Flora az én büszkeségem. Kedvenc malacaim egyszem lánya volt, és hihetetlenül büszke voltam rá. Már a születése pillanatában tudtam, hogy neki maradnia kell. Ugyanolyan kedves, tündér mint a mamája, csak méretben a kétszeresével büszkélkedhet. Már lassan két éve velem van, és nyugodtan állíthatom, hogy messze a legokosabb malacom. Tudja a nevét, behívható, különböző trükköket tud. Minden este etetésnél kitartóan ácsorog a malac hotel szélén és szugerálja a párom vagy engem - aki közelebb van - hogy mikor jön már el az etetési idő. Csak minket fogad el, mások kezében nem szívesen van, sőt, az idegeneket kimondottan nem szereti. Kedvenc szórakozása, ha szabadon sétálgathat, ezt szobatisztasággal hálálja meg. Mindig odajön valamelyikőnkhöz és megcsipkedi a lábunkat, hogy vissza kell tennünk. Emellett pedig az igazság az, hogyha bármit cisnálunk ő ott van. Kiváncsian lesi minden mozdulatunkat, követ minket, mint a kis kacsák az anyjukat. Flóra a legkülönlegesebb malac számomra a világon. Nagyon nagyon szeretem. Idén fog születni tőle az utolsó, ötödik alma. Nem szeretnék többet kockáztatni. Ezek után boldog kedvencként fogja nálunk tölteni élete hátralévő részét, ami remélem minimum 8 év lesz, ha nem több. Flóra egy igazi csoda, sosem akarnám elveszteni :)