Tabi László
Számos hírlapi vita, számtalan közvélemény-kutatás, ankét, felmérés és statisztikai kimutatás bizonyítja immár egyértelműen; hogy a televízió árt a színházak látogatottságának, árt továbbá a moziknak is, nemkülönben árt a futballmérkőzések nézőszámának, sőt, nemritkán árt a vendéglátóipar esti forgalmának is. Abban a feltevésben, hogy egy ilyen ártalmas dolog, mint a televízió, a fentebb felsoroltakon kívül még sok mindennek kell hogy ártson, átolvastam a világsajtóban az utóbbi tíz év alatt megjelent ilyen tárgyú értekezéseket, s mondhatom, hogy baljós előérzetem nem csalt: a televízió még sok mindennek árt.
Mindenekelőtt árt a szemnek. Mint egy tudós japán professzor kimutatta, a rendszeres tévénézés kimutatható károsodást idéz elő az emberi szem szivárványhártyáján, s e károsodás következtében a civilizált emberiség látóképessége évenként átlag 0,5 dioptriával romlik.
A norvég tudományos akadémia nemrégiben hallgatta meg egyik új tagjának székfoglaló értekezését, melynek tárgya a tévénézés és a családi élet kapcsolata volt. Mint napnál fényesebben kiderült, a televízió igen káros hatással van a családi életre; a házastársakat elidegeníti egymástól, beszélgetéseik erőteljesen megcsappannak tőle, s kedvezőtlen hatása a népszaporulatra is kimutatható. Indiának egyes részein például, ahol a televízió ma még ismeretlen, 15,3 százalékkal nagyobb az élve születések száma, mint Belgiumban. A tudós mint jellemző adalékot említette meg, hogy az amerikai Sing-Sing fegyházban, ahol 12 évvel ezelőtt rendszeresítették a televíziónézést, a születések száma a nullával egyenlő.
Egy hamburgi tudós a múlt év februárjában bebizonyította, hogy a televízió igen rossz hatással van a vérkeringésre, s ezáltal elősegíti az érelmeszesedést. Tízezer csecsemőt vizsgált meg, ezek közül egynek sem volt érelmeszesedése, ugyanakkor hasonló számú hetven éven felüli tévénéző közül 8767 szenvedett az említett bántalomban.
Francia tudósok éppen mostanában bizonyították be, hogy a cecelégy csípése után mindjárt a televízió következik mint az álomkór leggyakoribb oka. Állításuk igazolására felhozták, hogy a pápuák földjén például, ahol még nem ismerik a televíziót, eddig senki sem aludt el ülve, karosszékben. Ugyanekkor Párizsban az ülve elalvók száma évenként 6,7 százalékkal növekszik, s már tavaly elérte a kétmilliót.
Egy olasz tudóskollektíva állítása szerint a televízió súlyos depressziót okoz. Ezer munkanélkülit figyeltek meg, akik közül 345-nek jobb hangulata lett, amint tűrhető áron sikerült eladniuk a tévéjüket.
A világsajtónak az utóbbi hetekben megjelent termékeit összesítve megállapítottam végül, hogy a fentebb felsoroltakon kívül a televízió árt még a következőknek:
az emésztésnek,
az autógyártásnak,
a gyümölcstermesztésnek,
a népek barátságának,
a tőzsdei árfolyamoknak,
az idegenforgalomnak,
a szerelmi házasságoknak,
az általános műveltségnek,
a térdízületeknek
és a polgári perrendtartásnak.
Minden egyébnek használ.