Ciklon Anticiklon Melegfront Hidegfront Felhő Felhõzetre vonatkozó kifejezések Csapadék Nem hulló csapadékok Hulló csapadékok Területi lefedettségre vonatkozó kifejezések Szélerõsség		Nagy sebességgel áramló légörvény. A ciklonban, mivel a közepén alacsony a légnyomás, a levegő befelé áramlik. Az északi félgömbön jobb kéz felé térül el ez a mozgás, ezért az óramutató járásával ellenkező irányú forgómozgást is végez. A ciklon közepébe áramló levegő a ciklon belsejében felemelkedik. Több ezer kilométer átmérőjű és átlagosan 30 km/h-s sebességgel terjed. Azon a terület fölött, ahol ciklon van, változékony, többnyire esős idő van. Az anticiklon olyan légörvény, amelynek középpontjában magas a légnyomás. Ennek hatására az anticiklon belsejében leszáll a levegő, a Föld felszínén a középponttól kifelé áramlik, és az északi félgömbön az óramutató járásával megegyező irányban forog. Több ezer kilométer átmérőjű és kb. 10 km/h-s sebességgel terjed. Az 'anticiklonnal fedett' területen napos, szép idő van, de néha fújhat a szél. Télen hosszan, heteken át tartó fagyokat okoz. Meleg légtömeg áramlik a hideg légtömeg felé. A meleg levegő lassan felsiklik a hideg levegőre, miközben maga előtt tolja a hideg légtömeget. Hatására először fátyolfelhők / cirrus / jelennek meg az égen, majd fokozatosan beborul az ég és gyengén szemerkélni kezd az eső és csendesen esik olyan 8-12 óra hosszán át ( egész napos országos eső és egységes borulás ), viszont utána meleg napos idő lesz. A nagy szélességben előretörő hidegebb levegőnek a felszínen húzódó határvonala. Ha hideg levegő érkezik melegebb levegőjű helyre, magasba emeli a melegebb, könnyebb levegőt. A melegebb levegő felemelkedése annyira gyors, hogy 50-70 km széles sávban heves záporeső, sőt gyakran felhőszakadás és esővel vegyes jégeső keletkezik. A magasban kondenzálódott vízcseppek, jégkristályok halmaza. Cirrus (Ci) Magasszintű fátyolfelfő Cumulus (Cu) Gomolyfelhő. Konvektív úton, tehát feláramlással keletkezik, a nyár elengedhetetlen felhőtípusa. Cumulus congestus (Cu con) Erőteljes kovekció útján keletkeznek. A záporok zivatarok kialakulásának alapját képezik Cumulonimbus (Cb) A klasszikus zivatarfelhő. Dörgés és villámlás kíséri! Ha csak dörgést hallunk de nem hullik csapadék akkor száraz zivatarnak hívjuk Cumulonimbus incus (Cb in) A zivatarfelhő felső része. Látványos szokott lenni. Távolról észrevehető üllő alakú szálas eljegesedett felhő. Szupercella (SC) zivatarfelhő. Forgó mozgást végez. Nagyon heves események zajlódnak le bennük. Felhőszakadás, nagy jégeső, erős villámlás, szélrohamok, néha tuba is kifejlődik belőle ami ha földet ér akkor tornádónak nevezzük Altocumulus (Ac) Középmagas kis párnaszerű felhő Stratus (St) Alacsony szintű rétegfelhő, ha csapadék hullik belőle akkor nimbostratus, amikor a talaj közelében alakul ki akkor ködnek nevezzük. Nimbostratus virga (Ns vir) Esőrétegfelhő. Nyáron csendes esőt, télen havazást hoz Köd: A vízgőz kicsapódása a talaj közelében megy végbe és a látástávolság nem éri el az 1 km-t Felhõtlen: nincs felhõ az égen. Derült: az ég kevesebb, mint egy nyolcadát takarja felhõ. Kissé felhõs: az ég 2 vagy 3 nyolcadát takarja felhõzet. Közepesen felhõs: az égbolt felét takarja felhõzet. Felhõs: az ég öt nyolcadát takarja felhõzet. Erõsen felhõs: az ég hét nyolcadát takarja felhõzet. Borult: a teljes égboltot felhõzet borítja. A felhőben keletkezett vízcseppek és jégkristályok kis súlyuk és nagy felületük miatt eleinte nem hullanak lefelé, hanem keletkezésük helyén lebegnek. Ha egy bizonyos nagyságot elérnek, elkezdenek hullani Harmat: A felszínre apró cseppek formájában kicsapódó viz Dér: A felszínen apró jégkristályok formájában megjelenő viz Zúzmara: Az áramló levegőből rakódik le Szitálás: apró vízcseppekből álló egyenletes, cseppfolyós csapadék, legtöbbször St felhőből vagy köd esetén hullhat. Eső, záporeső: csendes, vízcseppekből álló csapadék, erőssége lassan változik, hullhat Ns, Sc, As és Cu felhőkből. Ónos eső: túlhűlt vízcseppekből álló eső, a cseppek a talajra érve az ütődéstől megfagynak. Jellegzetes hőmérsékleti rétegződés kell kialakulásához: a magasabb légrétegek hőmérséklete pozitív, a talajmenti rétegeké negatív. A fagypont alatti hőmérsékletű rétegeknek olyan vastagnak kell lennie, hogy a rajta áthaladó vízcsepp 0°C alá tudjon hűlni. Hó, hózápor: szilárd, változatos formájú kristályokból, csillagokból áll, intenzitása lassan változik. Főként Ns, As, Sc, St és Cu felhőzetből hullik. Hódara: szilárd, fehér vagy matt színű, átlátszatlan, kerek vagy kúpos gömb alakú jégszemcsékből áll. A szemcsék kemény talajra érve visszapattannak és gyakran eltörnek. Ez a csapadékfajta nagy túltelítésnél és erős feláramlásnál jön létre negatív talajközeli hőmérsékletnél. Főként Sc, Cu és Cb felhőkből hullik. Jégdara: szilárd, félig átlátszó, sima jéggömb, erős feláramlás esetén túlhűlt vízcseppek megfagyásával keletkezik, amelyre újabb vízrészecskék fagyhatnak. Jégdara kizárólag Cb felhőből hullik. Fagyott eső: átlátszó, rendszerint gömb alakú jégrészecskékből álló csapadék. A csapadéknak ez a formája erős hőmérsékleti inverzió esetén alakul ki. Ebben az esetben a talajközeli negatív hőmérsékletű légrétegeken áthaladó esőcseppek még a felszínre érkezés előtt megfagynak. Általában As és Ns felhőkből hullik. Jégeső: szilárd, változatos formájú és méretű jégdarabokból álló csapadék, csak heves záporok alkalmával Cb felhőből hullik, akár pulykatojás nagyságú is lehet. Kialakulásában a felhőn belüli heves feláramlásnak van szerepe. Havas eső: esőcseppek és hókristályok együttes hullása, a hó egy része alacsonyabb, melegebb rétegekben megolvad. Egy-két helyen: az adott terület kevesebb, mint 5 %-án elõforduló jelenség. Néhol: az adott terület 5-10 %-án elõforduló jelenség. Helyenként: az adott terület 10-20 %-án elõforduló jelenség. Elszórtan: az adott terület 20-35 %-án elõforduló jelenség. Szórványosan: az adott terület 35-45 %-án elõforduló jelenség. Több helyen: az adott terület 45-60 %-án elõforduló jelenség. Többfelé: az adott terület 60-80 %-án elõforduló jelenség. Sokfelé: 80-95 %-án elõforduló jelenség. Országszerte: A terület egészén elõforduló jelenség. 0- szélcsend - 0-0,7 km/h 1- gyenge fuvallat - 0,8-5,4 km/h 2- könnyű szellő - 5,5-11,9 km/h 3- gyenge szél - 12-19 km/h 4- mérsékelt szél - 20-28 km/h 5- élénk szél - 29-38 km/h 6- erős szél - 39-49 km/h 7- viharos szél - 50-61 km/h 8- vihar - 62-74 km/h 9- erős vihar - 75-87 km/h 10- szélvész - 88-101 km/h 11-pusztitó szélvész - 102-117 km/h 12-17- orkán - 118- km/h