6. - Az ókori görög dráma |
![]() Thébai mondakör Labdakosz fia, Laiosz, a thébai király azt a jóslatot kapta, hogy fia fog születni, aki meg fogja ölni és saját anyját fogja feleségül venni. A fiú meg is született, Laiosz a jóslat miatt, átszúratta fia bokáját és megkért egy szolgát, hogy rakja ki a Kithairón hegyére. A szolgának megesett a szíve a csecsemőn, s egy pásztornak adta át, aki elvitte Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki az Oidipusz ("dagadt lábú") nevet adta neki, s sajátjaként nevelte fel. Oidipusz is megkapta ugyanazt a jóslatot, amit apja, ezért elment Korinthoszból, hogy elkerülje a jóslatot. Oidipusz a Thébaiba vezető úton, idegenekkel keveredett vitába, s a vita során megölte a saját apját. Mikor Oidipusz Tébaiba érkezett a várost éppen a Szphinx tartotta rettegésben. A Szphinx mindaddig nem hagyta abba a pusztítást, ameddig Oidipusz meg nem fejtette a találós kérdését. A kérdés az volt, hogy: "Mi az, ami reggel négy lábon, délben két lábon, este pedig három lábon jár?" A válasz az ember, mert amikor megszületik négykézláb jár, aztán két lábon, majd öreg korában a botra, mint harmadik lábra támaszkodik. Oidipusz jutalmul Thébai királya lett, s felesége saját anyja Iokaszté lett, így beteljesedett a jóslat. Oidipusznak és Iokaszténak két fia és két lánya születtet, a fiúk Polübosz és Eteoklész, a lányok Antigoné és Iszméné. Egyszer dögvész pusztított Thébaiban, s azt a jóslatot kapták, hogy mindaddig nem ér véget, míg Laiosz király gyilkosa el nem nyeri büntetését. Oidipusz nyomozásba kezdett, s végül rájött, hogy ő ölte meg a saját apját. Iokaszté szégyenében öngyilkos lett, Oidipusz pedig megvakítatta magát és elment Kolonoszba. Fiait, akik ellene fordultak, megátkozta. Polüneikész és Eteoklész megegyeztek, hogy felváltva fognak uralkodni, azonban Eteoklész ezt megszegte, ezért Pölüneikész az argoszi királyt hívta segítségül. A háborúban a két testvér megölte egymást, így beteljesült az átok. Az új király Iokaszté testvére, Kreón lett. A klasszikus tragédiák szerkezete
![]()
![]()
Oidipusz a Szfinx pusztítása idején érkezett Thébaiba. Szphinx mindaddig nem hagyta abba a pusztítást, ameddig Oidipusz meg nem fejtette a találós kérdését. A kérdés az volt, hogy: "Mi az, ami reggel négy lábon, délben két lábon, este pedig három lábon jár?" A válasz az ember, mert amikor megszületik négykézláb jár, aztán két lábon, majd öreg korában a botra, mint harmadik lábra támaszkodik. Oidipusz jutalmul Thébai királya lett, s felesége saját anyja Iokaszté lett, így beteljesedett a jóslat. Oidipusznak és Iokaszténak két fia és két lánya születtet, a fiúk Polübosz és Eteoklész, a lányok Antigoné és Iszméné. Egyszer dögvész pusztított Thébaiban, s azt a jóslatot kapták, hogy mindaddig nem ér véget, míg Laiosz király gyilkosa el nem nyeri büntetését. Oidipusz nyomozásba kezdett, s végül rájött, hogy ő ölte meg a saját apját. Iokaszté szégyenében öngyilkos lett, Oidipusz pedig megvakítatta magát és elment Kolonoszba. Antigoné (tartalom)Kreón megparancsolta, hogy Eteoklészt eltemethetik, de Polüneikészt nem, mert ő nem méltó rá, mert a városra támadt. Antigoné arra kéri Iszménét, hogy együtt temessék el Polüneikészt, de Iszméné fél Kreóntól, ezért nem megy bele. A holttestet őrző őr szólt Kreónnak, hogy valaki port szórt Polüneikész holttestére, Kreón megparancsolta, hogy derítse ki, hogy ki volt. Az őr később bevezette Antigonét Kreónhoz, s elmondta neki, hogy a lány ismét port szórt a holttestre. Kreón halálra ítélte Antigonét és Iszménét is, mert azt hitte, hogy Iszméné segített Antigonénak. A kivégzésig börtönbe záratta mind a két lányt. Kreón fia, Haimón, aki egyben Antigoné jegyese is, megpróbálta lebeszélni Kreón, de Kreón hajthatatlan volt. Teiresziasz, a vak jós is próbálta lebeszélni Kreónt, aki végül Iszménét szabadon engedte. Az egyik hírmondó azt a hírt hozta, hogy Haimón és Antigoné öngyilkos lett. Aztán egy szolga azzal a hírrel állított be, hogy Kreón felesége, Eurükleia is öngyilkos lett. Kreón végül eltemetette Polüneikészt. Euripidész![]()
![]()
|
Előző oldal || Főoldal || Következő oldal
|
Copyright © Nerva 2010-2011. |