Tabi László

Egy sporteseményről

— Tiszta tizenegyes volt!

— Nem volt tizenegyes.

— De tizenegyes volt.

— Nem volt tizenegyes.

— Pavlinka felvágta Sinkót.

— Az esze tokja.

— Felvágta.

— Nem vágta fel.

— Akkor maga nem ért a futballhoz.

— Ha maga azt mondja, hogy nem értek a futballhoz, akkor maga nem ért a futballhoz.

— Talán Sinkó vágta fel Pavlinkát?

— Úgy van.

— Maga hülye.

— Én nem vagyok hülye. Maga hülye.

— Esküszöm drága jó édesanyám emlékére, hogy tizenegyes volt.

— Dehogy volt tizenegyes. Sinkó belerúgott Pavlinkába.

— Barom.

— Én?

— Maga.

— Hát maga szerint Pavlinka vágta fel Sinkót?

— Igen.

— Idióta. Sinkó vágta fel Pavlinkát.

— Nem.

— De.

— Nem.

— De.

— Pavlinka belerúgott Sinkóba.

— De előbb Sinkó rúgott bele Pavlinkába.

— Hülye.

— Aki mondja. Ló.

— Maga. Marha.

— Én? Tökfej.

— Pavlinka felvágta Sinkót.

— Nem igaz.

— Esküszöm.

— Én is.

— De én jobban esküszöm.

— Sinkó kezdte.

— Pavlinka kezdte. Tizenegyes volt.

— Nem volt tizenegyes.

— De.

— Nem. Hányas villamossal megy?

— A hatvanhetessel.

— Jöjjön a negyvennégyessel. Akkor még eldiskurálhatunk egy kicsit.