7. - Az ókori Hellász

Terület: Balkán-félsziget déli része Égei-tenger szigetvilága Kis-Ázsia nyugati partvidéke Földművelés: öntözés nélküli földművelés Termesztett növények: gabona, olajfa, szőlő Tenyésztett állatok: kecske, juh Nyersanyag: fémek (vas, réz, arany), kő (márvány) Vallás: politeista (többistenhitű) Krétai civilizáció (kb. i.e. 3000-1400) Terület: Kréta (sziget) Központ: Knósszosz Gazdaság: palotagazdaság Export: olaj, bor Import: gabona Államforma: despotizmus (istenkirályság) Társadalom: király [mínosz] előkelők (kereskedők, hajótulajdonosok) közrendűek (földművesek, kézművesek) Írás: lineáris A Jelentős uralkodó: Minósz Palotákat építettek. pl. knósszoszi-palota A krétai kultúrát természeti katasztrófák (vulkánkitörések, földrengések) és az akháj törzsek támadásai pusztították el. Mükénéi civilizáció (kb. i.e. 1600-1200) Központ: Mükéné Gazdaság: uralkodói háztartás Őslakosok: pelaszgok Betelepült görög törzsek: dórok (Kréta, Lakónia, Argosz, Argolisz, Messzénia, Dórisz), ionok (Attika, Iónia), akhájok (Boiótia, Thesszália), aiolok Államforma: despotizmus (istenkirályság) Társadalom: király katonai vezetők (Ingyen földet kaptak, amit a közrendűek műveltek meg.) közrendűek (földművesek, kézművesek) rabszolgák Írás: lineáris B A városokat fallal vették körül, melyek hatalmas egymásra helyezett kőtömbökből álltak, ezért kükloptikus erődítményekeknek nevezték őket. A mükénéi kultúrát a dórok vándorlása pusztította el. Átmeneti korszak (kb. i.e. 1200-800) ... Olümpiai játékok Helyszín: Olümpia Időtartam: Kezdetben 1 nap, majd 5 nap. Versenyszámok: stadionfutás, pentathlon (stadionfutás, távolugrás, diszkoszvetés, gerelyhajítás, birkózás), birkózás ökölvívás, pankráció (a birkózás és az ökölvívás keveréke), kocsiverseny, lóverseny, fegyveres futás i.e. 776-ban volt az első feljegyzett ókori Olimpia. Klasszikus görög civilizáció (i.e. 776-323) Kialakultak a városállamok [poliszok], ahol a hatalom az arisztokrácia kezében volt. Jelentős poliszok: Athén (Attika), Spárta (Lakónia), Thébai (Boiótia), Argosz (Argosz), Korinthosz (Argolisz), Megara (Argolisz), Milétosz (Iónia), Megalopolisz (Messzénia) A túlnépesedés miatt kialakult a gyarmatosítás (i.e. 800-600), és a kereskedelem a gyarmatvárosok, anyavárosok és a barbárok (nem görög népek) között. Jelentős gyarmatvárosok: Szürakuszai (Szicília), Masszília (mai Marseille) Export: szövet, kerámia, szerszám, fegyver, olaj, bor Import: gabona, fém, rabszolga Középületek: agora (piac), templomok (pl. Parthenon Athénban), szentélyek, színházak (pl. Epidauroszban), stadionok Megjelent az ezüstpénz és a rézpénz. Athén Forrás: Arisztotelész - Athéni állam Lakói: iónok Az államforma gyakran változott. Társadalom: politészek (polgárok) és családjuk arisztokrácia (nagybirtokosok) nép [démosz] (parasztok, kézművesek) metoikoszok (bevándorlók) Adót (metoikion) fizettek. Hadkötelesek voltak. Nem vehettek részt a politikai életben. rabszolgák Politikai intézmények: eklészia (népgyűlés) Minden polgár részt vehetett rajta. Feladata a törvényhozás, a tisztviselők választása vagy sorsolása volt. héliaia (esküdtbíróság) 6000 tagot sorsoltak évente. bulé (tanács) 500 tagot (phülénként 50) sorsoltak évente. Törvényjavaslatokkal segítették a népgyűlést. sztratégoszok (katonai vezetők) 10 sztratégoszt választottak évente a népgyűlésen, phülénként egyet, újraválaszthatták őket. arkhónok (politikai vezetők) Kezdetben egy, majd három, s végül kilecet választottak. kezdetben életük végéig, majd tíz évre, s legvégül egy évre választották őket. Areioszpagosz (volt arkhónok tanácsa) Feladatok a tisztségviselők ellenőrzése volt. Drakón i.e. 621-ben arkhón volt. Írásba foglalta a törvényeket. Érdekesség: A törvények szigorúak voltak, innen ered a "drákói szigor" kifejezés. Államforma: arisztokratikus köztársaság Szolón Forrás: Plutarkhosz - Párhuzamos életrajzok i.e. 594-ben arkhón volt. "szolóni alkotmány" (i.e. 594) Elengedte az adósságokat, és eltörölte az adósrabszolgaságot. A lakosságot vagyoni helyzet alapján osztotta fel. Vagyoni osztályok: pentakosziomedimnosz ["ötszázmérősök"] (500 mérőnél több gabonát és bort termeltek) Közülük választották ki az arkhónokat. Ők alkották a lovasságot. hippeisz ["lovasok"] (300-500 mérő gabonát és bort termeltek) Ők alkották a lovasságot. zeugitész ["ökörfogatosok"](200-300 mérő gabonát és bort termeltek) Ők alkották a nehézfegyverzetű gyalogságot. thész ["napszámosok"] (200 mérőnél kevesebbet termeltek) Nem tölthettek be tisztségeket. Ők alkották a könnyűfegyverzetű gyalogságot. Létrehozta a héliaiát (esküdtbíróság), az Areioszpagoszt (volt arkhónok tanácsa) és a 400 tagú (vagyoni osztályonként 100 fő) bulét (tanács). Államforma: arisztokratikus köztársaság Peiszisztratosz i.e. 560-527 között türannosz (zsarnok). Fiai: Hippiasz és Hipparkhosz Államforma: türannisz (zsarnokság) Hippiasz i.e. 527-510 között türannosz (zsarnok). i.e. 514-ben a "zsarnokölők" (Harmodiosz és Arisztogaiton) megöltök öccsét, Hipparkhoszt. i.e. 510-ben Hippiasz Perzsiába menekült. Államforma: türannisz (zsarnokság) Kleiszthenész "kleiszthenészi alkotmány" (i.e. 508) A zsarnokság elkerülése miatt létrehozta az osztrakiszmoszt (cserépszavazás). A népgyűlésen cserépszavazást tarthattak, amelyik polgár a legtöbb szavazatot kapta, azt tíz évre száműzték a városból, a cserépszavazás csak 6000 szavazat után volt érvényes. Területi alapon három részre osztotta fel a lakoságot: városi rész tengerparti rész mezőgazdasági rész melyek egy phülét alkottak, összesen 10 phülé volt. Felemelte a bulé számát 400-ról 500-ra. Létrehozta a sztratégoszok (katonai vezetők) intézményét. Államforma: demokrácia Periklész (i.e. 495-429) Forrás: Plutarkhosz - Párhuzamos életrajzok Kleiszthenész unokaöccse. 15 éven keresztül sztratégosz. Bevezette a napidíjat a politikában való részvételért a szegényebb rétegeknek. Ő építtette a Parthenont. Pestisben halt meg. Államforma: demokrácia Spárta Forrás: Plutarkhosz - Párhuzamos életrajzok (Lükurgosz életrajza) Lakói: dórok Őslakosok: akhájok i.e. 550 körül Spárta vezetésével megalakult a pelopponészoszi-szövetség. Tagjai: Spárta, Korinthosz, Megara, stb. Államforma: arisztokrácia Pénz: vaspénz Társadalom: homoioszok (polgárok) Egyenlő nagyságú földdel rendelkeztek, amelyet nem lehetett eladni. Fő feladatuk a katonáskodás volt. A kevésbé életképes csecsemőket kitették a Taügetoszra. Hét éves kortól elszakították a fiú gyerekeket a családjuktól, és katonának nevelték őket. A polgárok 60 éves korukig hadkötelesek voltak. perioikoszok (körüllakók) A peremterületeken éltek. Bányászattal és kézműiparral foglalkoztak. Nem vehettek részt a politikai életben. helóták (foglyok) Meghódított őslakos akhájok. Ők művelték a polgárok földjeit. Nem lehetett őket eladni. A serdülő fiatalokkal gyilkoltatták le néha a túlnépesedett helótákat (krüpteia). Politikai intézmények: apella (népgyűlés) A 30 év feletti polgárok vehettek részt. Igennel vagy nemmel szavazhattak. geruszia (vének tanácsa) 28 vénből és 2 királyból állt. vének 60 év felett választották őket életük végéig. királyok Háborúban hadvezérek voltak. Békében a vallási élet irányítói. Javaslatokat tehettek a népgyűlésnek. Bármikor feloszlathatták a népgyűlést. ephoroszok (felügyelők) Öt 30 év feletti polgárt választottak egy évre. Feladatuk a bíráskodás és a tisztségviselők ellenőrzése volt. Görög-perzsa háború (i.e. 492-448) Forrás: Hérodotosz Előzmény: ión városok felkelése (i.e. 500-494) Oka: Athén 20 hajóval támogatta az ión városok felkelését. Görög szárazföldi hardmodor: hoplita falanx Görög tengeri hardmodor: triérész (háromevezősoros hadihajó) Perzsa szárazföldi harcmodor: lovas és gyalogos íjászok Perzsa tengeri hardmodor:főníciai hadihajók i.e. 492-ben a perzsák elfoglalták Thrákiát és Makedóniát. i.e. 490 marathóni csata (szárazföldi) Athéni hadvezér: Miltiadész (sztratégosz) Perzsa király: I. Dareiosz Az athéniak győzelmet arattak. Ariszteidész (az arisztokraták és a parasztok támogatásával) a gyalogság fejlesztését, Themisztoklész (a kereskedők és a kézművesek támogatásával) a flottaépítést szorgalmazta. Ariszteidészt végül a cserépszavazáson száműzték. i.e. 480 thermopülai csata (szárazföldi) helyszín: Thermopülai-szoros Spártai király: Leonidász Perzsa király: Xerxész A perzsák győzelmet arattak. Themisztoklész Attika lakóival Szalamisz szigetére menekült. i.e. 480 szalamiszi csata (tengeri) Athéni hadvezér: Themisztoklész Perzsa király: Xerxész A athéni flotta győzelmet aratott. Xerxész visszatért Perzsiába. i.e. 479 plataiai csata (szárazföldi) Spártai hadvezér: Pauszaniasz A spártaiak győzelmet arattak. i.e. 479 mükaléi csata (tengeri) Helyszín: Mükalé-hegyfok Athéni hadvezér: Themisztoklész Az athéni flotta győzelmet aratott. i.e. 478-ban Ariszteidész javaslatára megalapították a déloszi-szövetséget a háborút folytatni kívánó államok, akik adóval támogatták Athént. i.e. 449 ciprusi csata (tengeri) Athéni hadvezér: Kimón (Miltiadész fia) Az athéni flotta döntő győzelmet aratott. i.e. 448 kalliászi béke Peloponnészoszi háború (i.e. 431-404) Forrás: Thuküdidész Athén flottával támadta a Peloponnészosz partját, Spárta pedig szárazföldön Attikát. A küzdelem kiegyenlített volt, amíg Athénban ki nem tört a pestis. i.e. 404 béke Makedónia II. Philipposz (i.e. 357-336) Európában először ő veretett aranypénzt. Létrehozta a makedón falanxot. Elfoglalta Thesszáliát (i.e. 352) és Thrákiát (i.e. 342). Egyesíteni akarta egész Hellászt és el akarta foglalni Perzsiát. Ellenfele: Démoszthenész (philippikák) i.e. 338 khaironeiai csata Legyőzte az ellene szövetségre lépő görög poliszokat (Athén, Spárta, Thébai). Testőrei meggyilkolták. Fia: III. Alexandrosz [Nagy Sándor] III. Alexandrosz [Nagy Sándor] (i.e. 336-323) Forrás: Plutarkhosz - Párhuzamos életrajzok Tanítója: Arisztotelész Hadjárata: Ellenfele: III. Dareiosz i.e. 333 isszoszi csata A görög-makedón sereg legyőzte a perzsa sereget. i.e. 332-ben elfoglalta Főníciát, Palesztinát és Egyiptomot. Egyiptomban megalapította Alexandria városát. i.e. 331 gaugamélai csata A görög-makedón sereg legyőzte a perzsa sereget. A szúszai mennyegzőn elvette III. Dareiosz lányát, valamint 10000 görög katonát házasított perzsa lányokkal. Hellenisztikus civilizáció (i.e. 323-146) Nagy Sándor halála után a hadvezérei (diodokhoszok) felosztották az elfoglalt területeket egymás között: Makedónia Uralkodó dinasztia: Antigonidák Dinasztia alapítója: I. Antigonosz Szeleukida Birodalom Kis-Ázsia és Mezopotámia. Uralkodó dinasztia: Szeleukoszok Dinasztia alapítója: I. Szeleukosz Egyiptom Palesztina is hozzátartozott. Uralkodó dinasztia: Ptolemaidák Dinasztia alapítója: I. Ptolemaiosz A görög és a keleti kultúra keveredett. Ebben az időben váltak szét a tudományágak. Államforma: despotizmus Társadalom: király (despota) hivatalnokok, papi és katonai vezetők Ingyen földet kaptak az uralkodótól. közrendű szabadok Ők művelték a földeket. rabszolgák Ők művelték a földeket. Források Hérodotosz Ókori görög történetíró. Megírta a görög-perzsa háború történetét. Thuküdidész Ókori görög történetíró. Megírta a pelopponészoszi háború történetét. Plutarkhosz Ókori görög történetíró. Művének címe: Párhuzamos életrajzok Xenophón Ókori görög történetíró.

Előző oldal || Főoldal || Következő oldal

Copyright © Nerva 2010-2011.