Ugyancsak feltárások zajlanak az ősi Japán területén, ahol a világon a legkorábbi ismert fazekasság alakult ki az i. e. 10. évezredben. A fazekas kézművesség a cserép törékenysége okán letelepedett életformát kívánt, mert a cserépedények használhatatlanok voltak azok számára, akik a vadászat és a gyűjtögetés miatt állandó mozgásban voltak. Ennél fogva az akkori Jomon kultúra tagjai lehettek az elsők, akik letelepedett vagy félig letelepedett formában éltek. Először barlangokban, majd később földbe ásott árkokban illetve abból kiemelkedő házakban laktak gazdag háztartási hulladékot hagyva az antropológusok számára. Jól képzett vadászok és halászok voltak, kőeszközöket, csapdákat, íjakat is használtak, de egyúttal már kezdetleges földművelést folytattak. A feltételezések szerint ez mintegy 2 ezer évvel előzi meg a neolitikus kultúra közel-keleti felbukkanását.

A folyamatos ásatások és feltárások arra utalnak, hogy az i. e. 6. évezredben komolyabb állattenyésztés és építkezés folyt az ókori Egyiptomban, ami igencsak korai közösségi tevékenységet feltételez. Az egyiptomiak az i. e. 4. évezred elején feltalálták a kőművességet, az évezred közepén már kerámiát gyártottak, az i. e. 3. évezred eleje körül pedig orvosi eszközöket használtak a gyógyításhoz. A civilizációkat számos módon megkülönböztethetjük egymástól, és az elkülönülő civilizációk száma, élettartama és mérete is vitákra ad okot. Az azonosításnál történészek hangsúlyozhatják a kulturális elkülönülést vagy a gazdasági, politikai és diplomáciai fejlettségi szintet. Az alábbi lista azokat a civilizációkat sorolja fel, amiket a történészek általában azonosítanak. Sok kultúra más kultúrák részegységeivel való fúziója során bontakozott ki, tehát éles szakaszhatárt civilizációk között kulturális alapon igencsak bonyolult felismerni, ami egyébként is rengeteg értelmezési lehetőséget teremt. Civilizációk összeadódhatnak vagy szétválhatnak.

A legtöbb civilizáció városokat foglal magában, speciális foglalkozásokat, politikai sajátosságokat, amelyek túlnőnek egy város határain, kiterjedt kereskedelmi hálózatot, saját nyelvet, de nem mindegyik civilizáció rendelkezik ezekkel a kritériumokkal, és vannak olyanok, amelyek rendelkeznek, de nincsenek itt felsorolva.

• Mezopotámiai civilizáció: a sumér városállamokkal indult Kr. e. 3500 környékén. Többek között arról ismert, hogy feltalálták az ékírást. A civilizáció egyes elemei átkerültek a leigázott államokba, mint Akkád, Elam, Mitanni, Asszíria, Babilónia. Kr. e. 600 évvel a mezopotámiai területeket leigázták a rómaiak és a perzsák.


• Levantei/nyugati sémi civilizáció: városias északnyugat-sémi földközi-tengeri kultúra, amelynek részei Ugarit, Szíria, Fönícia, Kánaán, Izrael, Sába, Dél-Arábia (Jemen). Feltalálták az ábécét, az írást.
• Hettita civilizáció: az anatóliai civilizációk egyik eleme (társadalmi fejlettségi szintje). A hettiták városiasodott népcsoport volt Anatóliában a Kr. e. harmadik évezredtől körülbelül Kr. e. 600-ig. Kultúrájuk átvett elemeket a mezopotámiai (ékírás), az indoeurópai és az ősi hatti kultúrából.
• Perzsa civilizáció: Kr. e. 1000 körül, az iráni síkságon fejlődött ki. Magában foglalja Média, Baktria és Szogdiana államokat. A kultúra mezopotámiai és indoeurópai elemeket vett át. Irán uralta Nyugat- és Közép-Ázsia nagy részét kb. Kr. e. 600-tól az iszlám hódításig (Kr. u. 636).

• Egyiptomi civilizáció: a Nílus völgyében Kr. e. 3300 táján fejlődött ki. Egyiptom mellett Núbia területét is magába foglalta. A Kr. e. 4 században leigázták a rómaiak.


• Indiai civilizáció: két különálló társadalomból állt. Az Indus-völgyi és a védikus civilizáció közötti folytonosság foka állandó vita tárgya, az is lehet, hogy teljesen különálló civilizációk voltak.


• Indus-völgyi civilizáció: Kr. e. 2800 körül bukkant fel. Nagy városai, mint Mohendzso-Dáró vagy Harappá a várostervezés első ismert jeleit mutatják. Máig megfejtetlen szótagírással rendelkeztek.
• Védikus civilizáció: az Indus és a Gangesz völgyeiben Kr. e. 1500 környékén fejlődött ki kezdetben köztársaságok és királyságok formájában. Itt épültek a fejlett Maurja és Gupta birodalmak, kialakult a hinduizmus, a dzsainizmus és a buddhizmus.


• Minoszi és mükénéi civilizációk: Kr. e. 2000 táján az Égei-tenger körül és annak szigetein jelentek meg. A minószi írás megfejtetlen maradt. A mükénéi civilizáció a minoszi civilizáció összeomlása után fejlődött ki és Kr. e. 1100 körül ért véget.


• Kínai civilizáció: Észak-Kínában a Kr. e. 2. évezredben épült ki, utána terjedt át Kína többi részére, Koreára és Japánra. Ősi filozófiai rendszerek és vallások alakultak ki, mint a konfucianizmus és a taoizmus.


• Görög-Római civilizáció: az Égei-tenger környékén a görög sötét kor után indult fejlődésnek Kr. e. 1000 körül. A Földközi-tenger és a Fekete-tenger partvidékein kialakuló görög települések és Nagy Sándor perzsiai hódításai a Kr. e. 4. században terjesztették el a görög civilizációt a Földközi-tenger körül. A Római Birodalom a 4, század környékén vette fel a kereszténységet. A Nyugatrómai Birodalom Kr. u. 476-ban omlott össze a Földközi-tenger nyugati részén.


• Nyugati civilizáció: a Római Birodalom keresztény, latin nyelvű részéről induló és Nyugat- valamint Közép-Európa nagy részére kiterjedő civilizáció. Általában Európa katolikus és protestáns népeire értik, valamint a később benépesített területekre, Észak-Amerikára, Latin-Amerikára és Ausztráliára. Ez a civilizáció fejlesztette ki először az ipari társadalmat.
• Bizánci civilizáció: a Római birodalom görögajkú részén a nyugat bukása után görög és keresztény elemek valamint a környező népek kultúráinak egyesítéséből fejlődött ki. Történészek a bizánci civilizáció eltérését a nyugatitól a cezaropapizmus intézményében látják a legerősebben, amely összevonja a vallási és a világi hatalmat. A bizánci kultúra elterjedt a keleti szlávok, Oroszország népei körében. Bizáncot a török seregek 1453-ban meghódították.


• Délkelet-Ázsiai civilizáció: Délkelet-Ázsia és Indonézia, a Mon nép, a Khmer birodalom, Champa állam, Thaiföld, Burma, Srivijaya császárság és a Majapahit birodalom városiasodott kultúráiból állt össze az első évezredben. A Délkelet-Ázsiai civilizáció Indiából a hinduizmust és a buddhizmust fogadta be, kulturális befolyással volt rá Kína, majd később az iszlám.
  
  
• Mezoamerikai civilizáció: az első olmék városokkal bukkant fel a Mexikói-öbölben a Kr. e. első évezredben. Később két központban fejlődött: a Mexikói-völgyben, Teotihuacán városban, a toltékok és az aztékok otthonában, valamint a maja civilizáció Guatemalában és Yucatánban. A 16. században a spanyolok igázták le.
  
  
• Andoki civilizáció: Kr. e. második évezredben fejlődtek ki az Andok középső részén és Dél-Amerika csendes-óceáni partvidékének közepén. Bár a radiokarbon kormeghatározás a legrégebbi tárgyi leletet Kr. e. 9750 körülire teszi, az biztos, hogy gazdasági többlettermelés alakult ki Kr. e. 2000 környékén. Az Andoki civilizációk Chavin, Mocsika, Nazca, Csimu, Tivanaku, Ajmara, Csacsapoja és az inkák előtti más városias kultúrákból fejlődtek ki. Az Inka Birodalom meghódította Perut a 15. században, őket végül a spanyol hódítók igázták le a 16. században.
  
  
• Japán civilizáció: kezdetben az ősi sinto és a kínai kultúra elemeiből fejlődött ki, ami Koreán keresztül érkezett.
  
  
• Iszlám civilizáció: a hetedik században az Arab-félszigetről indult és utána terjedt el Nyugat- és Közép-Ázsiába, Észak-Afrikába és Indonéziába. Omajjád és Abbászida Kalifátusok korai államok voltak, később csatlakoztak a szeldzsuk törökök és az Oszmán Birodalom.
  
  
• Csibcsa civilizáció: a Cauca folyó és a Magdalena folyó völgyeiben, az Észak-Andokban, a mai Kolumbia területén fejlődött ki. A 16. században spanyol hódítók igázták le.
  
  
• Nyugat-Afrikai civilizáció: Kr. u. 1000 körül hatalmas városok jöttek létre más civilizációkkal való arany és só kereskedelemből származó vagyonból. Az első nagyobb királyság a Ghánai birodalom volt, és további korai államok is kiépültek, mint a Mali birodalom, a Kanem-Bornu birodalom, a hausza városok és a Szonghai birodalom.
  
  
• Mississippi civilizáció: a Mississippi folyó völgyében Kr. u. 1000 körül alakult és átterjedt a mai Egyesült Államok keleti részére. A Mississippi emberek visszatértek a törzsi szintre valamikor a tizenötödik vagy a tizenhatodik században. A történészek megosztottak abban, hogy az európai kapcsolat vezetett-e a hanyatláshoz.
  
  
• Munhumutapa civilizáció: a mai Mozambik és Zimbabwe területén körülbelül Kr. u. 400-tól 1440-ig folyamatosan fejlődő kultúra.