|
IV. Rész Az intézmény munkarendje 1. Az iskola és a kollégium munkarendje Az intézmény munkáját a hatályos jogszabályoknak, a tanév rendjének megfelelő éves intézményi munkaterv alapján végzi. Ennek tervezetét az intézményvezető készíti el a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten elhangzó javaslatok, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség vezetők javaslatai alapján. A tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet ezt megvitatja –szükség szerint kiegészíti, módosítja- és elfogadja. Ennek figyelembevételével készítik el a munkaközösségek éves munkatervüket, a nevelők csoportokra vonatkozó nevelési tervüket. Az általános iskola éves munkarendjét az oktatásért felelős miniszter által évente kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendeletben foglaltak határozzák meg. A kollégium munkarendje az általános iskola munkarendjéhez igazodik.
18. o.
2.A tanév helyi rendje a.) A tanév helyi rendjét, programjait – a tanév rendjéről szóló rendeletben foglaltakhoz igazodva- a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól) az intézményi szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól az éves munkaterv jóváhagyásáról a házirend módosításáról b.) A tanév helyi rendjét, a házirendet, a tűzvédelmi és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök és a csoportnevelők az első tanítási napon ismertetik a növendékekkel, a tanév helyi rendjét és a házirendet az első szülői értekezleten a szülőkkel. Az intézmény belső rendszabályait ki kell függeszteni a tanári szobában és a gazdasági irodán. 3.A munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai a.) Az intézményen belül ellátandó és az intézményen kívül is ellátható feladatok A munkaidő tanítási órákkal, kollégiumi foglalkozásokkal le nem kötött részében a következő feladatokat a nevelési-oktatási intézményben kell teljesíteni. (az alábbi feladatok vezetői engedéllyel teljesíthetők az intézményen kívül): szakkörök megtartása, tanulmányi, kulturális, sportversenyek lebonyolítása, a pedagógiai tevékenységhez tartozó ügyviteli tevékenység elvégzése, részvétel a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók, a tehetséges tanulók felkészülésének segítése, a diákmozgalom segítésével kapcsolatos feladatok ellátása, a tanulóbalesetek megelőzésével összefüggő feladatok ellátása, intézményi dokumentumok készítése, Az alábbi feladatok teljesíthetők a nevelési-oktatási intézményen kívül is: az osztály, csoport közösségi programjainak megtartása, a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások, felkészülés a foglalkozásokra, órákra, a foglalkozások, órák előkészítése, a tanulók teljesítményének értékelése, a tanulók munkáinak javítása, az intézmény kulturális és sport életének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, a tanulók felügyeletének ellátása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása.
b.) A nyilvántartás dokumentumai
19. o.
a kötelező óraszámban végzett feladatokat az arra rendszeresített naplókban kell nyilvántartani. a vezetők jelenléti ívet kötelesek vezetni. c.) A nyilvántartások ellenőrzése a nyilvántartások helyességét és valódiságát az igazgató helyettesek havonta ellenőrzik. 4. A vezetők intézményben tartózkodásának rendje:
5. Pedagógusok munkarendje 1. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató helyettesek állapítják meg, az intézmény tanórarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni. A pedagógus köteles 15 perccel foglalkozási beosztása előtt a munkahelyén megjelenni. 2. A pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább 1 nappal előbb a tervezett foglalkozás elhagyására. 3. A pedagógusok számára –a kötelező óraszámon felüli –a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres, vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szaktudás, az arányos terhelés. A pedagógusok helyettesítési rendjét az igazgatóhelyettesek határozzák meg. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát minél korábban, lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon,- ha nincs ezt kizáró ok, munkaideje kezdése előtt 1 órával köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus –ha nincs ezt kizáró ok- köteles hiányzásának kezdetekor
20. o.
munkatervét az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a munkaterv szerinti foglalkozást. 6.A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az általános igazgató helyettes készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az általános igazgató helyettes tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és ezen közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkaideje: Iskolatitkár: hétfő-csütörtök: 730-tól 16-ig péntek: 730-tól 1330-ig
Ápolónő: hétfő-péntek: 730-tól 1530-ig 7.Az intézmény növendékeinek munkarendje Az intézményi rendszabályok (iskolai és kollégiumi házirend) tartalmazzák a növendékek jogait, és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a növendékek számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a többi növendék ügyelnek. (A konyha- és portaszolgálati rend megszervezése a diák önkormányzati vezetők feladata, együttműködve az illetékes osztályfőnökkel illetve csoportnevelővel.) A házirendet – az intézmény vezetőjének előterjesztésére- a nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásával. A tanulók munkarendjét tartalmazó házirend, valamint a diákönkormányzat tevékenységét szabályozó működési szabályzat az SZMSZ melléklete. 8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 1. Az intézmény –a tanórai és kollégiumi kötelező foglalkozások mellett- a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán és kollégiumi kötelező foglalkozásokon kívüli foglalkozásokat is szervez. 2. Az intézményben az alábbi tanórán és kollégiumi kötelező foglalkozásokon kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: -szakkörök, -sportkör, -énekkar, -korrepetálás, -tanulmányi, szakmai és sportversenyek, -könyvtári foglalkozás, -kulturális rendezvények, -logopédiai foglalkozás, -pszichológiai foglalkozás, -gyógytestnevelés.
21. o.
A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben. Intézményünk növendékei a szülő (gondviselő) kérésére az osztályfőnök és a csoportnevelő hozzájárulásával látogathatják más intézmények szakköreit, járhatnak egyesületbe sportolni. Szakköröket a magasabb szintű képzés, valamint új területek megismerésének igényével a tanulók érdeklődésétől függően indít az intézmény. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek, erről, valamint a látogatottságról, szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés alapfeltételeit az intézmény költségvetésében biztosítani kell. Az iskola énekkara a tantárgy felosztásban meghatározott időkeretben működik. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az alsó tagozat korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban, a tárgyat tanító javaslatára, kötelező jelleggel történnek. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vonatkozóan kötelező jelleggel, a szaktanárok javaslatára történik. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és országos meghirdetésű, illetve alkalmanként egyéb versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az intézmény könyvtára minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a könyvtár működési szabályzata rendelkezik. Logopédiai foglalkozásra felmérés, szakértői javaslat alapján, a logopédus osztja be a tanulókat, azokon a részvétel kötelező. Pszichológiai vizsgálatot, foglalkozást maguk a tanulók, ill. a velük foglalkozó pedagógusok vagy a szülők (gondviselők) kérhetnek. 9.Az intézményben tartózkodás rendje Az intézmény nyitva tartása: Az intézmény szorgalmi időszakban tart nyitva. A tanulóknak hetente, vasárnap 18-20 h között, illetve hétfőn 7.30 h-ig kell beérkezniük (vasárnap csak ügyelet van). Távozni péntekenként 15.30—18 h között lehet. A kollégisták vendéget a magasföldszinti portánál fogadhatnak szabadidejükben. A kollégisták felelősséggel tartoznak a hozzájuk érkező vendégek magatartásáért. A vendégek a szobákba csak a nevelő külön engedélyével mehetnek be. A rendbontást okozó és a házirendet be nem tartó látogatót a kollégium igazgatója határozott vagy határozatlan időre kitilthatja a kollégium épületéből 10.A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 1. A nevelő oktató munka belső ellenőrzése a tanítási órákra, a tanulószobai foglalkozásokra, a szabadidős tevékenységre, és minden egyéb intézményi keretben tartott foglalkozásra kiterjed.
22. o.
2. A belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató a felelős. A munka hatékony elvégzése érdekében az igazgató a helyettesek véleményét kikérve félévente ellenőrzési tervet készít, azt a munkaközösség vezetőkkel ismerteti. 3. Az ellenőrzés módszerei: -a tanítási órák, tanulószobai foglalkozások, a tanórán kívüli szabadidős foglalkozások látogatása, -írásos dokumentumok vizsgálata, -tanulói munkák vizsgálata, -beszámoltatás 4. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 11.Ünnepélyek Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevő terhelést kell, hogy adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező, az alkalomhoz illő öltözékben. Az intézményben meg kell emlékezni a tanév rendje rendeletben megjelölt évfordulókról. Évente rendszeresen megrendezésre kerülő ünnepségek, megemlékezések: -tanévnyitó ünnepély, -az aradi vértanúk kivégzésének emléknapja, -az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, -Mikulás, -karácsony, -farsang, -az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, -ballagás, -tanévzáró ünnepély. Az éves munkatervben minden tanév elején meg kell határozni az egyes ünnepségekért felelős pedagógusokat. 12.A könyvtár igénybevételének, működésének szabályai A könyvtár minden tanuló rendelkezésére áll, a kölcsönzési időpontokat és feltételeket a könyvtárban megismerhetik a diákok. A könyvtár kölcsönzési és nyitvatartási rendjét ki kell függeszteni mindenki által látható helyre. Az a növendék, aki a könyvtárból kölcsönözött könyvet elveszíti, megrongálja, vagy nem viszi vissza a könyvtárba, kártérítést fizet. Könyvtárból kölcsönzött könyvet az intézmény területéről kivinni nem szabad. A könyvtár működését könyvtári SZMSZ szabályozza. 13.A tanulók által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai A növendékek jogutódjaként az intézmény szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő tanulói jogviszonyából eredő
23. o.
kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor.
A növendéket díjazás illeti meg, ha a kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át. A megfelelő díjazásban a növendék- tizennegyedik életévét be nem töltött növendék esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik.
Ha a kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a növendék részére a tanulói jogviszonya megszűnésekor visszaadni.
14.A mindennapi testedzés formái A növendékek mindennapi testedzését testnevelés órákon (osztályonként a helyi tanterv szerinti óraszámban), sportfoglalkozásokon, sportkörön, sport szakkörön, gyógytestnevelés foglalkozáson, uszodai foglalkozásokon és a szabadidő keretében biztosítjuk. 15. Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Az intézményben ápolónő dolgozik teljes munkaidőben. Rendszeresen ellenőrzi a gyermekek higiéniás körülményeit. Ellátja a kisebb sérüléseket. Értesíti a szülőket a gyermekek megbetegedéséről, ellátja a megbetegedett gyermekeket, amíg a szülő nem gondoskodik orvosi ellátásról. Az intézményből a beteg gyermeket a szülőnek a lehetséges legrövidebb időn belül orvoshoz kell vinnie. Az ápolónő kapcsolatot tart fenn a XIX. kerületi gyermekfogászattal. Az intézményben hetente a XIX., kerületi egészségügyi intézmény alkalmazásában lévő orvos rendel. Elvégzi a gyermekek szűrővizsgálatait, beadja a kötelező oltásokat, az egészségügyi problémával hozzáforduló gyermekeket ellátja. Munkáját kerületi alkalmazásban lévő védőnő segíti. A XIX. kerületi egészségügyi intézet és az intézményünk közötti együttműködési megállapodás szabályozza az iskolaorvos és az intézmény kapcsolatát. 16. A belső utasítások rendje Az Intézményre érvényes utasítási joggal az igazgató (távollétében megbízottja) rendelkezik. Az Intézménynél megjelenő utasítások lehetnek: -írásbeli utasítások, -szóbeli utasítások. A vezetőt a közvetlen alárendelt beosztott felé utasítási jog illeti meg. Írásbeli utasításban kell megfogalmazni és végrehajtásra elrendelni az Intézmény egészére vagy meghatározott egységére vonatkozó ismétlődő, rendszeresen jelentkező vagy állandó feladatokat. Az írásban megjelenő igazgatói utasítások meghatározzák az előkészítés, a jóváhagyás, a módosítás, a nyilvántartás és a hatálytalanítás módját.
24. o.
A szóbeli utasítások általában konkrét, egyedi, kisebb jelentőségű, egy személyt érintő feladatokra vonatkoznak. Az utasítások kiadására a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban kerülhet sor. Amennyiben az írásbeli utasításra az állami szolgálati (hivatali) titok előírásai vonatkoznak, azt a címlapon a sorszámozással együtt kell feltüntetni. 17. A titoktartás rendje A munkavállalók kötelesek a munkájuk során tudomásukra jutott szolgálati titkot, valamint a munkáltatóra illetve tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhető idegen személynek olyan adat, amely a munkakör betöltésével összefüggésben jut a munkavállaló tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járna. 18. Az iratkezelés rendje Az iratkezelés rendjét iratkezelési szabályzat tartalmazza. 19. Külső adatszolgáltatás rendje Az intézményt a hatóságok illetve más külső szervek felé különböző adatszolgáltatási kötelezettségek terhelik. Így · a Központi Statisztikai Hivatal által előírt adatszolgáltatás, · más, erre feljogosított Intézmények részére küldött adatszolgáltatások, · az alapító által kért egyéb adatszolgáltatási kötelezettség. az intézmény adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséért a téma szerint illetékes vezető felelős. 20.Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az Hungária Általános Iskola és Kollégium (1192 Bp., Hungária út 36.) intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A
25. o.
mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá. 21. A felnőttoktatás formái Az intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak oktatása a nevelőtestület által elfogadott továbbképzési és beiskolázási terv alapján történik. Az üzemeltetési feladatokat ellátók jogszabályokban előírt kötelező oktatásáról az intézmény gondoskodik. 22. A diákönkormányzat, diákképviselők és az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje. Az intézményi diákönkormányzat munkáját a diákönkormányzat által elfogadott pedagógus segíti. Őt az igazgató, a diákok véleményének figyelembe vételével 5 évre bízza meg, a kibővített vezetőség tagja. A diákönkormányzat vezetője illetve a diákönkormányzat által megbízott képviselő bármely diákokat érintő kérdésben megkeresheti az intézmény vezetőit. Kérésre az intézmény vezetői részt vesznek a diákönkormányzat ülésén. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) az intézmény biztosítja.
V.rész Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje
1.)Az intézmény nevelőtestülete
A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidőszervező , a pszichológus és a gyermekfelügyelők. A nevelési- és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Nemzeti köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület értekezletei a) A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - félévzáró nevelőtestületi értekezlet, -félévi és év végi osztályozó értekezlet, -őszi és tavaszi nevelési értekezlet (melyet szakmai tapasztalatcsere helyettesíthet), · beiskolázási tervet elfogadó nevelőtestületi értekezlet.
26. o.
b) Tanévnyitó nevelőtestületi értekezlet. Résztvevője minden pedagógus dolgozó. A tanévkezdés előtt kell megtartani, elfogadja az éves intézményi munkatervet. c) Félévzáró nevelőtestületi értekezlet. Résztvevője minden pedagógus dolgozó. Elemzi, értékeli az első félév pedagógiai tevékenységét, szükség esetén módosítja a munkatervet. d) Tanévzáró nevelőtestületi értekezlet. Résztvevője minden pedagógus dolgozó. Elemzi, értékeli a második félév és az egész tanév pedagógiai tevékenységét. e) Félévente nevelési értekezlet, melyet szakmai tapasztalatcsere kiválthat. Résztvevője minden pedagógus dolgozó. Aktuális szakmai kérdéseket vitat meg, szükség esetén szakértő- előadó közreműködésével illetve szakmai tapasztalatcserét folytat más gyermekvédelmi intézményben. f) A beiskolázási tervet elfogadó nevelőtestületi értekezlet. Résztvevője minden pedagógus dolgozó. Az érvényes jogszabályoknak megfelelően elsősorban az intézmény érdekeit, de emellett az egyéni törekvéseket is figyelembe véve elfogadja az éves beiskolázási tervet. g) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait –a jogszabályokban meghatározottak kivételével- nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 2) A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösségek munkaterületenként szerveződnek, éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket. A szakmai munkaközösségek a jogszabályoknak megfelelően szerveződnek, gyakorolják döntési és véleményezési jogukat. A nevelési oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. b) Az intézmény szakmai munkaközösségeinek jogkörei: A munkaközösség-vezető megválasztása évenként, a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. A szakmai munkaközösség tagjai évente elfogadják a munkaközösség munkatervét. Döntenek az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.
Intézményünkben működő munkaközösségek: Alsós munkaközösség Felsős oktatói munkaközösség Felsős nevelői munkaközösség Gyermekfelügyelői munkaközösség A pedagógiai munkát segítő munkaközösség
3) Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége.
27. o.
4)A csoport közösség Az azonos évfolyamra járó, és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy csoport közösséget alkotnak. A csoport közösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják, a délutáni tevékenységeket közösen szervezik. A csoport közösség, mint az intézmény önkormányzatának legkisebb egysége -megválasztja a csoport diákbizottságát (ODB) és a csoport titkárát, -küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. A csoport közösség így önmaga diákképviseletéről dönt. A csoport közösség élén, mint pedagógus vezető, a csoportnevelő és az osztályfőnök áll. A csoportnevelőt és az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. A csoportnevelő és az osztályfőnök jogosult az egy csoportban dolgozó pedagógusok mikro értekezletének összehívására. 5) A diákönkormányzat A diákönkormányzat a jogszabályoknak megfelelően szerveződik és működik. Az intézményi diákönkormányzat élén –a diákönkormányzat által elfogadott működési rendben meghatározottak szerint- választott intézményi diákbizottság (IDB) áll. A növendékeket az intézmény vezetője és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli. A diákönkormányzat tevékenységét az intézményi diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat közvetlenül, vagy az ő segítségével érvényesítheti jogait és fordulhat az intézmény vezetőjéhez. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket az intézmény biztosítja.
A szülői szervezet A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet megválasztja vezetőjét, dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. Kezdeményezheti nevelőtestületi értekezlet összehívását. Véleményt nyilváníthat az iskola és a kollégium pedagógiai programjáról, valamint más, a szülők által fontosnak ítélt kérdésekről. A szülői szervezet működésének feltételeit az intézmény biztosítja. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét –a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, nyílt nap, tanácskozások, fogadóórák. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza, illetve a közösségek egymással konkrétan megbeszélik. A szülők tájékoztatásának formái A jogszabályoknak megfelelően az intézmény a tanév során
28. o.
- szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadó órák) - rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók tájékoztató füzetében).
Szülői értekezletek Az osztályok, csoportok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök és a csoportnevelők tartják. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az intézmény tanévenként 3 szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök vagy a szülők kezdeményezésére vagy saját döntése alapján az igazgató hívhat össze, a felmerülő problémák megoldására. Szülői fogadó órák Az iskola valamennyi pedagógusa kéthavonta tart szülői fogadóórát, vagy szülői értekezletet. Amennyiben a gondviselő fogadóórán kívüli időpontban is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon, vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tájékoztató füzetben is feltüntetni. A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia, a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli munkákat a kiosztás napján kell értékelni. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynaplóba dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy, vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, heti három, vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább 1-2 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.
Tájékoztatás a pedagógiai programról Az általános iskola és a kollégium pedagógiai programjának egy példánya a könyvtárban azzal a céllal kerül elhelyezésre, hogy azt az érdeklődők ott tanulmányozhassák. Külső kapcsolatok, a kapcsolattartás formái és rendje
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ XIX. Tankerületével az igazgató tartja a kapcsolatot. A családgondozó pedagógus rendszeres kapcsolatot tart fenn a kerületi gyermekjóléti szolgálatokkal, gyámhatóságokkal, családsegítő központokkal. Az intézményben működik a Hungária Diákalapítvány, mely növendékeink szabadidős tevékenységét, nyári táborozásait támogatja. A diákönkormányzat kapcsolatot tart fenn a Gémes Természetjáró Egyesülettel, mely évek óta segítséget nyújt növendékeinknek kirándulások, táborozások szervezésében, lebonyolításában. Kapcsolatot tartunk a Kispesti Atlétikai Clubbal. (KAC) Kapcsolatot tartunk a Palánta Gyermekmentő Misszióval. Kapcsolatot tartunk a kispesti Waldorf Iskolával. Kapcsolatot tartunk a Rendőrkapitánysággal. A kapcsolattartás formái:
29. o.
-közös rendezvények, -személyes kapcsolattartás, -egymás helységeinek használata, -kölcsönös tájékoztatás, -egymás munkájának kölcsönös segítése.
VI. Rész Intézményi védő, óvó előírások a gyermekbalesetek megelőzésének előírásai Minden növendéknek a tanév megkezdésekor baleset- és tűzvédelemi oktatáson kell részt vennie. Külön balesetvédelmi oktatást kell tartani a testnevelés, technika, kémia tantárgyak első tanítási óráin. A növendékek az általuk észlelt baleseteket, balesetveszélyes helyzeteket azonnal kötelesek jelezni nevelőjüknek, annak távollétében valamelyik felnőtt dolgozónak. Három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleset esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy-egy példányát át kell adni a tanulók gondviselőjének, 1 példányt meg kell küldeni a fenntartónak, 1 példányt pedig irattározni kell. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Az intézmény működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézmény tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. A rendkívüli esemény tényét, körülményeit és következményeit jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: · a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), · a tűz, · a robbantással történő fenyegetés, · felnőtt, illetve gyermek baleset, betörés, nagy értékre történő rongálás, károkozás. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell · az intézmény fenntartóját, · tűz esetén a tűzoltóságot, · robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézmény igazgatója szükségesnek tartja.
Teendő bombariadó esetén: Amennyiben bármely formában (telefonon, telefaxon, interneten, levélben) bejelentés érkezik arról, hogy az intézmény területén robbanó vagy heves égést okozó szerkezet került elhelyezésre,
30. o.
az ügyeletes vezető (nevelő, gyermekfelügyelő) haladéktalanul köteles az épület tervszerű kiürítését megkezdeni, egyben a rendőrséget és az igazgatót értesíteni. Biztosítani kell, hogy a kiértesített hatástalanító állami szervek alkalmazottai az intézmény bármely helyiségébe, a nap bármelyik szakában feladatuk elvégzése érdekében haladéktalanul bejuthassanak.
VII.rész Záró rendelkezések 1.) A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 2.) Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezen a szabályzatok az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékletei. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A Hungária Általános Iskolája és Kollégiuma vezetőjének előterjesztése után a Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület 2013. április 04-i ülésén elfogadta. A törvény által véleményezési joggal rendelkező testületek; diákönkormányzat, szülői munkaközösség a dokumentummal egyetértett.
Budapest, 2013. május 31.
Fejes István Intézményvezető
31. o. |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Honlapunk tartalma |
