Kompozíciós ismeretek

A képben van egy fő pont, ahová a figyelem terelődik. A kompozíción belüli elemeknek egyensúlyban kell lenniük, a képi elemeknek harmónikus egészet kell mutatniuk.

Képkivágás: a látványnak a fényképre kerülő része.

Látószög: Valamely tárgy szélső pontjairól a szemünk felé tartó fénysugarak által bezárt szög.
A látószög nagyobbodásával nagyobbodik a tárgy képe. Az objektívek látószögét a képméret szabja meg.

A perspektíva (távlat): a térbeli tárgyak ábrázolása szemünk látásával megfelelő módon. Legfontosabb eszköze a vonaltávlat, a dolgoknak a szemünktől való távolságukkal arányos méretbeli csökkentése.
Az optikai tengellyel párhuzamos vonalak a képen összetartanak, a középpontban találkoznak.
A vonalak összetartási szöge, a távlat meredeksége annál nagyobb, minél közelebbről fényképezzük a tárgyat.

Az előtér mélységet ad a képnek. Nagylátószögű optikával ha magasról veszünk, akkor az előtér tárgyai jelentéktelenek lesznek, ha alulról vesszük, akkor az előtér tárgyai kihangsúlyozódnak.
A díszlet tervezésével lehet növelni a távlatot. Kerülni kell ekkor a szembebeállítást. A tónussal is lehet növelni a távlatot, ha az előtér sötétebb és hátrább világosabb.

Méretperspektíva: a fényképeken a tárgyak mérete azok távolságával fordítottan arányos.

Kompozíció: a műalkotás elemeinek a belső rendjét nevezzük kompozíciónak.

Flashback: Olyan jelenet, amely a cselekmény jelen ideje előtti történésekre ugrik vissza

Montázs: Különféle képsorok egybeszerkesztése a nagyobb hatás érdekében. A párhuzamos montázs két vagy több cselekményszál képeit válogatja. Az ellentétes montázs egymás hatását erősítő vagy kioltó képek sorozata.  

Plánok:

Tömeg:
Tárgy, felület, vagy ennek kiterjedése. Lehet egyetlen egység, több alak, vagy tárgy kompozíciója, de ez egyetlen kompozíciós egységként jelenik meg. Minél több minden van a képen, annál nehezebb jól komponálni.

Kompozíciós forma:
Amit a néző szemmozgása ír le mialatt nézi a képet.
Lehet háromszög, kör vagy ovális, átlós, kereszt alakú, csillag alakban összefutó vagy széttartó, L alakú kompozíció.

Vonalak:
A képtérben lévő tárgyak körvonala, csoportok vonala, vagy a mozgás vonala. Sajátos atmoszférát, hangulatot teremt. A függőleges és vízszintes vonalak megbízhatóságot, unalmas képet jelentenek. A sarkos vonalak ridegséget fejeznek ki. A párhuzamos vonalak rendezettséget, áttekinthetőséget mutatnak, de vigyázni kell vele, oldalról jobb felvenni, hogy kicsit átlósabb legyen. Ha átlós vonalból sok van, akkor zavaros, nincs figyelmi központ. Az ívelt, hullámzó vonalak nyugodt képet mutatnak, de ha túlzott, akkor a hatás gyengül és nőies lesz. A merev, egyenes vonalak erőt, férfiasságot fejeznek ki. Az élesen meghajló vonalak vidámságot, cselekvést mutatnak. A hosszú függőleges, fent összeszűkülő ívek méltóságot, szépséget fejeznek ki. A hosszú vízszintes vonalak a nyugalom, a pihenés, a változatlanság kifejezőeszközei. A magas függőleges vonalak a méltóság és erő kifejezése. A párhuzamos átlós vonalak konfliktust és összeütközést mutatnak. A lágy vonalak ünnepélyes hangulatúak. A túl sok görbe és átlós vonal sokkhatást kelt.

Tónus:
A fő figyelmi központ a legvilágosabb helyen. A kép sarka, széle sötétebb legyen. A kép oldalán a sötétebb tónus szilárd alapot ad.

Színek:
A vörös közelséget, melegséget, a hideg színek távolságot, gyűlöletet fejeznek ki. A túl élénk színek vidámságot, a pasztel színek rugalmasságot mutatnak.

A kompozíciós elemek egyensúlya:
A mozgás kiegyenlíti a tömeget.
A szélén lévő tárgy nagyobb hatású, mint a középpontban lévő.
A mozgó tárgy nagyobb hatású, mint az álló.
A kamera felé közeledő tárgy nagyobb hatású, mint a távolodó.
A jobb oldal nagyobb hatású, mint a bal oldal.
A szabályos alakú tárgy nagyobb hatású, mint a szabálytalan.
A függőleges tárgy nagyobb hatású, mint a ferde.
A fényes tárgy nagyobb hatású, mint a sötét.
A világos tónusú tárgy közelebbi, mint a sötét.
A meleg színű tárgyak közelebbiek mint a hidek színűek.

A képi egyensúly lehet szimmetrikus vagy aszimmetrikus.

Mozgás:
Mozgásnál az átlós a legjobb irány. A hatás fokozódik, ha a mozgásokat szembeállítjuk, vagy a sok mozgás közepén egy statikus pont van.

Kameramozgások

Fix: Jó megfigyelhetőséget biztosít, kiemeli a képtartalomban bekövetkező mozgást. A képkivágás, kompozíció és fények a teljes erejükkel hatnak.

Svenk: A svenk a kameramozgás olyan fajtája, amelyben a kamera helyet nem változtat, csak függőleges vagy vízszintes tengelye körül forog. Többnyire leíró jellegű, megismertet a környezettel. Beszélünk részletes és körpanorámáról. Ügyelni kell arra, hogy ha a kamerával svenkelni akarok, olyan beállítást válasszak, amelyből biztosított a képek egymásba történő folyamatos átmenete.

A kamera függőleges tengelye körüli vízszintes mozgását panorámázásnak nevezzük. Ha a kamerát vízszintes tengelye körül forgatjuk függőlegesen, le- vagy félsvenkről beszélünk. Ilyenkor az optikai tengelyt viszonylagosan emeljük vagy süllyesztjük. A felvétel tárgya a képből vagy az alsó vagy a felső képhatáron keresztül lép ki.
 
Kocsizás: A kamera a helyszínen mozgó, gördülő szerkezetre van szerelve, és a szereplőkhöz, tárgyakhoz viszonyítva mozog. A dolgoktól, személyektől való távolságát változtatja, de ha azok is mozognak, velük együtt is haladhat a távolságot tartva.

Az előrekocsizás ráközelít valamilyen tárgyra, kiemel. Leggyakrabban használt kocsizási forma. Ez áll a legközelebb a normális emberi magatartáshoz, a megfigyelés mechanizmusához, amellyel az érdeklődésre igényt tartó dolgot, eseményt az ember szemügyre vesz.

A hátrakocsizással a kamera eltávolodik, ezáltal nagyobb egészbe, szélesebb környezetbe ágyazódik a kompozíció.

Az oldalkocsizásnak rendszerint leíró jellege van. Pl. az emberek előtt végig guruló kamera bemutatja az ott álló személyeket.

A körbekocsizással a tárgyat a kamera körbejárja, ezáltal részletez és hangsúlyoz. Ez a forma valójában a panorámázás egyik különleges változata.

Lendítés: Gyors svenk, a filmfelvevő gép gyors fordítása.

Daruzás: Kamera függőleges mozgatása, emelkedése vagy süllyedése.

Kézikamera: Bizonytalanságot, dokumentalitást fejez ki. Használják szubjektív kameraként.

Átélezés: Finom művészi felhang.

Varió: A látószög változtatása. Elvarió (nincs élességprobléma). Rávarió (ügyelni az élességre). A varió elindulását is segítheti valami mozgás. Korrekciós variónál nem indulhat egyszerre a svenk és a varió.