Feleki László
(Utóirat)
Józan
ésszel azt hihettem volna, hogy a dohányzás elleni harcos és meggyőző művem,
amely a legnagyobb példányszámú magyar hetilap hasábjain jelent meg, azzal az
üdvös hatással jár, hogy a dohányosok bűnbánóan cigarettahamut szórnak fejükre,
és szakítanak káros szenvedélyükkel Meg kell mondanom, bármennyire is fájdalmas
és meglepő: nem így történt. Sőt, nem egy dohányos felebarátom szidalmakkal
halmozott el, nem egy közülük névtelen levélben, jelezve ezzel, hogy a dohányosokon
esett sérelem kollektív és nemes természetű. Egy magát Purzicsán Péternek aláíró
dohányos azt közölte velem például, hogy irigy és gonosz vagyok, amit különben
már régóta sejtettem, de ilyen nyíltan még senki sem vágta a szemembe. „Egy
bagószagú ibolya” levelezőlapján ez a számonkérő mondat áll: „Már ezt is irigyli
tőlem?” — csak azt nem írta meg, hogy még mit irigylek tőle. Volt, aki bejelentette,
hogy írásom módfelett felháborította, s válaszul felajánlásban tíz cigarettával
többet szív naponta. Volt, aki megfenyegetett, hogy ha találkozik velem, mahorkafüstöt
fúj az orrom alá, s a következményekért engem terhel a felelősség. Dohányzó
barátaim és ismerőseim is figyelmeztettek, hogy szembekerültem az emberiség
nagyobb felével, hiszen köztudomású, hogy a világon jóval több analfabéta van,
mint nemdohányos. Kifejtették, hogy álláspontom politikailag is kifogásolható,
mert például Kossuthtal is szembekerültem, megfeledkezve arról is, hogy a dohány
a békemozgalom fontos fegyvere, s legföljebb műveletlenségemet hibáztathatom,
ha még sohasem hallottam a békepipáról.
Mielőtt még az önkritika fehér zászlaját kitűzném, bevetem néhány tartalék érvemet.
Hivatkozom arra a nemrég közzétett orvosi jelentésre, amely szerint a dohányzás
átlagosan körülbelül öt évvel rövidíti meg az életet. Ami azt jelenti, hogy
ha valaki rendes és füsttelen körülmények között száz évig élne, a dohányzás
káros következményeképpen már kilencvenöt éves korában elragadja a kérlelhetetlen
halál szerettei köréből. Dohányosok, nem sajnáljátok azt az öt szép esztendőt?
Ha másra nem, legalább gondoljatok arra, hogy még öt esztendeig pöfékelhetnétek,
ha okosan élnétek!
Ha valaki mindenáron ragaszkodik a nikotin kárhozatához, legalább pipázzék cigarettázás
helyett. Az előbb említett orvosi tömegvizsgálat szerint ugyanis a pipázás nem
rövidíti meg számottevő mértékben az életet, néhány hónapról lehet csak szó.
Ennek magyarázata, hogy a pipázó nem szívja le a füstöt, csak gargalizál. Nyálkahártyáin
keresztül viszont a nikotin még így is behatol a szervezetébe, okosabb tehát,
ha a pipa szopókájára egy kis légszivattyút szerel, s ily módon a pipa önműködően
elszívódik, anélkül, hogy szájat érintene. Ha a készüléket egy másik szobába
helyezzük, a füstnek még a szagát sem érezzük. Kár, hogy a legtöbb dohányos
irtózik minden újítástól.
A magam részéről elmondtam mindent, amit csak akartam. Tüdőm és lelkiismeretem tiszta. Ha a dohányosok megfojtanak egy kanál füstben, ne hibáztassanak engem, amidőn a lelkiismeretfurdalás őrületbe kergeti őket. Mindenesetre arra kérem nemdohányzó harcostársaimat, hogy legyenek velem ezekben a válságos órákban.
Kaján Tibor karikatúrája