Feleki László
Tegnap délután fél négykor a Martinelli téren öt huligán megtámadott és molesztált
egy békésen haladó, középkorú házaspárt. Először gúnyos megjegyzésekkel illették
őket, majd a férfi fejéről leütötték a kalapot, a nőnek pedig elvették az esernyőjét,
s noha enyhén, de rendkívűl sértő módon paskolni kezdték.
A felháborító jelenet nagy visszatetszést keltett. Többen undorral elfordultak,
s egy férfi meg is jegyezte:
— Nem bírom nézni, hogyan garázdálkodnak ezek a szemtelen huligánok!
Egy idősebb férfi kisebb társaságnak kimerítő előadást tartott arról, hogy a
múltban ilyesmi teljesen elképzelhetetlen volt, ideje volna már móresre tanítani
a mai fiatalságot.
Az eléggé el nem ítélhető jelenet olyan ellenérzést váltott ki a jóérzésű járókelőkből,
hogy a legtöbben átmentek az utca másik oldalára. Egy erélyes arcú hölgy bosszúsan
megjegyezte:
— Nem akarok egy aszfalton járni ezekkel a betyárokkal!
Ekkor a huligánok rátapostak a férfi kalapjára, a felöltőjét pedig ráhúzták
a fejére. Ez újabb felháborodás viharát kavarta fel.
— Hallatlan! — kiáltott fel egy tiszta homlokú, ősz férfi. — Hát nincs ezekben
a himpellérekben tisztelettudás?
Haragosan sarkon fordult, és gyors léptekkel az ellenkező irányba sietett, látszott
rajta, hogy elege van az egészből.
Volt néhány jó érzésű ember, aki már eddig is rosszallóan nézte a csúnya jelenetet,
amikor azonban az egyik huligán meghúzta a hölgy fülét, ők sem bírták tovább,
és teljesen feldúltan távoztak. Látszott rajtuk, hogy egyáltalán nem értenek
egyet a huligánokkal, s néma tüntetésük csattanós válasz az elvadult szenvedélyekre
és a vagányságra.
A huligánoknak még ez sem volt elég. Labdarúgó-mérkőzést kezdtek játszani a
férfi kalapjával, és arra kényszerítették a hölgyet, hogy ő legyen a kapus.
A járókelők dicséretére legyen mondva, hogy egyetlen biztatás sem hangzott el
a mérkőzés alatt, még a sportemberek sem álltak meg, sértette ízlésüket a méltatlan
játék.
És amikor a huligánok az első félidő vége felé körülnéztek, egy lelket sem láttak az egész téren. A tisztességes társadalom a maga egészséges ösztönével kivetette őket magából.
(Hegedűs István karikatúrája)