BINDER TAMÁS TOLLÁBÓL (BARACSKA FUTAPEST TEREPFUTÁS):

Ezúttal Mátyus Csaba szívességét kihasználva utaztunk öten, a gépkocsitulajdonoson kívül Hodovánszki Csaba, Csatos Emese, Lengyel Zoltán és jómagam. Sokkal jobb formában éreztem magam a rajt előtt, mint Köveskálon, elvégre más egy jó órás, a hátsó ülésen terpeszkedve eltöltött utazást követően fél órával rajt előtt megérkezni a helyszínre, mint két és fél órás vezetést követően a rajtra beesni. A meleg szerencsére itt is megvolt, ha nem is extrém mértékben. A szervezők a tavalyi, szinte megalázóan rövid pálya meghosszabbításával 5 kilométert ígértek szint nélkül. Éreztem az erőt, ez nekem való terep, úgyhogy - hajrá!

A rajtnál Mátyus Csaba állt az élre, Takács Ádám követte, jómagam pedig az aznap már egy versenyt maga mögött tudó Somogyi Károlyt igyekeztem követni. A két kilométeres táblát követően hamar jött a fordító, ezért élek a gyanúperrel, hogy 50-100 méterrel rövidebb a távolság. 4 kilométernél (deja vu Köveskál ...) pár méterre beértem az előttem futó és feltűnően fáradtan, mereven mozgó Somogyit, aki azonban itt begyújtotta a rakétákat. Bár engem nem akart senki utolérni, szokásomtól eltérően most a célvonalig hajtottam, persze az utolsó pár száz méteren már a dobogós helyezés reális esélye nélkül. Nagyon ki is futottam magam, a levezető kilométereken elfogott a gyengeség, hazaúton pedig nem győztem ásítozni.

Ismét egy Futapest-verseny, ismét egy korosztályos (és ezúttal egyben abszolút) 4. helyezés. Nyilván egy 3+5 értékesebb lett volna, de bánja fene! Szép volt, jó volt, nehéz volt. Legalább az is kiderült, hogy lapos terepen a reális végsebességem rövid távon 4:07 p/km körül van. Bár összehasonlítási alapom nincs (majd jövőre ...), úgy értékelem, hogy egyéni csúcsot futottam ma, semmilyen körülmények között nem lettem volna képes jobb teljesítményre. Ez van - de nem szeretni kell, hanem javítani rajta!

Maximális respekt a rövid távon győztes Mátyus Csabának, a Berecz Lajos (mit keresett itt, egy nonprofit versenyen?) mögött harmadik Hodovánszki Csabának, a távot igen kevés edzésmunka mellett becsülettel teljesítő Zoltánnak és Emesének. Valamennyiünkben van még fejlődési potenciál - legközelebb megmutatjuk!