Tabi László

Ketten beszélnek
... a tapintatlanságról

 

 

 

— Na, most szóljon hozzá! Látott már ilyen neveletlen alakot?

— Kedvem lett volna szájon vágni.

— Láthatta a nyomorult, hogy beszélgetünk, mégis ideül az asztalunkhoz, se szó, se beszéd. Jön, leül, és a képünkbe bámul, anélkül hogy meginvitáltuk volna. Hallatlan neveletlenség!

— Én azt hittem, hogy magának bizalmas barátja. Azért nem zavartam el azonnal.

— Bizalmas barátom? Éppen hogy futólag ismerem. Még a nevét sem tudom. Ha tudtam volna, hogy magának sem közeli barátja, megmondtam volna neki, hogy ne zavarjon, menjen a fenébe.

— Ebben a városban nem lehet két bizalmas szót váltani. Itt mindenki beleüti az orrát mindenbe.

— Azelőtt az ilyesmi elképzelhetetlen volt. Teljesen kiveszett az emberekből az udvariasság.

— És a tapintat. Szomorú időket élünk.

— Azt hittem, hogy a képére mászom, amikor leült az asztalunkhoz, és az időjárásról kezdett beszélni. Az időjárásról!

— Szerencsére elég hamar észbe kapott, és továbbállt.

— Mert én úgy néztem rá, mint egy ronda féregre.

— Nagyon helyesen tette. Most már mindegy. Fő, hogy elment a nyavalyás. Miről is beszéltünk?

— Csakugyan. Miről is?

— Tessék. Most nem jut az eszembe.

— Nem csoda. Ha az embert megzavarják. Várjon csak... Maga a sógora epeműtétjéről mesélt. Hogy hány követ vettek ki.

— Aha! Arról magának eszébe jutott, hogy vett három mázsa szenet, de a fele kő volt.

— Úgy van! Erre maga azt mondta, hogy az ilyesmit jelenteni kéne a rendőrségen.

— Úgy van! Úgy van! Nyomon vagyunk! Amikor én a rendőrséget említettem, maga szóba hozta, hogy elfogták a kunhegyesi családirtót.

— Igen! Erre maga azt mondta, hogy ma még nem olvasott újságot. De mit mondtam erre én?

— Megvan! Maga erre azt mondta, hogy nem vesztettem semmit, mert az időjárásjelentésen kívül semmi érdekes sincs benne.

— Úgy van! Milyen remekül visszapergettünk mindent!

— Amikor maga azt mondta, hogy az újságban semmi érdekes sincs az időjárásjelentésen kívül, akkor ült le ide ez a neveletlen fráter.

— Igen. Most már emlékszem.

— Hát akkor végre folytathatjuk ott, ahol ez a féreg megzavart. Mit szól ehhez az időjáráshoz?

 

 

 

Lap tetejére

Címlap