• i.e. 8. század
• Fogalom: Az eposz az epika műnemébe tartozó, nagy terjedelmű elbeszélő költemény.
• Az eposzírás múzsája: Kalliopé
• Eposzi kellékek:
  • segélykérés (invokáció)
  • témamegjelölés (propozíció)
  • a dolgok közepébe vágó kezdés (in media res)
  • seregszemle (enumeráció)
  • isteni beavatkozás (deux et machina)
  • állandó jelzők (pl. "leleményes" Odüsszeusz)
  • időmértékes verselés (A rövid és hosszú szótagok szabályos váltakozása.)

• Műfaja: eposz (hősköltemény)
• Téma: mezopotámiai mitológia
• Főszereplők: Gilgames és Enkidu

Tündareósz király feleségét, Lédát Zeusz hattyú képében csábította el, s Léda két hattyútojást hozott létre. Az egyik tojásból kelt ki Helené és Klütaimnésztra, a másikból Kasztór és Polüdeukész. Helené Zeusz lánya volt, Klütaimnésztra pedig Tündareósz királyé. Helenét a spártai király, Menelaósz vette feleségül, Klütaimnésztrát pedig, a mükénéi király, Agamemnón. Thetisz istennő azt a jóslatot kapta, hogy fia fog születni, aki nagyobb lesz apjánál. Zeusz elhatározta, hogy csak halandóhoz adja hozzá Thetiszt, a kiszemelt Péleusz lett, a mürmidónok királya. Az esküvőn minden olimposzi isten ott volt, kivétel Erisz (a viszály istennője), őt nem hívták meg. Bosszúból egy aranyalmát gurított az ünneplők közé ezzel a felirattal: "A legszebbnek!" Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité civakodni kezdtek az almáért. Zeusz Pariszt, a trójai király fiát kérte meg, hogy döntse el, hogy melyik lányé legyen az alma. Parisz Aphroditét választotta, mert ő a világ legszebb asszonyát, Helenét ígérte neki jutalmul. Parisznak sikerült megszöktetnie Helenét Spártából. Menelaósz testvérével, Agamemnónnal háborút indított Trója ellen. A háború tíz évig tartott, végül Odüsszeusz leleményességének köszönhetően sikerült bevenni Trója várát.

• Élt: i.e. 8. század
• Érdekesség: Vak volt.
• Leghíresebb művei:
  • Iliász
  • Odüsszeia

• Keletkezett: i.e. 8. század
• Fordította: Devecseri Gábor
• Műfaja: eposz (hősköltemény)
• Téma: trójai mondakör
• Terjedelem: 24 ének
• Tartalom:

A történet a trójai háború utolsó esztendejének 52 napját meséli el. Apollón a háború kilencedik évében járványt bocsátott a görögökre, mert Agamemnón megsértette egyik papját, Khrüszészt, mert elrabolta a lányát, Khrüszéiszt. Akhilleusz megkérdezte Kalkhászt a madárjóst, hogy mit csináljanak. A jós azt tanácsolta, hogy adják vissza Apollón papjának a lányát. Agamemnón is belemegy, de elveszi Akhilleusz kedvenc rabnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz megkéri az anyját, Thetiszt, hogy kérje meg Zeuszt, hogy támogassa a háborúban a trójaiakat addig, ameddig Agamemnón ki nem engeszteli Akhilleuszt. Zeusz álmot bocsát Agamemnónra, s álmában megjelenik Agamemnón tanácsadójának, Nesztórnak a képében és azt tanácsolja, hogy szólítsa fegyverbe a népet, mert hamarosan beveszik Tróját. A csatában szembekerült Parisz és Meneláosz, Pariszt végül Aphrodité mentette meg. Nesztór rávette Patrokloszt, Akhilleusz barátját, hogy győzze meg Akhilleuszt, hogy adja oda neki a fegyverzetét. Patroklosz Akhilleusz fegyverzetében támadja meg a trójaiakat, de Hektór, Priamosz király idősebb fia megöli. Akhilleusz amikor megtudja, hogy barátja meghal, kibékül Agamemnónnal, visszakapja Briszéiszt, s ismét harcba száll a trójaiak ellen. Akhilleusz a harcban megöli Hektórt, s a harci szekerére kötözve hurcolja el a holttestét a görög táborba. Priamosz király ajándékokkal érkezett Akhilleusz sátrához, hogy megkapja fia holttestét, Akhilleusz először nem akarta odaadni, de végül megsajnálta az öreg királyt.

• Keletkezett: i.e. 8. század
• Fordította: Devecseri Gábor
• Műfaja: eposz (hősköltemény)
• Téma: trójai mondakör
• Terjedelem: 24 ének
• Tartalom:

A trójai hősök közül már mindenki hazatért, csak Odüsszeusz bolyongott a tengereken már tíz éve. Pallasz Athéné hozta a hírt, hogy Odüsszeusz életben van, s azt tanácsolta Odüsszeusz fiának, Télemakhosznak, hogy szálljon hajóra és keresse meg az apját. Közben Ithakát kérők lepték el, Odüsszeusz felesége, Pénelopé megígérte a kérőknek, hogy amint elkészül férje leplével, választ közülük, azonban éjszakánként mindig visszabontotta a leplet. Télemakhosz meglátogatta Nesztórt és Meneláoszt, s Meneláosztól megtudta, hogy apját Kalüpszó nimfa tartja fogva a szigetén. Az istenek Hermészt küldték el, hogy mondja meg Kalüpszónak, hogy engedje el Odüsszeuszt. Kalüpszó segített tutajt ácsolni Odüsszeusznak, aki elindult Ithaka felé, azonban Poszeidón hatalmas vihara a phaiákok földjére sodorta. Odüsszeusz elmesélte történetét a királynak, a királynénak, s lányuknak Nauszikaának. Először a kikónok földjén, aztán a lótuszevők földjén, majd a küklopszok földjén kötöttek ki. Odüsszeusz tizenkét társával indult el felfedezni a küklopszok szigetét, egy barlangban sajtot találtak, amiből ettek. Közben hazatért a barlang tulajdonosa, Polüphémosz, s egy hatalmas kővel zárta el a barlang bejáratát. Amikor észrevette Odüsszeuszékat, nyomban felfalt két embert. A küklopsz megkérdezte Odüsszeuszt, hogy mi a neve, Odüsszeusz azt felelte, hogy Senkise, aztán leitatta a küklopszot, aki ennek hatására elaludt. Ameddig a küklopsz aludt, Odüsszeusz kiszúrta a szemét, s a birkák hasára kapaszkodva sikerült megszökniük, s amikor Poszeidón megkérdezte, hogy ki bántotta, a küklopsz azt felelte, hogy Senkise. Ezután Aiolosz, a szelek istenének szigetén kötöttek ki, aki egy bőrtömlőt adott nekik, amibe az ellenszeleket zárta, de ameddig Odüsszeusz elaludt a társai kinyitották a tömlőt, mert azt hitték, hogy kincs van benne, a szélek a laisztrügónok szigetére vettették Odüsszeuszt és társait. Innen továbbmentek Kirké szigetére, aki disznóvá változtatta Odüsszeusz társait, Odüsszeusznak úgy sikerült megmenekülnie, hogy Hermésztől kapott egy varázsfüvet. Egy évet éltek Odüsszeuszék Kirké szigetén. Odüsszeusz Kirké szigete után az alvilágba ment, ahol találkozott Teiresszásszal, majd Akhilleusz, Agamemnón és az anyja szellemével. Az alvilág után a Szirének szigetére mentek, Odüsszeusz elővigyázatosságból betömte viasszal társai fülét, hogy ne halják meg a Szirének énekét, de ő hallani akarta, ezért az árbochoz kötöztette magát, aztán a tengeren Szkhülla és Kharübdisz felfalta Odüsszeusz társait. Azután Héliosz napisten szigetén kötöttek ki, ahol Odüsszeusz társai levágták Héliosz birkáit, ezért büntetésből Odüsszeuszt Kalüpszó nimfa szigetére száműzték egyedül. Miután Odüsszeusz befejezte a történetet, a phaiákok hazavitték hajón Odüsszeuszt Ithakába. Athéné koldussá változtatta Odüsszeuszt és megkérte, hogy még ne fedje fel otthon a kilétét. Athéné elmondta Télemakhosznak, hogy apja hazatért Ithakába, így Télemakhosz is hajóra szállt és elindult Ithakába. Pénelopé íjversenyt rendezett, amelyre Odüsszeusz is benevezett. A versenyen Odüsszeusz és Télemakhosz leszámolt a kérőkkel, s felfedte kilétét Pénelopé előtt.

• Iliász: "Ilionról szóló ének."
• Ilion: Trója görög neve.