6. - Az ókori görög dráma
  • i.e. 5-6. század
  • Jellemző műfajok: tragédia, komédia
  • Témák: trójai mondakör, mükénéi mondakör, thébai mondakör
  • A tragédiaírás múzsája: Melpomené
Drámaversenyek
  • Minden év márciusában vagy áprilisában rendezték meg Dionüszosz ünnepét (Dionüszia), ahol drámaversenyeket rendeztek.
  • A versenyeken kezdetben csak tragédiaírók, majd később komédiaírók is részt vettek.
  • Minden versenyen három tragédiaíró és három (kezdetben öt) komédiaíró indulhatott.
  • A tragédiaírók általában tetralógiával, a komédiaírók egy-egy művel pályáztak.
  • Minden versenyen tíz bíró volt, mindegyik felírta az általa megállapított rangsort egy táblára és bedobta egy urnába, az arkón kihúzott öt táblát (a maradék öt táblát figyelmen kívül hagyták) az úrnából, s ennek alapján döntöttek.
  • A győztesek nagy tiszteletnek örvendtek.
A színház
  • 20-30 ezer férőhely.
  • Domboldalra építették, a jó akusztika miatt.
  • Félkör alakú, lépcsőzetes.
  • A színház közepén található a kör vagy félkör alakú orkhészta (tánctér), itt volt a kórus.
  • A kórus 13-15 főből állt.
  • Az előadások egésznaposak voltak.
  • Kellett belépőt fizetni, a szegényeknek az állam fizette.
  • A színészek maszkot viseltek.
  • A női szerepeket is férfiak játszották.
  • Egy színész több szerepet is játszott.
  • A színészek kothornoszt (bőrből készült saru) hordtak.
Az epidauroszi színház

Az epidaurosziszínház

Thébai mondakör

Labdakosz fia, Laiosz, a thébai király azt a jóslatot kapta, hogy fia fog születni, aki meg fogja ölni és saját anyját fogja feleségül venni. A fiú meg is született, Laiosz a jóslat miatt, átszúratta fia bokáját és megkért egy szolgát, hogy rakja ki a Kithairón hegyére. A szolgának megesett a szíve a csecsemőn, s egy pásztornak adta át, aki elvitte Korinthoszba, Polübosz királyhoz, aki az Oidipusz ("dagadt lábú") nevet adta neki, s sajátjaként nevelte fel. Oidipusz is megkapta ugyanazt a jóslatot, amit apja, ezért elment Korinthoszból, hogy elkerülje a jóslatot. Oidipusz a Thébaiba vezető úton, idegenekkel keveredett vitába, s a vita során megölte a saját apját. Mikor Oidipusz Tébaiba érkezett a várost éppen a Szphinx tartotta rettegésben. A Szphinx mindaddig nem hagyta abba a pusztítást, ameddig Oidipusz meg nem fejtette a találós kérdését. A kérdés az volt, hogy: "Mi az, ami reggel négy lábon, délben két lábon, este pedig három lábon jár?" A válasz az ember, mert amikor megszületik négykézláb jár, aztán két lábon, majd öreg korában a botra, mint harmadik lábra támaszkodik. Oidipusz jutalmul Thébai királya lett, s felesége saját anyja Iokaszté lett, így beteljesedett a jóslat. Oidipusznak és Iokaszténak két fia és két lánya születtet, a fiúk Polübosz és Eteoklész, a lányok Antigoné és Iszméné. Egyszer dögvész pusztított Thébaiban, s azt a jóslatot kapták, hogy mindaddig nem ér véget, míg Laiosz király gyilkosa el nem nyeri büntetését. Oidipusz nyomozásba kezdett, s végül rájött, hogy ő ölte meg a saját apját. Iokaszté szégyenében öngyilkos lett, Oidipusz pedig megvakítatta magát és elment Kolonoszba. Fiait, akik ellene fordultak, megátkozta. Polüneikész és Eteoklész megegyeztek, hogy felváltva fognak uralkodni, azonban Eteoklész ezt megszegte, ezért Pölüneikész az argoszi királyt hívta segítségül. A háborúban a két testvér megölte egymást, így beteljesült az átok. Az új király Iokaszté testvére, Kreón lett.

A klasszikus tragédiák szerkezete
  • Prologosz (A főhős monológja vagy két színész dialógusa.)
  • Parodosz (Az első kardal, mely alatt a kórus bevonult az orkhésztrára.)
  • Epeiszodion (Párbeszédes rész, mely két kardal között foglal helyet.)
  • Sztaszimon (Kardal, mely két epeiszodion között foglal helyet.)
  • Exodosz (Az utolsó sztaszimont követő párbeszédes rész, végkifejlet.)
  • Exodikon (Az utolsó kardal, mely alatt kivonul a kórus.)
  • Kommosz (Panaszdal.)
Theszpisz
  • Élt: i.e. 6. század
  • Tragédiákat írt.
  • Az ő nevéhez fűződik az első színész felléptetése.
Aiszkhülosz

Szophoklész
  • Élt: i.e. 525-455
  • Született: Eleuszisz
  • Meghalt: Gela
  • Tragédiákat írt.
  • A "tragikus triász" egyik tagja.
  • A színészek számát egyről kettőre emelte.
  • Leghíresebb műve:
    • Leláncolt Prométheusz (tragédia)
Szophoklész

Szophoklész
  • Élt: i.e. 496-406
  • Született: Kolónosz
  • Meghalt: Athén
  • Tragédiákat írt.
  • A "tragikus triász" egyik tagja.
  • A színészek számát kettőről háromra emelte.
  • A kórus számát 13-ról 15-re növelte.
  • Ő alkalmazott először díszleteket.
  • Leghíresebb művei:
    • Élektra (tragédia)
    • Oidipusz király (tragédia)
    • Oidipusz Kolónoszban (tragédia)
    • Antigoné (tragédia)
Oidipusz király (tartalom)

Oidipusz a Szfinx pusztítása idején érkezett Thébaiba. Szphinx mindaddig nem hagyta abba a pusztítást, ameddig Oidipusz meg nem fejtette a találós kérdését. A kérdés az volt, hogy: "Mi az, ami reggel négy lábon, délben két lábon, este pedig három lábon jár?" A válasz az ember, mert amikor megszületik négykézláb jár, aztán két lábon, majd öreg korában a botra, mint harmadik lábra támaszkodik. Oidipusz jutalmul Thébai királya lett, s felesége saját anyja Iokaszté lett, így beteljesedett a jóslat. Oidipusznak és Iokaszténak két fia és két lánya születtet, a fiúk Polübosz és Eteoklész, a lányok Antigoné és Iszméné. Egyszer dögvész pusztított Thébaiban, s azt a jóslatot kapták, hogy mindaddig nem ér véget, míg Laiosz király gyilkosa el nem nyeri büntetését. Oidipusz nyomozásba kezdett, s végül rájött, hogy ő ölte meg a saját apját. Iokaszté szégyenében öngyilkos lett, Oidipusz pedig megvakítatta magát és elment Kolonoszba.

Antigoné (tartalom)

Kreón megparancsolta, hogy Eteoklészt eltemethetik, de Polüneikészt nem, mert ő nem méltó rá, mert a városra támadt. Antigoné arra kéri Iszménét, hogy együtt temessék el Polüneikészt, de Iszméné fél Kreóntól, ezért nem megy bele. A holttestet őrző őr szólt Kreónnak, hogy valaki port szórt Polüneikész holttestére, Kreón megparancsolta, hogy derítse ki, hogy ki volt. Az őr később bevezette Antigonét Kreónhoz, s elmondta neki, hogy a lány ismét port szórt a holttestre. Kreón halálra ítélte Antigonét és Iszménét is, mert azt hitte, hogy Iszméné segített Antigonénak. A kivégzésig börtönbe záratta mind a két lányt. Kreón fia, Haimón, aki egyben Antigoné jegyese is, megpróbálta lebeszélni Kreón, de Kreón hajthatatlan volt. Teiresziasz, a vak jós is próbálta lebeszélni Kreónt, aki végül Iszménét szabadon engedte. Az egyik hírmondó azt a hírt hozta, hogy Haimón és Antigoné öngyilkos lett. Aztán egy szolga azzal a hírrel állított be, hogy Kreón felesége, Eurükleia is öngyilkos lett. Kreón végül eltemetette Polüneikészt.

Euripidész

Euripidész
  • Élt: i.e. 450-385
  • Tragédiákat írt.
  • A "tragikus triász" egyik tagja.
  • Leghíresebb művei:
    • Heraklidák (tragédia)
    • Hippolütosz (tragédia)
    • Andromakhé (tragédia)
    • Hekabé (tragédia)
    • Elektra (tragédia)
    • Küklópsz (szatírjáték)
    • Helené (tragédia)
Arisztophanész

Arisztophanész
  • Élt: i.e. 485-406
  • Született: Epidaurosz
  • Meghalt: Arethusza
  • Komédiákat írt.
  • Leghíresebb műve:
    • Lüszisztraté (komédia)
Fogalmak
  • Dithürambosz: Dionüszosz életéről szóló kardal.
  • Tetralógia: Három komédia és a hozzájuk kapcsolódó szatírjáték.
  • Dráma: Párbeszédekre (dialógusokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotás.
Előző oldal || Főoldal || Következő oldal

Copyright © Nerva 2010-2011.