel én is tudok azonosulni. A többi pedig szubjektív ízlés kérdése, azokon nem lehet vitatkozni.