Feleki László

Pesti karakter

A tudomány bebizonyította, hogy a sajátos körülmények, a hely, az éghajlat, a levegő összetétele, nedvessége, a szél iránya, a táplálkozás, az állat- és növényvilág, a hagyományok a Föld különböző tájain különböző jellemeket alakítanak ki. Ezzel magyarázható, hogy a spanyolok tüzesek, a svédek hidegvérűek, a szicíliaiak vérbosszút állnak, a japánok harakirit követnek el, az amerikaiak base-ballt játszanak, a skótok takarékoskodnak — hogy csak néhány nemzeti sajátosságot említsek. A felsorolás természetesen nem lenne teljes, ha nem emlékznék meg a sajátos pesti karakterről, amelyet a Duna, a Nagykörút, a Váci utca, a Totózó, az Angyalföld és a Jégbüfé formál jellegzetessé.

A magam részéről a pesti karakternak mindössze egyetlen szerény vonását szeretném felvázolni, amely jellemzően pesti. A néprajzi kutatók hiába is keresnék a Szajna partján, a prériken vagy az Alpokban.

Tehát:

Találkoztam az illetővel valahol a Rákóczi úton. Ismerős ugyan, de mintegy öt éve nem láttam. találkozásunk teljesen véletlen, egyikünk sem számított rá.

— Szervusz! — kiált rám boldogan.

— Szervusz.

— Jaj, már úgy akartam veled beszélni. Mikor érnél rá?

— Miért, miről van szó?

— Azt így, az utcán nem lehet. Fontos. Szóval mikor érnél rá?

— Mikor, mikor… jövő szerda megfelel?

— Szerda… az nem jó, akkor nem érek rá.

— Csütörtök?

— Csütörtök… hm… az egy kicsit késő! Nem lehetne előbb?

— Például mikor?

— Holnap! — vágja ki erélyesen.

— Jó, holnap — bólintok.

— Délelőtt megfelel?

— Meg.

— És hány órakor?

— Mondjuk tizenegykor.

— Az nem jó.

— Tízkor.

— Az egy kicsit korán van.

— Fél tizenegy?

— Az nagyszerű. És hol?

— Mondjuk nálam.

— Várj csak… rendben van, nálad!

— Szóval?

— Szóval nálad, holnap délelőtt fél tizenegykor. Lehet, hogy öt perccel előbb leszek ott. Nem baj?

— Nem. Gyere.

Másnap délelőtt fél tizenegykor természetesen nincs nálam, sem öt perccel előtte, sem utána, semmikor! Nem is telefonál, nem is ír, teljesen nyoma vész. Körülbelül öt év múlva újra összetalálkozunk. Lerohan:

— Jaj, föltétlenül beszélni szeretnék veled. Felkeresnélek. Mikor lenne alkalmas?…