Bevezető

A „historikus”, vagyis a korabeli kürt története igen érdekes és gazdag témát kínál, hiszen kevés hangszer fejlődött és változott ennyit az évszázadok során. Nagyon sok lépés vezetett el a hangadásra képes, különféle jelzőhangszerektől a mai modern kürtökig.
Igen gyakran beszédtéma zenész körökben, egyes zeneművek ill. zenei problémák felvetődésénél, hogy az akkori hangszerrel miként volt megoldható, hogyan hangozhatott, mi lehetett a zeneszerző szándéka. Ma, amikor az „Urtext” kottakiadványok kapcsán parázs viták folynak egy-egy kötőív, vagy dinamikajelzés eredetiségén, fontos lehet az adott kor hangszereinek, s a hangszerek nyújtotta lehetőségek ismerete is.
A feladat nem mindig egyszerű, mert igen gyakran, azonos korban egyidejűleg, többféle kürt volt használatban, s néha gondot jelent annak pontosítása, mely hangszerre gondolt a szerző egy adott darabban. Még az úgynevezett historikus együttesekben is, ezt a sokszínűséget kissé leegyszerűsítve, általában egy, az adott korra jellemzőnek vélt hangszer kópiájával játszanak. Példaként megemlíteném, hogy többek közt J. S. Bach is többféle megjelölést, elnevezést használt műveiben a kürtre, ami lehetséges, hogy többféle különböző hangszert is jelentett. A XIX. században párhuzamosan használtak billentyűs és natúr kürtöt, a párizsi Conservatoire-ban még 1903-ban is volt natúrkürt oktatás, eközben a billentyűk már nyolcvan éve használatban voltak, s az irodalom egy jelentős része játszhatatlan volt a fojtástechnikával.
Kollégáimmal folytatott beszélgetések során gyakran felmerült kérdések miatt, és a saját kíváncsiságom kielégítésére is tanulmányozni kezdtem a hozzáférhető szakirodalmat, s így szembesülnöm kellett azzal a ténnyel, hogy vagy technikai irányú hangszertörténeti munkát, vagy egy szűken vett korszak kürtirodalmát tárgyaló munkát találtam. Ezen a weblapon megpróbálom ezt a hiányt pótolni, a kürt eddigi teljes fejlődéstörténetét a fejlődés különböző korszakaiban legsúlyozottabban felmerülő kérdéseken keresztül tárgyalni.

Kellemes böngészést!