(UNMACSKA)

Csaptör najn.

Almalé

  Matt, ahogy ott ült csinos kis rucijában, és kiejtette száján az említett szavakat - "Nemde, azért mán nem teljesen olyan, amilyen…" - Deam' kijelentette:

- Bocsesz, hív a vécé. - majd elsétált a konyhába, aztán vissza Metthez. - Az hol is van?

- Balra a második ajtó. - felelt a félvörös-félszőke fejű állat. (Szárnyai vannak!!)

- Honnan balra?

- Onnan. - mutatott a bejárati ajtóra. - azon kimész, és ott van balra a második ajtónál.

- Oks. - felelt, majd tette, amit az angyalocska mondott. Közben a mi állatunk (szárnya van!!) elment normálisan a vécére, ott, ahol voltak, tehát a zimmerben. (szoba.) Mihelyt Deamon visszajött, Matt már ivott valami sárgás löttyöt (nem rosszra gondolni!!). A fekete fejű barom (mert neki annak kell lennie) így szólt a napágyon érzékien fekvő társához:

- A csaj egy húszasért beengedett. Elkezdett erotikusan táncikálni, amíg én a slozón voltam. Úgyhogy gyorsan ki is jöttem a végeztém után. - nyel. - Szomjas vagyok. Kaphatok egy kicsit én is abból az... italból? - ült bele szenvedélyes pózzal az állat (szárnya van!!) ölébe. Az összerezzent, beleöntötte a löttyöt az idióta (Mett gyakran hívta így Deamont) tátott szájába, és leszállt a napágyról, pofástól beleesve a márványpadlóba. Elsétált a szobája felé, Deamon pedig két méterről követte.

  Mett zavartan nézett körbe a szobában addig, ameddig a szeme el tudott látni egy helyben állva. Érezte, hogy fülig elvörösödött. Majd nyugodt hangon szólt az ördögnek:

- Majd talán később.

S beviharzott a szobájába. Ám mielőtt a fekete hajú baromállat (mert neki meg hátul tüskés farka volt) még jobban felbátorodott volna, Mett kinyitotta Zimmerje (szoba) ajtaját, fejét félig kidugta, és kijelentette:

- Úgy értem hetek vagy hónapok múlva.

S az ajtó ismét becsapódott a baromállat (mert neki hátul meg tüskés farka van) orra előtt.

*

A sötét baromállatunk egész éjjel forgolódott. Nem tudta kiverni... nem tudta kiverni a fejéből, a szájából azt az illatot, azt az ízt... azt az ízt, mit a féligvörös-féligszőkefejű állatkedvese a szájába öntött aznap délután. Az a sárga lötty, oly könnyedén telepedett le tudatába, mint poratka a párnába, vagy UFÓ a Földre. Egész nap azt az ízt érezte a szájában, még fogmosás után is. Csak ő járt a fejében...

 Csak ő...

   A sárga lötty a kék pohárból...

*

Másnap reggel, mikor hallotta, hogy állatkedvese (szárnya van!!) felébredt, és már vécén is volt, megétkezett és át is vedlett hétköznapi ruhájába (szombat lett hirtelen..), kitört Zimmerje (szoba) kulcsra zárt ajtaján, és letámadta őt.

- Mi volt...

- Ha? - értetlenkedett szexi lakótársa.

- Mi volt... az a lötty... az a sárga lötty??

- Miért olyan fontos ez? - kérdette a fülig elpirult TELJES öltözetben levő állat (szárnya van!!) a felsőtestén meztelen állattól (hátul villás farka van!).

- Nem tudom kiverni...

- Abban egy újság simán segíthet. - vágta rá.

- A FEJEMBŐL nem tudom kiverni, te baromállat. - mondta kissé ideges hangon.- Az az íz, az az illat... - simult hozzá fekete a félvörös-félszőkéhez. - Tudnom, kell... mi volt AZ...

Mettet majdnem elragadta a hév, ahogy Déamon olyan erotikusan beszélt... a löttyről...

- Mi volt az... tudnom kell...

"Nem, nem engedhetem!!" - Angyalállat lévén ezt mondta magának a baromállat (szárnya van!!), hogy nem ragadtathatja el magát.

- Mi volt az...

Az angyalállat nem bírta tovább magában tartani... így teli torokból ráüvöltött hitvesére:

- ALMALÉÉÉÉ---------É!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Azóta Mett egyedül él a háztartásában, és siratja...

...az áldozatul esett...

...almaleves dobozait.

2008. 06. 18.

http://hodosite.extra.hu