Környezetemről
Diósjenô a börzsönyi hegyek, a Cseh-vár (522 m), a Závornyereg (490 m), a Kô-szirt (590 m), a Kámor (661 m) és a Bugyihó (683 m) lábánál, a Jenôi-patak és a Lókos-patak partján fekszik, a fôvárostól 60, Váctól 25 km-re.
Ôsrégi település, az egyik honfoglalás kori törzs, jenô nevét viseli. Már a XIII. század második felében fennállott és elsô ízben 1282-ben említik a "jenei vendégek"-et, akik Borsosberinke haszonbérlôi. Zsigmond király 1420-ban a lévai Cseh Péternek adta zálogba a falut, amelybe rövid idô múlva a husziták is befészkelték magukat.
Erôdöt is építettek, amelynek nyomai ma is láthatók. A középkorban vámoshely volt. Több család birtokolta, s a török hódoltság után, 1720-ban harminc háztartást írtak össze a faluban.
Római katolikus temploma a XV. századi gótikus templom átépítése után, 1788-89-ben épült klasszicista-barokk stílusban. A református templom késôi klasszicista stílusú, 1850 körül építették, csakúgy, mint a parókiát.
A viszonylag nagy kiterjedésu faluban két kastélyt is találunk a XVIII. század végérôl. Láthatók a Kápolna-hegyen az egykori körtemplom alapfalai is. Az alapfalakat a Kápolna-hegyi Kálvária-kápolna építésekor széttúrták. Emléktábla hirdeti a református templomban, hogy Kossuth Lajos tiszteletbeli bírája a falunak. Itt született Szentgyörgyi István (1842-1931), a nagy magyar színész.
A muvelôdési házban emlékszoba ôrzi pályafutásának, életének legjelentôsebb állomásait. Emlékoszlop hirdeti, hogy Marcus Aurelius római császár a Jenôi-tónál vívott 173-ban nagy csatát a quadok és markomannok ellen. A muvelôdési ház parkjában láthatjuk Mikus Sándor "Könyvet tartó nô" szobrát, a ház falán pedig Szentgyörgyi István emléktábláját olvashatjuk.