Zsuzsi a 2005 évi szociális
juttatásának egy részeként kapott
18-án reggel 8 óra után indultunk pár perccel, a várost a 30-as úton hagytuk el. Először Gödöllőn álltunk meg. Körbesétáltunk a kastély körül, bemenni sajnos nem tudtunk, mert hétfőn zárva tart. Kívülről is nagyon szép a kastély.
Ezután ha már ott voltunk
megnéztük Máriabesnyőn a kegytemplomot. Majd
továbbmentünk Aszódon át Hatvanban. Ahol megnéztük a környék „nevezetességét” a
Lidl üzletet. Bevásároltunk
ami az útra kellhet, még egy tényleg olcsó jégkrémet is elnyalogattunk mielőtt
tovább indultunk volna. Gyöngyösön elkanyarodtunk Mátrafüred
felé, majd tovább a Sás tóhoz. Itt megálltunk sétálgattunk egy kicsit, én
felmásztam az
Legközelebb Parádon álltunk meg a Palóc tájháznál. Sajnos bemenni ide sem lehetett, de azért a portán szétnéztünk. Akadt egy önkéntes „őspalóc” idegenvezetőnk. A szomszéd aki némi sörért elmesélt mindent a házról, meg az életéről.
Innen már egyenesen Egerbe mentünk s megkerestük a szállásunkat, ami a város másik végén volt. Nagyon szép két emeletes családi ház. Szimpatikus 60 éves házaspár fogadott, Gömöri László és felesége Marika. Az első emeleten kaptunk a Tompa Mihály utcára néző szobát, erkéllyel. A szobához zuhanyzóval, mosdóval WC-vel felszerelt fürdőszoba tartozott. A szobában két ágy, egy kis asztal 2 székkel, tv és hűtő volt. Az erkélyen szintén volt egy kis asztal 2 székkel. Az autóval bent tudtunk parkolni az udvarban.
Lepakolás után elindultunk felderíteni a várost. Körül-belül 2 km-t kellett gyalogolni a várig. A Zsuzsi ezt elég fárasztónak tartotta ezért ezután mindig bementünk autóval a strand sarkáig autóval, mert még itt ingyenes a parkolás.
Megnéztük a székesegyházat, majd elsétáltunk a Dobó térre és a várhoz, visszafelé még bementünk egy a székesegyház alatti borozóba, egy kis egri bort inni. Majd visszakutyagoltunk a házhoz.
Az első éjszaka nehezen ment az alvás, mert szokatlan volt az ágy meleg is volt, meg zavart a főutca és a buszállomás zaja.
19-én reggel 8-kor megkaptuk az első reggelinket, ami minden nap bőséges volt. Fejenként két zsömlét kaptunk. Minden reggel volt vaj, dzsem, kávé, tej, narancslé. Volt két olyan reggel amikor ham-and-eggs volt, egyébként szalámi vagy felvágott sajttal és paprika és paradicsom volt a reggeli.
Bementünk a városba egy vártúrára. Körbejártuk a várat a kazamatától kezdve a kiállításokat. Késő délután megkerestük a Szépasszonyok völgyét. Körbesétáltuk és vettünk egy kis édes Merlót. A Zsuzsi szerint pinceszaga lett pár nap múlva. Nem is vettünk onnan többet.
20-án
reggeli után elmentünk Noszvalyra megnézni a
Kipróbáltunk minden melegvízű medencét. Voltak élményfürdőszerű zuhogók, bugyogók, de furakodni, helyezkedni kellett ha valaki oda akart férni.
21-én reggel Szilvásváradra indultunk. A kisvasúttal felmentünk a végállomásig, majd onnan felkapaszkodtunk az Ősember barlanghoz. Visszafelé a patakot követtük a Fátyolvízesésig és onnan tovább a kisebb vízesések mentén. Megnéztük az útba eső erdei múzeumot. Majd a pisztráng telepnél ettünk egy kis füstölt halat. Igaz hering volt az istenadta, de a többi hal olyan nagy darab volt. Tovább haladva lefelé az egyik kisvendéglőben a sült pisztrángot is megkóstoltuk. Nem volt rossz, de a füstölt talán jobban ízlett.
Visszafelé menet Bélapátfalván megkerestük az apátságot. Magasan a falu felett van egy völgyben. Mindenféle elhagyott utakon sikerült eljutnunk odáig, de megérte mert nagyon szép volt. Innen már indultunk vissza Egerbe a szállásunkra. A programban felfedeztem, hogy aznap este hétkor tart Ákos koncertet a városi sporttelepen. Elindultunk megkeresni. Egy jót bolyongtunk a nagyon szép Érsekkertben, de csak nem találtuk meg a koncertet. Egy kedves helybeli lány elvezetett a stadionhoz, de a koncert elmaradt. Ezért nem tudtunk a hang után menni. Az alapján csak egy lovag éttermet találtunk ahol szólt a zene. Tovább sétálva megtaláltuk a város legjobb cukrászdáját, és beültünk egy sütire. Majd tovább mentünk és a vár túloldalán megkerestük a Gárdonyi házat, és közben átmentünk a helyi graffitisek bázisát jelentő vasúti aluljárón.
22-én reggel a Bükkfensíkon keresztül Hollóstetőt érintve elmentünk
Lillafüredre. Leparkoltunk és körbesétáltuk a Kastélyszállót, megnéztük a
vízesést és az Anna barlangot kívülről. Megkerültük a tavat, majd a kisvasút
állomásánál beültünk egy helyre enni. Házi húsleves cérnametélttel és rántott
hús sült krumplival uborkasalátával, erős paprikával.
Nagyon finom volt és rendes adag, és csak 550-et kértek érte. Innen tovább
mentünk megkerestük a Diósgyőri várat. Amióta utoljára jártunk itt, vagy 10 éve
azóta elég sokat kiállítást kialakítottak benne. Sűrűn
indultak csoportok, mi egyikből a másikra váltottunk és így néztük meg a várat.
Az egyik bástya alján még éremverő műhelyt is kialakítottak. Én is kipróbáltam
és vertem a rézpénzt 400 ért. Elég sok helyen panoptikum
szerű kiállítások voltak. Nem is tudtam, hogy itt kötöttek egy
békeszerződést ebben a várban. Innen tovább mentünk Miskolc-Tapolcára. Sajnos
itt rengeteg a parkoló automata, de aprópénzt szinte senki nem akar váltani.
Egy darabig elsétálgattunk a parkban, mert 3 órától csak
23-án reggel elindultunk a Tisza tóhoz. Füzesabonyon keresztül mentünk Poroszlóra, majd onnan tovább a tavon keresztül át Tiszafüredre. Itt megkerestük a kikötőt meg a szabd strandot. Nem volt igazán jó idő. Én kipróbáltam gatyaszárig a vizet, de a Zsuzsinak nem igazán tetszett a dolog, így továbbmentünk a Hortobágyra. Megálltunk a Kilenclyukú hídnál. Megnéztük a Csárdát, a kiállítást és kipróbáltam a csorda kutat. Húztam egy veder vizet. Azért nem semmi lehetett egy gulyát megitatni. Sajnos a Kocsiállást most építették át éppen. Megnéztük a vásárt, itt aztán árulnak mindent. Elkezdett csöpörögni az eső amikor továbbindultunk Debrecen felé. Átvágtunk a pusztán és szerencsésen megtaláltuk a város központját. Mivel szombat volt és még egy órára parkolódíjat kellett fizetni megint meggyűlt a bajunk az aprópénzzel meg a parkolóórával. De legalább a Nagytemplom oldalában tudtunk parkolni. Találtunk egy City Burger nevű éttermet, egy magyarított Burger Kinget, itt ettünk két Puszta mixet, ami erősen felejthető volt. Ezután körbesétáltuk a város központját. A Nagytemplom sajnos zárva volt már, de megtaláltuk a Reformtus Kollégiumot, majd a Déry Múzeumot. Jó alaposan körbejártuk Csodálatos volt a festmény gyűjteménye, főleg a három hatalmas Munkácsy kép. Ezután még tovább sétáltunk a Piac utcán, az Aranybika szálló cukrászdájában ettünk nagyon finom sütiket. Visszafelé az autóhoz menet még bekukkantottunk a Nagytemplomba, de nem sokat láttunk, mert egy esküvő volt éppen.
Indultunk vissza úgy ahogy idejöttünk. Visszafelé menetben még belebotlottunk egy nagy kertitörpe vásárba valahol a Tisza tó környékén. Ezt le kellett kapni.
24-én reggeli után még egy kicsit olvasgattunk, pihentünk a szobában, és csak dél felé indultunk be a városba. A Minaretnél belebotlottunk egy török zarándok csoportba. Jöttek visszafoglalni a várost, a Minaretet már sikerült nekik. Továbbmentünk és megkerestük a Rác templomot. Kívülről egy kicsit elhanyagolt, de belülről csodálatos. Hatalmas ikonosztáza van.
Fényképezni lehetett ugyan, de nagyon kevés volt a fény. Visszasétáltunk a városon keresztül az autóhoz, majd elmentünk Egerszalókra. Közel van a városhoz. És kívül a falun egy völgyben. Csodálatos környezetben van a sókiválás a két kút körül. Most épül egy hatalmas fürdő és szálloda komplexum. Még éppen idejében mentünk, hogy lássuk maga természetes környezetében. A kiépítettsége igencsak puritán. Esőcsatornákból folyik le a gyógyvíz, az alá lehet beállni, ez a „dögönyöző”. Még két medence van az egyikben 39 fokos víz a másikban 37. Burkolatlan beton medencék. Az öltöző egy konténer, meg egy fakalyiba. A pénztáros nem győzött mentegetőzni, már azt hittem, hogy le akar beszélni. De amikor az ember benne ül nyakig a jó meleg gyógyvízben, és közben a tájban gyönyörködik, akkor elfelejti a kellemetlenségeket, sőt még élvezi is a romantikát. Visszafelé beugrottunk a Szépasszonyok völgyébe vacsorázni. Én egy babgulyást ettem túrós csuszával, a Zsuzsi görög gyümölcslevest párizsias csirkecombbal. Kellemes volt a környezet, jó és gyors a kiszolgálás, nagyon finom az étel csak az adag volt kicsi, igaz 750 Ft-ért ettünk egy-egy menüt. Vettünk még egy Egri Muskotályt és indultunk a szállásra.
25-én reggeli után elmentünk megint Egerszalókra, de most nem a fürdőhöz mentünk, hanem megnéztük az érdekes templomát, aminél külön építették a harangtornyot a templomtól. Majd tovább mentünk Verpelétre, megnéztük a templomot amin románkori részek vannak, majd megtaláltuk a népi kovácsműhelyt is. Innen tovább mentünk Feldebrőre. A templomot könnyű volt megtalálni, de bejutni már nehezebb. Végül egy nagyobb kerékpáros csapathoz csapódva egy idős néni beengedett a hátsó kapun. Az altemplom nagyon szép. Éppen egy német fotós dolgozott benne. A nagy kavarodásban a néni még belépti díjat se szedett. Onnan tovább mentünk vissza Verpelétre majd onnan Kisnánára. Sajnos a vár itt is zárva volt. Azért mi mégis körbesétáltuk, és kiderült, hogy szinte mindenhová be tudtunk jutni, mindent meg tudtunk nézni és még a belépőt is megspóroltuk.
Visszafelé Verpeléten még lefényképeztem egy érdekes régi oszlopos házat, majd Tarna szentmáriára mentünk tovább ahol szintén találtunk egy románkori kis temetőkápolnát. Egerszóláton keresztül beértünk a Szépassszony völgybe. Még egy kis bort feltankoltunk. Majd vissza Egerbe. Itt megálltunk a Hadnagy utcában strand sarkánál a szokott helyünkön. Elsétáltunk a Szent István forráshoz. Vettünk egy kis gyógyvizet. A Zsuzsinak nem ízlett, mert nem hideg. Visszamentünk a házhoz, hogy rendezzük a számlát, gondoltuk még visszamegyünk négy órától a Fürdőbe, mert akkortól olcsóbb a jegy. Nem lett belőle semmi mert elbeszélgettük az időt a házigazdáékkal.
26-án reggeli után elbúcsúztunk és indultunk hazafelé. Visszafelé is a 30-as úton jöttünk, Hortnál vettünk egy jó kis sárga belsejű eredeti csányi dinnyét, majd Hatvannál elkanyarodtunk Tura irányába. Zsámbokon népviseletes idős nénikéket láttunk, ezért megálltunk a tájháznál. Itt egy népviseletbe öltözött néni elmesélt nekünk mindent amit csak a házról és a berendezési tárgyakról csak lehetett. Innen Kókán, Sülysápon keresztül Gyömrő mellett mentünk tovább Üllőre. Itt iszonyatos sor araszolt a 4-es úton. Alig tudtunk elvergődni Vecsésre onnan tovább Gyál mellett az M5-re. Majd azon be az M0-ig. Innen már sima volt az utunk hazáig.