A hétvégén, múlt heti szabadságon amolyan westside connection hetet tartottam az ő lemezeik pörögtek, amiket 2005 után adtak ki.

Kicsit hosszabb lesz, bocsi előre is, de a WSCG kb az all time fav crew-m volt mindig is, illetve a 2000-es évek a 20-as éveimmel esett egybe, szóval tuti lesz nosztalgia is rendesen.

2003-ban kiadták a második lemezüket csapatként, hogy aztán valami családi baromságon össze is vesszenek, és 2005-ben fel is oszoljanak, annyira, hogy Cube és Mack 10 azóta nem is beszéltek egymással.

Azonban a rajongók, az újságok nemhogy akkor, de azóta is rendszeresen vissza visszatérnek a kérésre, és várják, várjuk a reuniont! Lett volna ennek tökéletes kegyelmi pillanat is, illetve szükség, igény is rá, majd később ki is térek rá.
Szóval a nejek belepofáztak amibe nem kellett volna, mikor a második lemezükkel turnéztak, mikor mindenkinek szólója is jött ki, azon oda vissza vendégszerepeltek.

És jött 2005…

WC kezdte meg az éve a West Side Heavy Hitter mixtape-pel, majd Mack 10 a Hustla's Handbook-kal szeptemberben, ami igen komoly UG siker lett a like this Nate Dogg-gal még egy filmbe is bekerült a következő évben. Egy erős, nyugati raplemez lett, szóló, de komoly segítséggel a saját hoo-bangin crew-jától akik már a második WSCG lemezen is szerepeltek, illetve akiket terelgetett. A közreműködők mellett a producerek se voltak gyengék, Mack 10 odatette magát rendesen, gondolom be akarta bizonyítani, hogy megy neki mindez Cube nélkül is. (azt le se kell szögezni, hogy a trióból Cube az, aki a legnagyobb sztár volt mindig is, neki simán lehetett az egész banda amolyan hobbi, mellékprojekt)

2006-ban Cube szakított egy hatalmasat. Júniusban kiadta hatodik szólóját. Egyedül. Augusztusra aranylemez lett, elment belőle több mint félmillió darab!

2 kis színes. Abban az évben talán rick ross adott el több lemezt csak a def jammel!
Cube nyilatkozta akkor, hogy egy cd eladása az előadónak nem sokkal több, mint 1-2 dollár. Na ha ő adja ki akkor a 15 dolcsis cdből 10 az övé!

Szóval kiadta az azóta is sláger, sőt nyugati party anthemet is tartalmazó Laugh Now, Cry Later-t. Komoly westcoast hangzás, rajta lil jon producerelte sláger is, és ami külön jó WC feat is! Az ő kapcsolatuk megmaradt, sőt Crazy Toones a dj-jük, mikor közösen lépnek fel évekig, CT haláláig!
Annyira komolyan gondolta, hogy kiadó lesz, hogy már ebben a lemezben is promózta, hogy jön új WC lemez, és ő fogja kiadni. Egy év múlva jött is a majdnem közös lemezük, a borító is rajta van Cube, sőt nagybetűkkel, hogy ő a producere, hogy tudja a nép, hogy őt is veszi, nem csak WC-t!

Guilty by Affiliation a címe WC harmadik szólója, összességében hatodik lemeze, és ő az az előadó, akinek nincs gyenge lemeze, mindegyik hoz egy szintet, és ez a lemez még onnan is kiemelkedik! A lemez előtt nem sokkal, vele párhuzamos a tesó Crazy Toones kiadta az egy éves mixtape-je mellé annak videó verzióját ami rögtön hood klasszik lett, ami ma is nagyon jó! It's A CT Experience: The DVD Files. A mixtape minden számához csináltak egy videót és az jött ki dvd-n! Ezen a lemezen volt The Game feat, el is indult a pletyka, hátha lesz vele kiegészült új wscg formáció, és lemez is.

Közben Cube, Mack 10 és a WSCG korábbi kiadója a Prioity is felébredt, eladták, elkezdte értékesíteni a katalógusát, és kijött
2007-ben volt még:

In the Movies (Cube csak filmzenéinek válogatása, marha jó számokkal, slágerekkel)

The Best of Westside Connection: The Gangsta, The Killa & The Dope Dealer (egy igen tisztességes best of, nem csak a két lemezről, de tele szólószámokkal amiken közösen voltak, egymásnak feateltek)

Foe Life: The Best of Mack 10 (egy hétre a WSCG best of után, ez se rossz válogatás)

Ez volt az a pillanat, mikor kb mindenki azon kezdett agyalni, hátha kibékülnek, hátha lesz egy új WSCG lemez!

Sajnos azonban nem, de jött a 2008, és Cube visszatért! De nem csak 2 évvel korábbi lemezéhez, de 20 évvel korábbra a the predator szintjéhez egy hasonlóan politikus, komoly durva lemezzel a Raw Footage cíművel. Nem ütött akkorát, mint az előző, de a gangsta rap meda me do it pl szólt rendesen, kapott hírverést is, sláger lett! Cube ezen behozta, elkezdte futtatni 2 fiát, de szerencsére rájött, hogy nem elég tehetséges egyik se, mert a következő lemezén is kaptak némi közreműködést, de ennyi azóta is.

Ezzel párhuzamosan jött ki egy saját, rajongói válogatása is The Essentials címmel, ismét a Priority-tól, Cube nem semmi üzletember, na! Rendesen visszautal a lemez, épít a laugh now-ra, onnan szám is van, live verzió is van rajta!

2009-re se maradt abba a mozgolódás, Mack 10 jött ki egy Soft White című szólóval, ami picit visszatérés volt a Bang or Ball lemezére, sok déli (cash money) feat, és stílusú zene. Megmutatta, hogy ő is érzi, hogy kéne mellé valaki, a lemezen sokat szerepel legújabb felfedezettje G Malone, akinek később lemezt is csinált.

2010 I am the west című Cube lemez jött, ami a rajongói vélemények szerint inkább i am the south, mert a zenék inkább déliek, semmint nyugatiak. A slágerek a videós nóták nagyon jók, illetve Young Maylay, mint friss hús is jó, és marhára érzik egymást hárman Cube Maylay és WC. Most mikor hallgattam tök szomorú voltam, hogy ez volt az utolsó lemeze, aztán vettem észre, hogy az Everythang's Corrupt nem is olyan régi anyaga, de olyan felejthető volt, hogy én is elfelejtettem…

2011 egy WC lemez tavasszal, amit azonban kvázi egyedül rakott össze nem is értem, értjük, hogy miért?! A Revenge of the Barracuda is erős anyag, ha nem is éri el a guilty szintjét.
Egy hónap múlva jött ki Mack 10 és Glasses Malone közös money music albuma.

Ekkor egy nagyobb pihenő, és 2013-ban WC még kiadott egy duó lemezt Daz Dillnger-rel, azóta ő is és Mack 10 is nagy csöndben vannak. Cube-nak egy lemeze jött ki, de ahogy írtam fenntebb majdnem minek is? Fellépéseken WC Cube side rappere, hype-manje, illetve CJ Mac-kel van egy podcastje újabban. Elvileg Mack 10 idén még jön egy visszatérő lemezzel, de azt is jó régen várjuk már.

Cube a legaktívabb, a tavalyi MT Westmore csapattal adott ki 2 cuccot is, egy nft szart, meg egy rendes lemezt is, de ő is inkább már a filmjeivel, kosárgálájával foglalkozik, semmint a friss zenékkel…


Amiket nagyon tudok ajánlani tőlük a szakítás után: mack 10 hustlas handbook, Ice Cube laugh now, raw footage, WC guilty és a revenge lemeze crazy toones ct experience cd/dvd.

Ez egy nagyon jó kis összegzés arról, hogy mi történt a Westside Connection-nel a feloszlás óta, köszi szépen!

A 2005-2008 közötti időszak tényleg nagyon erős: a Laugh Now, Cry Later nekem a második kedvenc Cube lemezem (a War & Peace 2 után), a Guilty by Affiliation hasonló vonal, és nehéz eldöntenem, hogy az WC legjobb albuma vagy a Ghetto Heisman. A Raw Footage-ra már becsúszott 1-2 dirty south hangzású dal, amit sose értettem, miért erőltet Cube, de még ez is bitang erősre sikerült.

Persze a 2009 utáni cuccaik se gyengék szerintem se, csak ehhez a 2005-2008 közti időszakhoz képest sorolnám őket egy fokkal alacsonyabb polcra.

Szerintem az Everythang's Corrupt is jó lemez volt, én kb. hasonló szintre tenném, mint az I Am the West-et. Utóbbinak a fele dirty south, ami valóban felejtős, de a másik fele, ami tisztességes westcoast, az nagyon jó. Az Everythang's Corrupt-nak is kb. a fele szerintem emlékezetes: a címadó dal, az Arrest the President, Streets Shed Tears, Ain't Got No Haters, Can You Dig It?, That New Funkadelic, Still in the Kitchen, Good Cop Bad Cop... Ezek megint baromi erős számok.
Az a becsapós az albumban, hogy az első 7 számból 6 gyenge, azokat én se nagyon tudnám felidézni. Ezért mire eljutsz a 7. számig, már elveszted a lelkesedésedet az album iránt. Aztán a 8.-tól a 16. számig talán 1, max. 2 kivétellel sorra jönnek a bombák, és azok miatt lesz összességében egy nagyon jó kis album az Everythang's Corrupt. (Talán 4. vagy 5. volt a 2018-as top 10-emben.)

tök érdekes, sztem a ghetto heisman a leggyengébb lemeze az összes közül. de fontos aláhúzni, hogy az is erős cucc egyébként, 1-2 bitang jó slágerrel is.

az utcsó cube lemezzel igazságtalan vagyok tudom, de tényleg elfelejtettem.

mikor levettem utána a polcról már beugrott egy csomó jó szám, meg videó, szóval nem olyan rossz anyag az, de valahogy nem maradt meg, nem ugrott be, mikor azon morfoníroztam milyen kár, hogy az i am the west az utolsó.

Nem fogunk ezen se összeveszni, WC tényleg tipikusan az az előadó, akinek minden albuma erős.

Az Everythang's Corrupt pedig talán szintén megér egy újrahallgatást, ha már elfelejtetted.

Kíváncsi vagyok egyébként, hogy lesz-e még Ice Cube szólóalbum, vagy ez volt az utolsó. Ugye már ez is nagyon nehezen jött össze, 8 évvel az előző után, rengeteg csúszással.
A Mount Westmore lemezt is elsősorban Cube miatt vártam, ehhez képest szerintem ő teljesített leginkább alul magához képest. Mintha kiveszett volna belőle a tűz, ezért tartok tőle kicsit, hogy elengedte ő ezt a rap dolgot. Más kérdés, hogy a zenei alapok többsége nem kedvezett Cube stílusának a Mount Westmore lemezen. Kivéve az Activated-ét, amit az ő producere csinált: abban jól is nyomta.

Snoop Dogg: Da Game Is to Be Sold, Not to Be Told
.
(ez a cd, írott formában, de benne volt az első 5 cd között amit kaptam, vettem miután lejátszóm lett, annyit pörgött, hogy ma is tudom majdnem minden szám szövegét, ez a friss hallgatáskor kiderült)
Ez a lemez kb vitathatatlanul a legszarabb Snoop lemez ever kb, és hatalmas visszalépés a karrierjében amit akkor is, utólag is lehet mentegetni azzal, hogy Pac és Biggie halála után féltette az életét, el akart költözni is LA-ből nem csak szakítani a death row-val.
Végtelenül prosztó zenék, és szövegek, minden második szám arról szól, hogy mekkora királyak és a no limit az ász! A közreműködők is borzalmasak, főleg No Limit istállósak, jó részük tehetségtelen is, de mindannyian karkateridegenek Snoop stílusához szövegeihez az tuti. Majd minden második számban vagy Master P "uugghh" nyögése, vagy Mystikal üvöltő, csaholó szövegelése rontja az esélyt is, hogy élvezhető legyen a Beats By The Pound (no limit házi producer duója) rém gyenge zenéje.
Ami jó, a still a g thang illetve a gin and juice 2 ugye pofátlan saját legacy elhasználás igen korán, hiszen ekkor még 10 éve sincs az iparban.
Neki fogok menni a másik 2 no limites lemezének is, tudom,. hogy a minőségük minden lemezzel egyre jobb, szóval a következő ilyen írásom nem lesz ennyire depresszív.

Lost Boyz: Legal Drug Money
.
Bitang erős, nagyon street és ugyanakkor slágerlemez 96-ból ami tökéletesen bemutatja southside queens fejlődését, mintha egy lépcső lenne, hogy lett az onyx-ból a lost boyz-on át majd a g-unit, hogy leuralja nemcsak a keleti partot, de az egész világot a 2000-es évek elejére! Vannak, hallani az "Onyx-os" gyökereket, és ugyanekkor benne van az is ami majd a g-unitot elővetíti. Big L és Pete Rock is csinált rá 1-1 számot Easy Mo Bee 3at, de a többségét "saját" Big Dex és Mr Sexxx követte el akiket én nem nagyon ismerek máshonnan. A 4 tagból kettő olyan, mint Big DS az Onyx-ból, hogy ottvan, de (majdnem) minek?! Freaky Tah és Mr Cheeks az igazi tagok, de Freaky inkább olyan Spliff Star, Flavor Flaw féle hype-man, semmint igazi rapper.
Szóval nagyon tudom ajánlani azoknak akik szeretik a 90-es évek keletiparti raphangzást, stílust!

Az vicces, hogy annak ellenére, hogy Snoop legszarabb lemeze, olyan sokat pörgött, hogy még most is tudod fejből a szövegeket. Három magyarázatot tudok elképzelni:
1. Valójában élvezhető még ez a lemez is, csak a többi Snoop lemezhez képest gyengébb.
2. Fejlődött az ízlésed a '90-es évek vége óta.
3. Nehéz volt hozzáférni akkoriban a raplemezekhez, ezért azt kellett hallgatni, ami megvolt.
Melyik a helyes válasz?

Egyébként nagyon jól összefoglaltad, hogy miért ez a leggyengébb Snoop lemez, teljesen egyetértek. Persze nagyon rég hallottam, de nincs is kedvem újrahallgatni - a Still a G Thang kivételével.

A másik két No Limit kiadványa már inkább csak papíron No Limit. Ez az egy volt az, amit zeneileg és a feat-ek terén is szinte végig a No Limit crew dominált. A következő két album ugyan No Limit alatt jött ki, de zenék és feat-ek terén is visszatért Snoop a nyugati partra. A No Limit Top Dogg-on még vegyül a klasszik westcoastba néhány No Limit-es track, hogy lehúzza a színvonalat, de a Last Meal-en már szinte egyáltalán nem jelenik meg ez a vonal.

3.

Ezt a lemezt hamarabb hallottam, mint a doggfathert. Sőt lehet a doggystylenál is hamarabb.

Aztán a no limit topp dogg előtt már pótoltam azokat is.

Így már világos. És az mégiscsak az album dicsérete, hogy még ez is felkeltette az érdeklődésed a többi Snoop lemez iránt.

Joell Ortiz: The Brick: Bodega Chronicles
.
Joell összeszedett producereket "kb a világ minden tájáról" (van kanadai, új zélandi, los angelesi, bronxi is köztük) és ebből a katyvaszból tudott csinálni egy hangzásban is, szövegben is egységes igazi brooklyni albumot! Nem csak szimplán brooklyni, de egyben egy himnusz is a városhoz, és a hiphophoz is. Olyan erős lemez, hogy ő maga se tud hasonlót csinálni sokáig ezután!








jaj, hogy szívemnek kedves, hogy ma is szívesen veszem elő ettől még simán tudom helyén kezelni, hallom a hibáit, gyengeségeit.

Erick Sermon: Music
.
Erick nagyon odatette magát erre a negyedik szólóra zeneileg, szövegileg is, illetve a közreműködők is jól vannak válogatva, nem egy hatalmas név az ug vendégek mellett. Azonban az év mikor kijött 2001 olyan erős volt, hogy nem volt esélye kiemelkedni, még úgy sem, hogy a címadó dal, a Marvin Gaye hommage filmzene is volt, meg külön videóklippet is kapott single-ként az OST-ról.

Az osszes sermon lemez jobb mint barmelyik epmd cucc.
Mondjuk nekem pont nem a kedvenceim ez meg a kovetkezo de ezek ismagasan jok.
Yodahoz illene...

Vettem, de nagyon el vagyok most maradva a hallgatnivalókkal... Hétvégén tervezek behozni lemaradásokat.

Snoop Dogg: No Limit Top Dogg
.
A második No limites lemeze ami égésföld az elsőhöz képest! Nem csodálom, hogy a többség klasszikusnak is tartja, ha számomra nem tud az lenni akkor se.
Mintha 4 különböző lemezből gyúrta volna Snoop aki nagyon meg akarta mutatni, hogy érdemes arra, hogy ő legyen a kreatív főnök, és Master p meg is engedte neki. benne van a lemezben a no limit (beaty by the pound), benne van a doggystyle records (jelly roll, meech weels, Goldie Loc), a 2001 (buck em, ugye "oda készült", a b please meg egy az egyben olyan, mint a next episode, 2 rapper, és a végén nate dogg zárja a számot) és még Snoop barátai (bud'da, dj quik, ant banks) is. Nem is az a baj vele, hogy nem áll össze, hanem olyan tömény, hogy szimplán megfárad a végére. Az utolsó negyed (ha megnézed a hátsó borítót érted mire is gondolok) olyan "későn" jön, hogy mire ott a történelmi pillanat a just dippin Dre-vel, addigra az ember már nem tud figyelni. A 16-os party with a dpg track-kel el kellett volna engedni a lemezt szerintem.
A Dolomite intro és skit nagyon jó ötlet is, de végigvittem volna a lemezen, ha már ragaszkodik a 70+ perchez akkor még egy skit, meg egy outro kellett volna vele.
A single-k nagyon jók róla, hogy a buck em videót miért ilyenre csinálták, hogy Sticky miért nincs bene a mai napig nem értem mondjuk.

Összességében egy nagyon jó lemez, kiváló átmenet a da game is után, és remek felvezetés a 2001-hez is, de számomra nem klasszikus, és messze nem hibatlán!

Teljesen egyetértek! Egy nagyon jó kis lemez, több klasszikus számmal (elsősorban Bitch Please és Just Dippin), de maga az album egésze nem klasszikus, mert túl sok a filler.