
Re: D.P.G.C. (Dogg Pound Gangsta Crips)
Tha Dogg Pound - We All We GotVégre meghallgattam, és nem különbözik a véleményem a többségéből. Nagyon jó kis album lett, a diszkográfiájuk első felébe helyezném, és ahhoz képest, amit az elmúlt néhány évben nyújtott teljesítményük alapján várni lehetett, ahhoz képest különösen jó.
Zeneileg az a fajta klasszik funky-alapú westcoast muzsika, ami ennek a generációnak a legjobban áll. Nem lehet ezzel már megváltatni a világot, a fiatalokat nem fogja meg, de a törzsközönségüknek (vagyis nekünk) így lehet a legjobban kielégíteni az igényeit, és ebben a stílusban tudnak ők még mindig igazán jót alkotni. Az fura, hogy egy Daz alap sincs egy DPG lemezen: talán a Cali Iz Active volt az egyetlen ilyen lemezük, azt a projektet is Snoop menedzselte, mint ezt. Egyfelől jót tett ez az albumnak, mert Snoop tényleg összeszedte a legjobb régi westcoast producereket, akik a 2000-es években és az ezredforduló körül csinálták nekik a slágereket (mínusz Dr. Dre és DJ Quik, de ők más kávéház): Battlecat, Jelly Roll, Rick Rock és Soopafly is felbukkan. Ők egészülnek ki a Mike & Keys duóval, akik nagyon jól adaptálódtak a régi producerek hangzásához. Ők Dave East-nek is csináltak sok zenét, amelyek hangzása engem inkább a Roc-A-Fella által megalapozott dallamosabb eastcoast-ra emlékeztetett. De ugye Nipsey Hussle Victory Lap lemezét is nagyrészt ők csinálták, ami westcoast, de abból a modernebb fajta. Ezen a lemezen viszont nagyon jól belesimultak ők is a klasszikus nyugati vonulatba. Kakukktojásként DJ Premier zárja a lemezt egy eastcoast boombap alappal.

Szóval ezért jó, hogy nincs Daz produkció, ugyanakkor azt gondolom, az elmúlt években is megmutatta Daz a szólóprojektjein, hogy tud még olyan színvonalú zenéket is csinálni, amik felfértek volna erre a lemezre is. Nem az összes az a szint, de tud még ilyet, ennek ellenére most lemaradt.
Rapperként Daz semmi meglepetést nem hozott, csak ugyanazt, amit az elmúlt 10-15 évben megszoktunk tőle. Kurupt viszont nagyon kellemes meglepetés: nyilván nem olyan szinten reppel most se, mint fénykorában, de fényévekkel jobban, mint az elmúlt 5-6 évben. Végre újra van benne energia, megjött az energia a hangjába, úgyhogy ez már abszolút elfogadható szint! Nem a világ legnívósabb szövegeit halljuk a lemezen, de a DPG-től 2024-ben ez a szint bőven jó.
Illetve Snoop Dogg is reppel a számok kb. felében: azt hiszem, ez a harmadik olyan DPG album a Dogg Food és a Cali Iz Active után, amelynek a rapjeiből ilyen aktívan kiveszi magát Snoop. Én örülök ennek, mert jól szólnak hárman együtt - még akkor is, ha Dazt és Kuruptot kicsit háttérbe tudja szorítani.
Nagyon jól megválasztottak a közreműködők is: az Eastsidaz - Dogg Pound közös számban egy igazi westcoast supergroup állt össze, a zárószámban pedig The Lady of Rage és RBX is felbukkannak a régi DPGC krúból, akik nagyon nagyot reppelnek, és az a helyzet, hogy bizony mindketten jobb rapperek így 2024-ben, mint Daz és Kurupt... Butch Cassidy két refrénben is énekel, nagyon örülök, hogy ő is hosszú időt után visszatért a csapatba.
Legjobb számok: Smoke Up (feat. Snoop Dogg), We All We Got (feat. Snoop Dogg & Tha Eastsidaz), Imma Dogg, House Party (feat. Snoop Dogg) (nagyon kellemes funkys bulizene), Grown Up (feat. Snoop Dogg), és a legjobb az utolsó szám: Who Da Hardest? (feat. Snoop Dogg, The Lady of Rage & RBX) (Prod. by DJ Premier).
Egy szám nem tetszett csak, az LA Kind of Love, ami a legpopposabb. Rick Rock volt a producere, de will.i.am is a dalszerzők között van, és inkább az ő stílusára emlékeztet a zene. Nem is az a baj, hogy popos, hanem az, hogy kicsit elavultan és nem a legigényesebben popos. Illetve nem annyira áll jól a DPG-nek ez a fajta poprap.
Tavaly még a top 10-re is lehetett volna esélye a lemeznek, idén biztos nem fog beférni, de azt gondolom, olyan lemez született, amivel minden DPG fan elégedett lehet. Én őszintén szólva nem számítottam ilyen színvonalra tőlük így 2024-ben.