A patkányok szőrszíne

A patkányok színeit a szőrükben lévő pigmentek okozzák. Két alapvető festékanyagot különböztetünk meg, az egyik az eumelanin, ami a fekete és barna színekért felelős, a másik a pheomelanin, ami pedig a sárgás-vöröses színekért. E kétféle melanin megoszlása a szőrben határozza meg a patkányok egyedi színeit.

A festékanyagok megoszlását számos különböző gén befolyásolja. A kromoszóma azon részét, ahol ezek a gének helyet foglalnak, lókusznak nevezzük. Mindegyik lókusz a patkányok színének más-más tulajdonságaiért felelős, és ezen lókuszok összessége határozza meg, hogyan is fog kinézni a patkány.

A különböző „módosító génekről” is fontos szót ejteni, ezeknek az egy színen belüli árnyalatok, az ezüstös hatás és a fehér jegyek kialakításában van szerepe.

A színgének

A-gén:

Meghatározza, hogy a patkány fekete vagy aguti (vadas) alapú legyen. Az aguti domináns a feketére nézve. Az összes többi színgén ezt a két alapszínt világosítja, „higítja”

B-gén:

A ’bb’ allélpárral rendelkező állatok barnák, azaz csokoládé színűek. Elég nagy a szórás az árnyalatokban, a sötétebb egyedek gyakran tűnhetnek világosabb feketének, illetve a higított (bézs vagy pezsgő hordozó) fekete is nagyon hasonlíthat rá.

C-gén:

A C-lókusz alléljai teljes vagy részleges albinizmust okoznak. Az albínó állatoknak (’cc’) nincsenek se fekete, se sárga pigmentjei se a bőrükben, se a szőrükben, se a szemükben. A sziámiknak (’c[h]c[h]’) teljes mértékben hiányoznak a sárga pigmentjeik, a feketék pedig sötétbarnára higultak. A ’c[h]c[h]’ genotípus velejárója az ún. akromelanizmus. Ennek tömören az a lényege, hogy a sziámi minta kialakulása a hőmérséklettől függ. A test „hideg” részein (orr, fül, farok, lábak) alakulnak ki a sötét foltok, a test többi része pedig világos. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, a foltok annál sötétebbek. A többi színváltozattal kombinálható, pl. egy ’c[h]c[h] gg’ genotípusú patkánynak halványszürke foltjai lesznek, de mivel a sárga pigmentek teljesen hiányoznak, a pezsgő vagy bézs sziámik pink szemű fehérek lesznek.

D-gén:

Az orosz kék szín génje. Hatására a pigmentek összetömörülnek a patkány szőrében, és sokkal sűrűbben helyezkednek el, mint normál esetben. Ennek ellenére a fekete színt sötétszürkére világosítja. Általában szőrszálak tövében több pigment van, így az sötétebb, míg a szőrszálak vége világosabb, ez egy érdekes, fényesnek tűnő, ezüstös árnyalatot kölcsönöz a patkánynak.

G-gén:

A fekete színt kékesszürkére higítja, ezt a változatot hívjuk angol kéknek. A sárga pigmentekre nincs sok hatással, így a kék agutik szőrtöve szürkés, a végük pedig sárgásbarna. Sokféle árnyalata létezik, nagyon halványszürke és az orosz kékkel is összetéveszthető acélkék egyedek is előfordulnak.

M-gén:

A fekete színt barnásszürkére világosítja, nyérc színű állatokat létrehozva. Aguti alapon fahéj színű patkányt kapunk.

Pe-gén:

Csak a nyérc színű (’mm’) állatokra fejti ki hatását. A szőrszálak tövét fehérre változtatja, s csak a végük lesz színes. Homozigóta formában letális, az ilyen genotípusú kölykök még az anyaméhben felszívódnak.

P-gén:

A pink szemű higítógén, erős hatással van a szem színére és a fekete pigmentekre, rózsaszín szemet és fakó krémszínt okoz. Az agutiknál a szőrszálak fekete sávját világosítja pezsgőre, s így kapunk borostyán színű patkányt.

R-gén:

A piros szemű higítógén, hatása a P-génhez hasonló, de nem olyan erőteljes. A szemeket bordóra, a fekete színt bézsre higítja.      

Ezeken kívül valószínűleg még tucatnyi más, nem felfedezett, vagy nagyon új gén is van, melyek a patkányok szőrszínére hatnak, de ezek itt egyelőre a legelterjedtebb, a tenyésztőknél általában megtalálható színváltozatok génjei.

Színváltozatok

Egyéb színváltozatok

Minták

Szőrtípusok

Testmódosulatok