Ebben az évben az én üdülési csekkeimet használtuk fel, és szokás szereint a Zsuzsi határozta meg az irányt. A választása idén a Balatonra esett, majd tovább szukítettük a kört, így maradt az északi part. Hosszas internetes keresgélés után kiválasztottuk Gyenesdiáson a Szalai család Kék Ház nevu apartmanházát. 4500 Ft-volt a szállás ára reggelivel. Hét éjszakát voltunk, de mivel a Zolit is sikerül 2 napra elcsábítani, így 72.000 Ft-ot fizettünk.
Július 30-án reggel indultunk itthonról hármasban. Nem siettünk ezért az M0-on a 6-os úton majd a 7-esen és tovább a 71-est követve a Balaton északi partján, jókora araszolás után, eljutottunk Gyenesdiásra. Egész úton elég pocsék ido volt, még esett is. Könnyedén megtaláltuk a szállást. Szalai Imre bácsi fogadott bennünket. A viselkedése egy kicsit utasítgatósnak tunt, de a szállás minden tekintetben kifogástalan volt.
Két szoba erkéllyel, fürdoszobával, színes tv-vel. A ház szuterénjében volt az ebédlo, ahol a mi hutonk is állt. Használhattuk az ebédlo konyháját is, de kint az udvaron volt még egy faépület is jól felszerelt konyhával. Az udvaron volt kiépített parkoló, gyönyöru gyep, egy medence, napozóágyak és még egy kerti pavilon is.
Mivel esett az eso és elég éhesek is voltunk ezért elmentünk ebédelni. A foutcán találtunk egy éttermet (Viktória) ahol 750 Ft-ért ettünk meleg csontlevesbol és pörkölt nokedlibol álló menüt. Finom volt és jól esett a meleg étel ebben a hidegben.
31-én már szépen sütött a nap, de még hideg volt ahhoz, hogy megfürödjünk a Balatonban. A reggeli finom volt és elegendo. Szalámi, felvágott, vaj, lekvárok, méz, tej, kávé kakaó és gyümölcslé. Reggeli után elindultunk Keszthelyre.
Körülsétáltuk a kastélyparkot és a város foutcáját, majd továbbmentünk Kehidakustányba. Itt még egyikünk sem járt és szeretjük a melegvizet. A többféle belépo van, mi az egész naposat választottuk, (2.200 Ft/fo) Nagyon szép hely, sok nyitott és fedett medencével, csúszdával. Eloször a szabadtéri meleg medencéket próbáltuk végig, majd jött az úszó.
Ebédeltünk a strand önkiszolgáló éttermében, vacak volt a kaja, és a kiszolgálás, borsosak az árak. Felderítettük a benti medencéket is, itt volt sodrófolyosó, vízsugarak és csúszda is. A sodrófolyosó nyerte el leginkább a tetszésünket. Pörögtünk vagy egy fél órát. Majd dagonyáztunk a benti meleg medencékben. Amikor ismét kimentünk felfedeztünk, hogy van hullámmedence. Elsore nem tunt nagynak, és a hullámok is keresztben keletkeztek, de aztán beindult rendesen. Hatalmasakat dobott az emberen, ezért figyelni kellett mert embernyi hullámok is jöttek néha gyors egymásutánban. Négy vagy öt úszómester is figyelte az embereket. Ez hatalmas muri volt, természetesen a Zsuzsi addig egy másik medencében volt. Mindegyikünk már jól megpirult mire indultunk vissza. Gyenesdiás már egybeér Keszthellyel. A két település között bevásárló paradicsom van. (Tesco, Lidl, Interspar meg a jó ég tudja, hogy mi még) Így jövet menet megvettük ami csak kellett. Kártyáztunk a kertben vacsora után, majd elmentünk sétálni egyet a faluban, megnéztük a Diási strandot kívülrol és a vasútállomást.
Augusztus elsején a Zolinak már csak fél napja volt ezért a szép idoben elindultunk kirándulni a falu feletti hegyekbe. Nagyon kellemes volt a túra, a turistajelzések hiánya megakadályozott bennünket abban, hogy megtaláljuk a Vadlánlik barlangot, de így is jártunk két felhagyott murvabányában és felmásztunk a Festetics kilátóhoz is. Azt meg éppen festették, de attól még csodálatos panorámában volt részünk.
A kellemes séta után beültünk a Piroska csárdába és 650 Ft-ért ettünk egy kétfogásos menüt. Tojáslevest és milánói makarónit. Nagyon kellemes helyen, rendes kiszolgálással, az étel jó ízu volt és rendes adag. A helybeliek is ide járnak.
Igyekeznünk kellett, hogy megkeressük a keszthelyi állomást, és megtaláljuk a Zoli vonatát. Ment minden simán.
Most már csak ketten maradtunk. Ha már úgy is Keszthelyen voltunk megnéztük a kikötot, a kastélymúzeumot, és barangoltunk a városban.
Visszamentünk Gyenesdiásra. Zsuzsi még a ház udvarán lévo medence vízét is huvösnek találta ezért csak egyedül úszkáltam egyet. Utána még napoztunk egyet a kertben.
2-án reggeli után elindultunk a Muvészetek Völgyét felkeresni. Kapolcson álltunk meg. Itt végigjártuk a falut, megnéztük a templomot, a vásárosokat és mindent amit csak érdekesnek találtunk.
Ebédeltünk egy langallót a kerítésoldalán. Innen továbbindultunk, de a többi faluban már nem néztünk körül, csak Nagyvázsonyban. Itt bejártuk a várat és megnéztük a lovagi tornát.
Utána még hallgattunk egy kis térzenét is. Egy kis kürtoskaláccsal gazdagodva indultunk vissza az autóhoz. Hogy, ne ugyanazon az úton menjünk vissza amin jöttünk kerestünk valami nevezetességet a visszaútra. Na így kötöttünk ki Salföldön a Major múzeumban. Már nem is volt elég pénzünk, de a pénztárosno rábeszélésére és mivel hitelezett a gyerekbelépobol is egy ezrest, megnéztük a lovasbemutatót.
Nagyon látványos volt a program, csikóssal, karikás ostorral, lóültetéssel, ötösfogattal és leányrablással. Elotte pálinkával, utána borral kínáltak, a gyerekek még lovagolhattak is. A végére már elég fáradtak voltunk, és siettünk vissza a szállásra.
3-án a délelottöt elpihengettük, mert az ido sem volt valami jó, meg fáradtak is voltunk az elozo nap miatt. Sétáltunk, vásároltunk a Zsuzsi fozött egy paprikás krumplit, és abból vacsoráztunk. Vacsora után beszélgetni próbáltam egy német férfivel angolul, de nagyon betyárosan sikerült a dolog, pedig a jó szándék megvolt a részemrol, a tudás az övérol.
4-én egy kirándulós napot terveztünk. Reggeli után indultunk. Balatongyörökön megnéztük a Szépkilátóról a gyönyöru panorámát.
Továbbmentünk a Balatonederics melletti Afrika múzeumba. Érdekesek voltak az állatok és a trófeák. Jókat lehetett fényképezni.
Ezután a Szigligeti vár megmászása következett, most már sokkal jobban ki van építve mint amikor legutóbb jártunk itt.
Továbbindultunk Badacsonyba. A kikötonél parkoltunk le, ami fizetos hely, így azután igyekezni kellett a kikötoi sétával, és a bazársoron nosztalgiából megevett sülhallal és egy kortyocska borral.
Szerencsére találtunk a hegy oldalában egy jó kis ingyenes parkolóhelyet. Innen indultunk tovább, hogy felmásszunk a Szegedi Róza házhoz, majd onnan tovább a Kisfaludy kilátóhoz. Kimelegedtünk rendesen mire megpillantottuk a panorámát fentrol.
Lefelé már sokkal kellemesebb volt a séta. Visszaautóztunk a szállásra.
Kellemesen megmártóztam a házudvarán lévo medencében. Miközben a Zsuzsi pulóverben üldögélt a parton.
Nagy dudálásra zenélésre lettünk figyelmesek. A Gyenesi Parádé felvonulói keltették a zajt. Gyorsan felszedtünk magunkat és indultunk megnézni a foutcán a látványt. Mire odaértünk már csak a távolodó hangokat hallottuk. De nem volt nagy baj mert nagyon kellemes volt a séta a lemeno nap fényében. Véletlenül a Fazekasházhoz keveredtünk, ami még nyitva volt. Mivel volt idonk ezért elkezdtünk bámészkodni a kerámiák között. Addig-addig nézegettünk míg a Zsuzsi bele nem szeretett pár cserépdarabba.
Mivel nekem is tetszett az ötlet, hogy hozzunk pár szép darabot szuvenírként az édesanyámnak. Miközben fizettünk egész jól elbeszélgettünk a ház tulajdonosnojével. Még egy kicsit vártunk és visszatért a parádézók felvonulása a foutcára. Hasonló volt mint a Budapest Parádé csak helyi méretekben.
5-én Egyedül reggeliztünk az ebédloben, mert majd az összes német elment haza tegnap reggel. A Zsuzsi beleszeretett egy porcálán lepkébe a Fazekasházban, elmentünk és megvettük, majd egy lecsót fozött ebédre. Délután még meg akart fürödni a Balatonban, ezért elsétáltunk a gyenesi strandra. Ez egy kicsi de nagyon családbarát strand, a víz elég friss volt de azért fürödtünk mind a ketten.
Még sütkéreztünk egy kicsit majd indultunk haza. Mire hazaértünk megtelt a ház élettel, egy volt „gyerek-szinkronszínész” jött meg 15 fos igencsak zajos társaságával.
6-án reggel már nem is kellett szinte csomagolni, mert a Zsuzsi mindent összekészített elozo este. Megreggeliztünk, majd elbúcsúztunk a háziaktól és elindultunk hazafelé. Indulás elott még megpróbáltunk helyi bort venni, hogy tudjunk hazahozni egy kis kóstolót. Ez nem sikerült, mert nem volt csak 5 literes kannával. Keszthelynek vettük az irányt, majd onnan tovább a déli part felé. Megálltunk Bogláron és a jól ismert helyen vettünk 3 liter muskotályost.
Tovább poroszkáltunk a 7-en a hoségben. Széplak alsón már nem bírtuk tovább és lementünk a partra. Találtunk egy jó szabadstrandot, és egy jót fürödtünk, napoztunk még utoljára.
Ettünk még egy balatoni sajtos lángost, és folytattuk a poroszkálást a melegben hazafelé.
Összességében ez is egy jól sikerült nyaralás volt. Körbeautóztuk a Balatont, megnéztünk egy csomó dolgot amit még nem láttunk eddig. Mentünk 650 km-t, az autó egész jól fogyasztott, kb. 5,5 litert százon. Fürödtünk az északi és a déli parton is, és még a Zoli is velünk volt egy darabig.