3. - Az ókori Egyiptom

Határai: Észak: Földközi-tenger Kelet: Vörös-tenger és a Sínai félsziget Dél: Nílus első zuhataga (kataraktája) Nyugat: Szahara Fő folyója: Nílus Három évszak van a Nílus áradása alapján: áradás, sarjadás, forróság Földművelés: öntözéses földművelés Nyersanyag: kő, fémek (arany, réz, vas) Hiánycikk: fa Import: fa Export: kő, fémek (arany, réz, vas) Vallás: politeista (többistenhitű) Államforma: despotizmus (istenkirályság) Társadalom: fáraó (despota) papi és katonai vezetők hivatalnokok (írnokok) közrendű szabadok rabszolgák Jelentős városok: Memphisz, Szakkara, Gíza, Théba (ma Luxor) I. Archaikus (Ősi) Kor (kb. i.e. 3000-2700) Az öntözéses földművelés elterjedése. Kialakult az egyiptomi művészet, az egyiptomi vallás és az egyiptomi írás. Két állam jött létre: Alsó-Egyiptom és Felső-Egyiptom (A Nílus alsó és felső folyása mentén.) Egyiptom felosztása nomoszokra (tartományokra). A hagyomány szerint i.e. 2900 körül Ménész [görögül] (Felső-Egyiptom fáraója) egyesítette Egyiptomot. II. Óbirodalom (kb. i.e. 2700-2200) Főváros: Memphisz (mai Kairó közelében található) A mumifikálás elterjedése. Híres fáraók: Dzsószer fáraó Főpapja: Imhotep Sírja: Szakkarában található. lépcsős piramis Imhotep tervezte. Hufu fáraó Görög neve: Kheopsz Fia: Hafré fáraó Sírja: Gízában (mai Kairó közelében) található. gúla alakú piramis Ez volt a legnagyobb piramis. Az ókori világ Hét Csodájának az egyike. Hafré fáraó Görög neve: Khefrén Apja: Hufu fáraó Fia: Menkauré fáraó Sírja: Gízában (mai Kairó közelében) található. gúla alakú piramis Menkauré fáraó Görög neve: Mükerinosz Apja: Hafré fáraó Sírja: Gízában (mai Kairó közelében) található. gúla alakú piramis III. Középbirodalom (kb. i.e. 2060-1780) Főváros: Théba (ma Luxor) IV. Újbirodalom (kb. i.e. 1550-1000) Főváros: Théba (ma Luxor) A hükszoszok (vasfegyverekkel felszerelt lovas, harci szekereket alkalmazó nép) feldúlták Egyiptomot. A harci szekerek elterjedése. Az ekés földművelés elterjedése. A juhok, lovak és tevék elterjedése. Elfoglalták Palesztinát. i.e. 525-ben A perzsák elfoglalták Egyiptomot. i.e. 332-ben Nagy Sándor elfoglalta Egyiptomot. Híres fáraók: Ehnaton (i.e. XIV. század) Eredeti neve: IV. Amenhotep Fia: Tutanhamon Az Amon-papság megerősödése miatt, bevezette Aton isten kizárólagos tiszteletét, nevét is megváltoztatta. Tutanhamon fáraó (i.e. XIV. század) Eredeti neve: Tutanhaton Apja: Ehnaton Kénytelen volt nevét visszaváltoztatni. Sírja: Királyok Völgye Sírját nem fosztották ki a sírrablók, megmaradt például a híres arany halotti maszkja. II. Ramszesz (i.e. XIII. század) Az ő uralkodása alatt érte el Egyiptom a legnagyobb kiterjedését. Írás Fajtái: hieroglif írás ("szent véset") kőbe vésve vagy papiruszra hieratikus írás (papi írás) démotikus írás (népi írás) Napóleon katonái találták meg a Rosette-i követ, amelynek segítségével a 1822-ben egy francia egyiptológus megfejtette a hieroglif írást. Rosette-i kő Fogalmak Egyiptológia: Az ókori Egyiptommal foglalkozó tudományág, az ezzel foglalkozó tudósokat egyiptológusnak nevezzük. Fáraó: Egyiptom uralkodója, hatalma korlátlan, istenként tisztelik. Piramis: Gúla alakú épület, melyet rabszolgákkal építettek fel, ide temették el a fáraókat. Mumifikálás: A holttestek tartósítására szolgáló eljárás, a halott fáraóknak kivették a belső szerveit, és bebalzsamozás után temették el őket. Szarkofág: A koporsó, amibe a fáraókat eltemmették. Források Manethón Ókori egyiptomi pap, történetíró. Megírta az ókori népek történetét Julius Caesar haláláig (i.e. 44). Művének címe: Aigüptaka [Egyiptomi történet] Szicíliai Diodórosz Ókori görög történetíró. Megírta Egyiptom történetét a kezdetektől Nagy Sándor koráig. Művének címe: Bibliothéké [Könyvtár] Hérodotosz Ókori görög történetíró.

Előző oldal || Főoldal || Következő oldal

Copyright © Nerva 2010-2011.