ÚJ HÍR (2012.06.30): FUTAPEST TEREPFUTÁS (TÖRÖKBÁLINT)

33°-ban 240 méter szintkülönbség mellett 10,51 km-t 46 perc 58 másodperc alatt futottam le Törökbálinton úgy, hogy alig 2 perccel maradtam le a Honvéd sportolójától, Ostoróczki Ferenctől. A táv eredetileg 10 km volt, miattam sikerült az élmezőnynek 510 méterrel többet futnia. Abszolút II. helyezett lettem, érmet, oklevelet és egy tucat sportszert nyertem.

Utamra barátnőm, Csatos Emese kísért el. Az összes kép neki köszönhető. Utólag is köszönöm szépen. De elsősorban azt köszönöm, hogy velem tartott és mellettem volt ezen a versenyen is. :)

Fontos tisztáznom a laikusok számára egy-két dolgot: Egy ilyen távot sík terepen egyértelműen sokkal gyorsabban le lehet futni, mint a mostani versenyhez is hasonló szintkülönbség mellett. Én a 10 km-t síkon 39-40 perc alatt futom le átlagosan. Mint utólag kiderítettem Ostoróczki Feri (google: "Ostoróczki Ferenc futás") legjobb ideje 10 km-en 31 perc. Óriási különbség van közöttünk sík terepen, itt még is sikerült mindössze csak 2 perccel lemaradnom.

Egyébként, hogy lássuk Ferenc milyen k*rva jó futó, idézek iwiw-es adatlapjáról az eredményeit tekintve:

"Egyéni rekordjaim:
1500m 4:09
3000m/fedettp./8:44
5000m 15:10 /10000m közben/
10000m 31:07
21097m 1:08:29 Nike félmaraton/97
maraton 42195m 2:26:31/1997,Kassa/ "

Ennek a versenynek köszönhetően Feri garantált nem fog elfelejteni. Na de nem azért, mert 2 perccel utána futottam be. Hanem a pályatévesztés miatt, amit nekem köszönhet. Hogy is történt ez? Rajt előtt pár perccel elmondták merre kell futni, de én pont kis dolgomat végeztem a reketyésben, ezért nem hallottam semmit, épp a rajtra zuhantam le a bokrokból a futók közé.
10 másodperc múlva el is rajtoltunk, elől Feri, mögötte közvetlen én. Futottunk vagy 400 métert az erdőben, mikor Feri hirtelen 2 útjelző szalagot lát meg bal oldalt, s ordítva kérdezi, hogy "erre kell futni?". Mivel (ahogy Feri is mondta később) az "út adta magát", azaz automatikusan mindenki arra gondolt, hogy egyenesen kell menni, sőt láttam még egy A4-es lapon lévő nyilat is, ezért azt válaszoltam Ferinek, hogy "szerintem arra" (s mutattam az ujjammal előre). Úgy gondoltam, hogy a nyil odafelé mutat irányt, a Feri által látott két szalag pedig visszafelé, mivel kisebb hurkok voltak az útvonalban és sokszor kellett ugyanazon szakaszon futni. (Egyébként az erdőben két 5 km-es "kört" kellett teljesíteni.) Mint később kiderült, tévedtem. A szalagok mutatták az odafele irányt, a nyil pedig a visszafelé futóknak volt segítség. :) (Megj.: A nyil nem teljesen előre mutatott, furán állt.)
Mikor mondtam Ferinek merre kell futni, akkor szépen megelőztem őt és az élmezőny legelejére kerültem. A többiek jóhiszeműen hittek nekem és követtek... Követtek és követtek... Na de merre? :D Később rájöttek, hogy nagy hibát követtek el, hogy engem követtek. :D Mikor már fogalmam sem volt merre fussak tovább, mert elfogytak az utcák, Feri emlékezetből (egyszer már futott itt) sikeresen megtalálta az eredeti utat. Az útvonalátalakítónak (nekem) köszönhetően az 1,28 km-es eredeti út helyett egy másik, 1,79 km-es utat mentünk. 510 méterrel többet. Ferit persze a fene ette, hogy kb. 2 perccel rosszabb időt fog futni egy idióta (ez vagyok én) miatt.:) Na emiatt nem fog elfelejteni soha sem. :)

Még egy kalandos eset gyorsan: A táv második felében egy elég meredek lejtő alján Ferit megtámadta 3 kutya. Úgy neki estek, hogy kb. meg kellett állnia. Elmondása szerint csak nyalták össze-vissza, de szerintem volt ott harapás is... Szerencsére semmi baja nem lett, megúszta ép bőrrel. A poén az, hogy a kutyák között ott volt egy nő is, aki elméletileg nem tudta, hogy ezek a kutyák hogyan kerültek oda, nem tudja kié, viszont még is a nevén szólította az egyiket... Mivel nekem is arra kellett futnom, szóltam a csajnak, hogy szóljon már rá a kutyákra mert be vagyok szarva, s miután mondta, hogy Ő nem a gazdájuk, a nevén szólította az egyiket, hogy nyughasson. Érdekes... :)

Verseny után megvártuk Emcsimmel az eredményhirdetést, átvettem a nekem járó díjakat, majd jöttünk haza. Út közben készítettünk pár képet még magunkról a teljesség igénye végett. :)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

KÉPEK:

Rajt után pár másodperccel. Piros körben én, legelől Ostoróczki Ferenc:



A miattam kialakult pályatévesztés részletezése:



Futás közben az első 5 km-es kör közepe felé:



Futás közben a második 5 km-es kör közepe felé:



Dobogósok (Balról jobbra: én, Ostoróczki Ferenc, Szekeres Ferenc):



Kicsi Emcsikémnek egy nagy puszi:



Érmem. Bal oldalt az elülső, jobb oldalt a hátulsó része látható:



A táv teljesítéséért és a 2. helyezésemért járó oklevél:



Eredménylista:


A 10,51 km-t Ferenc 4:18-as km-ekkel, én pedig 4:28-as km-ekkel futottam le. Az eredmények tudatában kiszámítható, hogy nagyjából hol lehettem a céltól, amikor Ferenc befejezte a futást.

Érdekességként tehát a "Feri és én" közötti távbeli különbség következik Ferenc célbaérkezéséhez viszonyítva:





Ha nem a honlapomról találtál ide, akkor látogasd meg az oldalamat is (s ne feledd el a lap alján lájkolni :P): Hodovánszki Csaba honlapja