BLAZSEK ZOLTÁN TOLLÁBÓL (SZÓLÁD FUTAPEST TEREPFUTÁS):

A maga hibáival együtt jól megrendezett verseny volt , ez a mai. Akik ismernek, tudják, hogy a Széchenyi 32-ben néha azért ástam mezítláb, hogy ,, betörjem a talpam,, , és azért kaszáltam reggel 4-6 óra között dzsekiben, hogy tartsam a súlyom. Mások véleményére hagyatkozva vontam le most 2 osztályzatot. Az egyik panaszuk az volt a versenyzőknek, hogy se öltöző, se mosdási lehetőség nem volt a versenyen. A másik pedig az, hogy a rövidtáv ( 4, 8 km), ezúttal a kilátóig tartott és visszafelé gyalogolniuk kellett, míg a hosszú távosok a községben értek be a célba. Engem személy szerint viszont kárpótolt a falunap ebben a Balatonszárszótól 6 km-re lévő helységben . Bár a hajtók versenyének csak az eredményhirdetésére értem le a focipályára ez is csodálatos élményt jelentett. Előbb induló zenére átvette díjait az első hat ( meglepetésemre 3 csinos női hajtót is láttam). Majd bemutatták az úgynevezett karuszert. Eleinte nem tudtam mire vélni ezt a kifejezést, amit egy ,, szakavatott ,, helyi néző többször is használt, a bemutató során, megkérdezni pedig restelltem. Nekem ugyanis a karuszer esztergáról az a fogalmam, hogy reggel 5-7 óra között az adja a legtöbb munkát ( 1-3 konténer forgács). Itt azonban empirikus megfigyelés után rájöttem, hogy ez nem más,mint hogy a versenyzők kalapjukat levéve tiszteletkört mennek a nézők előtt, ismert és szeretett indulók mellett, amit több néző kalaplevétellel viszonoz. A végén pedig felgyorsítva hagyják el a pályát. Ma is tanultam valamit!!! Csodálatos élményben részesített a Lúdas Matyi söre nevű helyi sörkülönlegesség, mely 4,2 %-os és vetekszik a Tescóban 400 !! forintért kapható Pauliner sör bársonyosságával. BEVALLOM MEGBÁNTAM, HOGY CSAK EGY ÜVEGGEL VETTEM.