Deguk etetése

Alapeleség

Ugyan a degu, akárcsak a patkány, mindenevő, ám a patkánnyal ellentétben a növényi eredetű táplálékot részesíti előnyben. A kereskedelmi forgalomban kapható általános rágcsálóeleségek nem megfelelőek számukra, mivel igen erősen hajlamosak a cukorbetegségre (az első Európába importált egyedek insulin-kísérletek miatt érkeztek). Tehát a legideálisabb a jó minőségű, kifejezetten deguk számára gyártott, csökkentett szénhidrát tartalmú keverékek. Ezt ki kell egészíteni némi száraz macskaeledellel (kb. 100g/1kg). Ha a jószág úgy van szoktatva, a macskatápot helyettesíthetjük természetes eleséggel is, azaz élő rovarokkal, lárvákkal. Így például csótány, tücsök, gyászbogárlárva, lisztkukac, sáska.
Nagyon fontos, hogy mindig gondoskodjunk friss, jó minőségű szénáról (haragoszöls, illatos, por- és penészmentes), amely kiváló étrendi hatása mellett alomanyagként is szolgál. Kiváltképp a kék deguk hajlamosak a széna-víz diétára, szinte már mániákusan szeretik azt
(megfigyelés: Novák Krisztina, http://www.ilovedegu.fw.hu/).

Magkeveréket mi magunk is összeállíthatunk, terményboltból vásárolt magvakból. Ezek lehetnek: árpa, zab, búza, köles, hajdina, gyógyszermentes nyúltáp, napraforgó (a mennyiség ebben a sorrendben csökken!).

Zöldségek, gyümölcsök

Mint korábban már említésre került, a degu hajlamos a cukorbetegségre, így a túl magas cukortartalmú zöldségek, illetve gyümölcsök (pl.: banán, szőlő, édes alma, dinnye, stb.) etetése kerülendő. Ugyan ezen okból az aszalt gyümölcsöket se erőltessük, bár kifejezetten oda vannak érte.

Néhány tipp, amiket adhatunk: uborka, sárgarépa, savanyú alma, kevés mandarin, kevés narancs, grapefruit, főző- és sütőtök, paradicsom, paprika, brokkoli, cukkini, cékla, kevés füge, stb.

A "K"-betűs zöldségeket, és a pillangós növényeket (lucerna, lóhere) inkább kerüljük, mivel már kis mennyiségben is felfúvó hatásúak. A pillangósok ezen hatása főleg vizes, nedves állapotban figyelhető meg, ezért ha azokat teljesen szárazon, méginkább ha fonnyasztva kínáljuk, akkor ezt elkerülhetjük. Érdemes a degut ezekhez a növényekhez legalább 10 napon át hozzászoktatni, ami annyit tesz, hogy első nap csak egy kisujjkörömnyit adunk, majd minden nap kicsivel növeljük a mennyiséget.

Az olajos magvak

Ezekkel is kedveskedhetünk degunknak, de szigorúan csakis kis mennyiségben! Sokat adva hosszú távon májkárosodást okoznak.

1-2 szem mogyorú, vagy mandula, esetleg egy negyed dió naponta egy degunak bőven elég. Azonban, ha az alapeleség már tartalmaz napraforgót, akkor ajánlott elhagyni az olajos magvakat.

Javaslom, hogy a diót kínáljuk elsősorban kedvencünknek, mivel igen magas benne a cink, a vas, a kálium, a foszfor, a kálcium, a nátrium, a magnézium, a réz és a mangán, valamint vitaminforrásként sem utolsó: E, B1, B2, B6, biotin és folsav. Ezen kívül csupán 4-6% a cukortartalma. (http://my.opera.com/petermi/blog/show.dml/176559)

Feltétlenül meg kell említsem, hogy soha ne adjunk a dgunak sózott, vagy pörkölt dolgokat, lehetőleg mindig natúrt vásároljunk!

Egyéb kiegészítők

Mivel a deguk imádnak rágcsálni (mint minden rágcsálónak, a degunak is folyamatosan nőnek a fogai), nem csak berendezési tárgykénht, hanem étrendkiegészítésként is alkalmazhatunk kisebb-nagyobb faágakat. Ezek egyáltalán nem, vagy csak kis mennyiségben tartalmazhatnak csersavat, mint pl. mogyoró, cseresznye, alma, fűz. Gyantás ágat soha ne adjunk, mert mérgező!

Az ágacskákat felhasználás előtt feltétlenül mossuk le forró, folyó víz alatt, körömkefével, vegyszerek nélkül, ugyanis a madarak guanója rendkívül veszélyes, kiváló baktérium- és féregforrás lehet. A megmosott ágakat mindig teljesen szárítsuk meg, a vizes kéreg megevése hasmenéssel járhat!

Nassok

A boltokban kapható dropszoknak csupán az illata jó, az emésztésre gyakorolt hatásuk azonban siralmas. Többségük hozzáadott cukrot is tartalmaz, ráadásuk színezékek, és egyéb kemikáliák hozzáadásával készülnek.

Hogy mivel lephetjük meg kedvencünket, ami nem dropsz, és mégcsak nem is szénhidrát tartalmú? Rém egyszerű: csíráztassunk árpát, búzát, zabot, esetleg napraforgót, kukoricát, kölest. Ezeket még csíra állapotban, vagy 7-10 centis növényként arassuk, és kínáljuk a degunknak. Ne adjunk túl sokat azért, ezek mind zöldségnek számítanak, nem tartozik a fő eleséghez!

Ellenben csíráztathatunk fűmagot is, amelyet akár egész évben arathatunk, mindig újranő, és akár széna helyett is adhatjuk!

Valamint lehet kapni szárított hibiszkuszt, sárgarépaszirmot, gyógynövénykeveréket, szárított szentjánoskenyeret, stb. Ezeket is rendkívül szeretik, és akár nagyobb mennyiségben is adhatjuk.

Végül, de nem utolsó sorban, kínálhatjuk őket friss fűszer- és gyógynövényekkel (pl. zsálya, citromfű, kamilla, csalán szárítva), nem mérgező szobanövényekkel (pl Korallka), ám ezeket valóban csak nassként!

Vitaminok

A degu - akár a legtöbb állat - nem igényel különösebb vitaminpólást, ámbár ajánlatos kúraszerűen, 1-2 hónapos rendszersséggel adni az ivóvízhez multivitamint. Tenyészetünk erre a célra a Jolovit-et valamint a Vitasol Complex Solutio-t alkalmazza. Pusztán néhány cseppet kell fél liter vízbe tenni, 1-2 havonta, 5 napon át. Ez a dózis 4 évnél idősebb, és beteg állatoknál hatványozódik.

Ezen kívül a vemhes és szoptatós deguknak adhatunk kálciumot, méghozzá egy megtermett szépia, esetleg gipszkarton formájában.

Az ivóvíz

Feltétlenül biztosítani kell a deguk számára is friss, könnyen elérhető ivóvizet. A lédús gyümölcsök és zöldségek koránt sem fedezik a szükséges mennyiséget, ugyanis ezek túlzott bevitele hasmenéssel járhat. Az ivóvizet célszerű golyós itatóban kínálni, mivel így az mindig friss, szennyeződésektől, széklettől, vizelettől, és egyéb bomló anyagoktól mentes marad.

Az itatót havonta legalább egyszer ki kell mostni ecettel, és üvegmosó kefével, hogy az abban termelődött algát kiírtsuk, amely pár nap alatt megtelepedik, és erősen el is szaporodik fény hatására (sok fény = zöld alga, kevés fény = barna alga). Az algák megjelenése utalhat a nem megfelelő elhelyezésre is!

Röviden, tömören - Szekelya írása

Itthon alapvető táplálékul szolgál számukra a széna, ezen kívül gyógynövények (pl. gyermekláncfű, kamilla, körömvirág, menta stb.), fűfélék (pl. lóhere, tyúkhúr, sima szálas fű), zöldségek (a ’k’ betűsökkel csínján bánj, mert puffasztanak!), azok zöldje, kevés gyümölcs, magvak. Ezeket akár frissen, akár megszárítva is adhatod nekik. Mivel a deguk hajlamosak a cukorbetegségre, nagyon fontos, hogy kerüld a szénhidráttartalmú ételek adását (beleértve a kekszet, száraz kenyeret, mézes dolgokat is)! A gyümölcsökkel is csínján kell bánni, különösképpen a szárítottakkal! Sok olajos magot ne adj nekik, mert hizlalnak, és hosszú távon májkárosító hatásúak. Mindig legyen ropogtatnivalójuk, mert fogaik folyamatosan nőnek – erre kiválóak pl. a zöldséges karika, a nyúltáp; ritkábban, csemegeként puffasztott magvak, pászka, szójakocka. Kalciumforrásként szépiát vagy „rágókövet” (gipsz) tegyél be nekik! Szükségük van vízre is, amit megfelelő itatóban adj, mert a tálból kipancsolják, illetve beszennyezik. Egészséges deguknak nincs szükségük külön C-vitamin-bevitelre, mert szervezetük előállítja azt. Elfogyaszthatnak kisebb rovarokat is. Fehérjeforrásként – különösen vemhes és szoptató anyáknak – vehetsz nekik lisztkukacot vagy próbálkozhatsz kevés kemény, nem zsíros sajttal. A deguk ízlése egyedenként is és időről időre is változó, ezért ha valamit nem fogadnak el, nem biztos, hogy nem szeretik, lehet, hogy csak nem úgy (száraz vagy friss), vagy épp nincs hozzá kedvük. Aranyszabály: amit adsz nekik, ne legyen permetszeres, nyirkos (ettől felfúvódhatnak), illetve forgalmas út mellett szedett.

Forrás: http://www.ilovedegu.fw.hu/
További sok hasznos információt találhatsz a
http://degu.lap.hu,
vagy a http://www.ilovedegu.fw.hu/ oldalakon.