Ezt pedig külön postba írom, mert megérdemli.
Xzibit - KingmakerÉppen olyan színvonalas albumot kaptunk 13 év után Xzibit-től, amilyet vártam, elégedett vagyok. Az idei év eddigi legjobb lemeze nálam.
Zeneileg nem mondanám klasszikus westcoastnak (egy-két szám kivételével), de azért érződnek a westcoast gangsta gyökerek. Tradicionális raplemez abból a fajtából, amit a régi Xzibit fanok értékelni fognak, de pont annyira modernizálva van a hangzás, hogy 2025-ben is korszerűnek hasson, optimális tehát a tradíció és az innováció aránya. Bár nagyrészt Aftermath kötődésű producerek dolgoztak az albumon (maga Dr. Dre mellett ilyen Dem Jointz, Focus... és DJ Khalil), ezen nincsenek olyan szintű popos elhajlások, mint a Missionary-n, ez egyértelműen raplemez. Ha valamihez hasonlítanom kéne, akkor leginkább Dr. Dre The Contract EP-jének a vibe-ja jön elő bennem. Akkortájt, amikor az megjelent, voltak erős pletykák arról, hogy Dre készít egy szólóalbumot, amiből aztán nem lett semmi. Simán el tudom képzelni, hogy egy-két Kingmaker-es zene eredetileg arra készült, csak X megkapta őket. A Dr. Dre feat-es nóta (Leave Me Alone) pedig biztos vagyok benne, hogy ilyen.
Maga Xzibit továbbra is az egyik legerősebb flowval rendelkezik az összes hip-hop előadó közül. Semennyit sem kopott rapperként az elmúlt 13 évben, amíg nem adott ki albumot. Érettebb, nyugodtabb, bölcsebb lett, mégsem lettek semmivel sem puhábbak a szövegei, se a flowja. Így kell szépen öregedni egy rappernek: úgy tudott hű maradni a régi önmagához, hogy közben fejlődött is a személyisége. Nagy szó ez, miközben azt mondjuk, hogy Ice Cube veszített a technikásságából, Snoop a nagy tömegtermelésben hajlamos unottá válni (bár a Dr. Dre-vel való munka most pont visszahozta az élességét), MC Eiht egyik száma olyan, mint a másik, és sok más régi rapper veszített a régi fényéből. Xzibit nem veszített belőle semmit. (Igaz, egy picit fiatalabb is, mint az előbb felsorolt nevek, viszont nagyon sokáig alig volt aktív.)
Rengeteg a közreműködő a lemezen, alapvetően azt mondanám, hogy sok is. Nem is annyira Xzibit szólónak hat ez az album, hanem egy "Xzibit & Friends" lemeznek, amelyen szinte minden számban valakivel vagy valakikkel közösen reppel X. Annyira erős viszont szinte az összes feat, hogy kivételesen az se zavar, hogy ennyire sokan vannak. Mindannyian sokat dobnak a lemez színvonalán. Csak a nagyobb neveket sorolva: Dr. Dre, Ice Cube, Busta Ryhmes, Redman, B-Real, Royce Da 5'9", Butch Cassidy, Ty Dolla $ign, JasonMartin, Symba,... Brutál erős névsor, és mindenki oda is tette magát rendesen. Külön kiemelném, hogy King T kapott egy teljes saját számot(!) Notified címmel, aminek csak egy introt mond az elején Xzibit, és Cold187um nyomja benne a refrént. King T-nek se nagyon kopott a raptudása, pedig ő se valami aktív. Remélem, tényleg kapunk tőle egy új lemezt, ahogy olvasni lehet a pletykákat. Különlegessége a számnak, hogy Beat Butcha a producere, aki egy kőkemény eastcoast producer a Griselda háza tájáról, de baromi jól megtalálták a közös hangot King T-vel. Végül érdemes külön megemlíteni Tre Capital közreműködését, aki úgy tudom, Xzibit fia: szép dolog egy apa-fia közös szám az apa lemezén, úgy nyomják, mint LeBron James és Bronny James a Lakers-ben.

(A tudásbeli különbség talán nem annyira nagy, mint James-éknél, de itt is egyértelműen az apa az erősebb.

)
Nem egyszerű számokat kiemelni, mert nincs gyenge, mind erős, és mindről tudnék ezt-azt írni. De egy ilyen hosszú, 20 számos albumon azért nyilván akadnak olyan számok, amik jobban tetszenek még a többinél is. Először is: ritka jó volt a single választás, szinte minden single-t érdemes kiemelni az album legjobb számai közt: Play This at My Funeral (Prod. by Köach), Everywhere I Go (feat. Dem Jointz) (Prod. by Dem Jointz), Been a Long Time Pt. 2 (feat. Jenn Em) (Prod. by Dem Jointz), Shut Yo Mouth (feat. Compton AV & Butch Cassidy) (Prod. by Battlecat). Ezekről nem is írnék többet, mert annak idején már írtam, mikor single-ként kijöttek. Ezeken kívül nem meglepő módon nagyon bejött a Leave Me Alone (feat. Dr. Dre & Ty Dolla $ign) (Prod. by Dr. Dre & Swizz Beatz): Dre és Swizz Beatz stílusa egyaránt kijön a zenéből, remekül ötvöződik a kettő, Swizz Beatz érezhetően igyekezett a legjobbját nyújtani, és Dre rapperként is jól szól. Ty Dolla $ign stílusa talán szokatlanul újvonalas X-hez és Dre-hez, de szerintem jól meg van írva a refrén dallama is. A The Moment (feat. Busta Rhymes & JasonMartin) (Prod. by Xzibit, Focus... & JasonMartin) elején Busta Rhymes hatalmasat tol! A Success-nek will.i.am a producere, aki egy topigényes, jazzes eastcoast zenével állt elő, ami a legjobb Black Eyed Peas számok világát idézi. Xzibit-nek szokatlan ez a zenei stílus, de nagyon jól megoldotta egy spoken word-be hajló szöveggel.
Összességében tehát egy ilyen, elejétől a végéig nagyon erős albumot vártam, és meg is kaptam. Egyelőre vezeti a 2025-ös top 10-emet, meglátjuk majd, hogy lesz-e jobb nála. Egyáltalán nem bánnám, ha nem lenne, jó szívvel adnám oda ennek a lemeznek az év albuma címet december végén. Még azzal együtt is, hogy azért voltak erősebb albumok az elmúlt években, pl. a tavalyi bitang erős évben csak a lista 5-6. helye környékére férhetett volna oda a Kingmaker. 2023-ban viszont kérdés nélkül sima első lehetett volna. Meglátjuk, melyik évhez lesz közelebb 2025.
Xzibit diszkográfiáján belül nehéz belőni a Kingmaker helyét. Egyrészt mert több lemezét is nagyon rég hallottam, másrészt mert nagyon egyenletesen erős az Xzibit diszkográfia: a Full Circle-ön kívül nincs egyértelműen lefelé kilógó darabja, és az is csak Xzibit-hez képest gyengébb lemez. Az biztos, hogy nem a Restless és a Man vs. Machine szintje ez a lemez, de pl. a legutóbbi, Napalm albumnál előrébb rangsorolnám, pedig az is nagyon tetszett, és 2012-ben talán 2. vagy 3. volt a top 10-emben.
Ez legyen a legnagyobb baj, de azt nagyon remélem, hogy nem ez volt Xzibit utolsó albuma!