A televíziós adások megindulása hazánkban – annak ellenére, hogy a televíziós képátviteli technika kifejlesztésében számos magyar tudós jelentőset alkotott – évtizedeket késett, hiszen Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban már az 1930-as években létezett televíziós műsorközvetítés.

1953. január 23-án járult hozzá a Minisztertanács a Magyar Televízió Vállalat megalakulásához. December 16-án elkezdődtek a saját gyártású adóberendezés első próbaadásai a Gyáli úti postakísérleti állomásról – egyelőre állóképekkel. 1954. január 20-án a Széchenyi-hegyen üzembe helyezték a 100 wattos, kísérleti adóberendezést. A Posta Váci utcai irodaházában ekkor már mozgóképet lehetett látni az Erdei sportverseny c. rajzfilmet és jeleneteket a Mágnás Miska c. filmvígjátékból. A Rádió székházában két fővel megalakult a televíziós főosztály. Szeptemberben a Mezőgazdasági Vásáron és a Corvin (akkori nevén Budapest) Nagyáruházban már a közönségnek is bemutatkozott a televízió: az első hazai felvételt László Endre és Szécsi Ferenc rendezők készítették. 1955 februárjára megépült a Széchenyi-hegyen az első, 60 m-es antennatorony. Áprilisban a Szabadság téri Tőzsdepalotából kiköltözött a Lenin-intézet, egyik szárnyába fokozatosan betelepült a Televízió, s a stúdiók kialakítása is megkezdődött. 1956. május 1-jén már 1 kW teljesítménnyel működött a 40 km-es körzetben vehető kísérleti adó, amelynek antennatornya 70 m magas volt. A Posta Kísérleti Intézetben három felvevőkamerát készítettek a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével. Ugyanitt készült a mikrohullámú állomás adó-vevő antennája, a különleges kiképzésű parabolatükör és a keverőasztal is. 1957. február 23-án a szabadság-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt. Áprilisban a Népstadionból Szepesi György közvetítette a húsvéti labdarúgó tornát. A Hősök teréről sugárzott május 1-jei adást már a közönség is láthatta. Működésbe lépett a 94 m magas, 11 emeletes szabadság-hegyi tévéállomás. Ettől kezdve már a hét három napján adtak műsort, a filmek mellett állandósultak a sport- és színházi közvetítések is. Augusztus 18-án kormányrendelettel a Magyar Rádió nevét Magyar Rádió és Televízióra (MTV) változtatták. December 19-én került a közönség elé az MTV első stúdiójátéka, december 31-én az első élő szilveszteri kabaré. 1958 február végén indult a Telesport. Májusban magyar javaslatra megalapították az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet, amelynek résztvevői: Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország és az NDK. Novemberre elkészült a 240 négyzetméteres nagystúdió. A heti adásidőt 20 órára emelték.

Év végén már lehetségessé vált a műsorok ún. telerecording rögzítése is. A Misinatetőn elhelyezett adó révén 1959-től Pécsen és környékén is lehetett venni az adásokat. Megkezdte működését az Avasra telepített miskolci reléállomás és a soproni közvetítőadó is. Szeptemberben működésbe lépett az első képrögzítő berendezés. 1960-ban heti ötre emelték az adásnapok számát, az adás hétfőnként és péntekenként szünetelt. Február 20-án fölavatták a 218 m magas szentesi adót. Augusztus 20-án megkezdte próbaadását a 64 m magas kékesi adótorony. Ugyanezen a napon három ország is átvette a Vidám Magyarország c. tévéesztrádot, az első play back módszerrel készült műsort.

1962 áprilisában működésbe lépett a TV saját szinkronstúdiója. Augusztus 20-án megkezdte próbaadásait a kabhegyi adó. Októbertől hetente kétszer délelőtt is volt adás.

1962 hozta az addigi legnagyobb műszaki teljesítményt, a chilei labdarúgó világbajnokság közvetítését. Az 1964. évi tokiói olimpia képei részben repülőgépen, részben – most először – a Telstar műhold révén jutottak el az immár 2 millió 700 ezer magyar nézőhöz. 1967-ben ünnepelték az egymilliomodik előfizetőt.

Immár színesben készült Bartók: A csodálatos mandarin c. balettjének felvétele. 1967-ben a Népstadionban megrendezett magyar–szovjet labdarúgó-mérkőzésen dolgoztak először kézikamerával, amelynek súlya ekkor még 17 kg volt. 1968-ban már a hét hat napján volt adás. A Ki mit tud? adásaiban alkalmazták először a drót nélküli, URH adóként működő mikrofont, a mikroportot, amely zárt térben 100–200, szabadban 300–400 m-es körzetben volt használható. 1969. április 5-én sugározták az első színes adást, 1970-ben volt látható az első színes helyszíni adás, az április 4-i díszszemle. 1971-ben – heti két-három alkalommal – megkezdődtek a 2. műsor kísérleti adásai, részben már színes programokkal. 1971-től nyaranta Veszprémben megrendezték a tévések találkozóját.

1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott új színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. Nagy jelentőségű műszaki lépés volt a lassító-visszajátszó berendezés üzembe állítása, amellyel a közvetített esemény utolsó 30 másodperce ismételhetővé vált. Ekkortól már állandó jelleggel sugárzott – heti négy napon át – a 2. program. 1974-ben különvált a Magyar Rádió és az Magyar Televízió. 1976-ban megkezdte munkáját a szegedi és a pécsi körzeti tévéstúdió. Az év során 58 országgal létesült tévékapcsolat, és 150 magyar forgatócsoport járta a világot.

1977-ben kapott helyet a műsorban az első Forma–I-es közvetítés Monacóból. 1980-tól az újonnan berendezett III. stúdióból már színesben jelentkezett a Híradó és A Hét valamennyi adása.  Az adásidő 1980-ban elérte a 4300 – vagyis a heti 83 – órát. Az 1. műsor az ország területének kb. 94, a 2. adás kb. 70%-án volt vehető. A két műsort 16 nagyadó és 47 átjátszó adó továbbította. A színes műsorok aránya 57%. 1981-ben a Kékestetőn felavatták az új adóállomást, ekkor már folytak a teletext próbaadásai, s a gyárak is fejlesztették a képújságdekóderrel ellátott készüléktípusokat.

1984-ben megkezdődtek az első helyi adások: Pécsett hétfőnként már rendszeresen sugárzott a városi televízió. Kábeltévés kísérleti adás indult Székesfehérvárott is. A 80-as évek végére már minden nagyobb városban működik helyi televízió.

1985 elején áramtakarékossági okokból korlátozni kellett az MTV adásidejét. Az esti műsor – átmenetileg – csak 22 óráig tarthatott. Ez volt az utolsó év, amikor az MTV még önfenntartó volt. Ekkor már 170 000 háztartásba jutott el kábelen a tévé- és rádióadás. 1986-ban az első Magyarországon rendezett Formula-1 autóversenynek világszerte kb. 1 milliárd nézője volt.

1988-ban már 11 közvetítőkocsija volt az MTV-nek. Részben szétvált az 1. és 2. program, a heti adásidő 120 órányira bővült. Az 1. pogram már egész napos, a 2.-on délután 17 órától folyt az addiginál önállóbb, informatívabb és kötetlenebb műsor. 1989-ben megjelent a TV 1 programján a Nap TV. 1991-től rendszeresen helyet kapott a műsorban a 180 perces információs magazin, a Napkelte. Tartalmilag is, technikailag is megújult a Képújság, 1992 januárjában megalakult az Esti Egyenleg Főszerkesztőség. 1992 májusától napi 10 percben regionális híreket is láthattak a TV 2 nézői.

Október 23-án Göncz Árpád a Kossuth Lajos téri ünnepségen a nagy tömegzaj miatt nem tudta elkezdeni beszédét. A Parlament körüli események rögzítésének, archiválásának és kommentálásának módja körül hosszas vita kezdődött a kormánypártok és az ellenzék, illetve a TV vezetése és az Esti Egyenleg munkatársai között. Hogy a szerkesztőségben meghamisították-e az eredeti videofelvételt, azt a Sony cég szakértői sem tudták egyértelműen megállapítani.

A Nap TV műsorát 1994. január 4-étől az ország teljes adóhálózata közvetítette. Januárban megkezdődtek az új közszolgálati tévé, a Duna Televízió adásai.

Három hónapon át kísérleti sztereó-adásokat sugárzott az Antenna Hungária. November 5-én megindult a TV3 független tévécsatorna. December 22. óta az MTV 2. csatorna műsorát már PAL-rendszerben sugározták; a teljes átállás 1995. január 2-án történt meg. Az 1. csatorna műsorát 1996. január 1-jétől adták a nyugati szabvány szerint.

Az MTV vezetése sorozatban adta ki a megszigorító intézkedéseket – nem sok eredménnyel. Miközben a belső kapacitások kihasználatlanok voltak, a gyártás nagy része külső helyszíneken történt. Egyre több lett a barterszerződés.

1996. február 1-jén lépett hatályba az 1996. évi I. tv. (az ún. médiatörvény). Ettől kezdve beszélhetünk a hazai rádiózás és televíziózás intézményrendszerének és működésének átalakulásáról. A törvény legfontosabb eleme, hogy Magyarországon is megvalósult a közszolgálati, illetve a kereskedelmi rádiók és televíziók kettős rendszere. Felállt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a rádió- és tévékuratórium elnöksége. Az MTV részvénytársasággá alakult.

Az ORTT-nek 1996. május 30-áig pályázatot kellett volna hirdetnie országos kereskedelmi televíziós szolgáltatásokra – ez azonban csak 1997 januárjában történt meg. Jelentősen késtek az új országos frekvenciahálózatok tervezésével, majd a frekvenciák kijelölésével is. Végül az ORTT úgy döntött, hogy az MTV 2 által használt, illetve a harmadik országos frekvenciakészletet nem külön-külön hirdeti meg, hanem a kettőt vegyíti egymással és megfelezi. Ezáltal két teljesen egyenrangú műsorszolgáltatási lehetőség jöhetett létre. Az MTM–SBS a „Kereskedelmi 1.”, a Magyar RTL a „Kereskedelmi 2.” csatornán kezdhette meg a sugárzást 1997 októberétől. Az átállást követően a közszolgálati MTV 2. műsorát csak a műholdas vevőberendezéssel lehet nézni. A műholdas analóg műsorszórást fokozatosan felváltja a digitális adás, több magyar nyelvű csatorna indul, de némelyik rövid életű. 2000-ben megszűnik a Tv3, A Satelit Tv se húzza sokáig. 2002-ben elindul az Hír Tv. Az RTL elindítja az M+, később Cool Tv-t és az f+-t. A fizetős filmcsatorna, az HBO elindította az HBO2-t. A magyar zenetévé, a Z+ a német Viva család tagja lett, a sportkedvelők pedig nézhetik a Sport1-et, sőt már a Sport2-t is. Több közép-európai produkciónak van magyar “mutánsa”, magyar szinkronnal, illetve felirattal látható például a Discovery Channel, National Geography, Animal Planet, Reality Tv. Nemzetközileg is egyedülálló a Hálózat Televízió, ami az egyre nagyobb jelentőséggel bíró helyi, városi tévék együttműködése.

2004. október 12-én megkezdte a digitális földi műsorszórást az Antenna Hungária. A digitális televíziózás egyelőre Budapesten és Kab-hegy térségében mintegy hárommillió ember számára érhető el akkor, ha megvásárolják az ehhez szükséges kiegészítő berendezést. Az első ütemben az MTV-t, az M 2-t, a Duna TV-t sugározzák, de várhatóan az RTL Klubbal és a TV 2-vel is bővül majd a kínálat. A digitális televíziózás gyökeresen megváltoztatja majd a tévézési szokásokat. Nemcsak az elérhető csatornák megsokszorozódása miatt több, mint a hagyományos tévézés: egy analóg adás helyett 4-6, a korábbinál jobb minőségű digitális adás sugározható, emellett interaktív szolgáltatások érhetők el a tévén keresztül. A már kapható digitális tévék alkalmasak a műsor vételére, a jelenleg használt televíziók pedig egy set top boxszal képesek a digitális jelek vételére. A néző - mint a DVD-nél - menürendszerben válogathat: akár több nyelv vagy feliratozás közül választhat, és tévézés közben egyéb információkat is a képernyőre kérhet a látott adásról. A végso cél az, hogy 2012-re a mostani analóg rendszert teljesen felváltsa egy normál földi antennával és egy átalakítóval fogható 25-30 programot tartalmazó csatornacsomag.