HUNime: Te minek hívod a színészeket, akik szinkronizálnak? Szinkronszínész? hangszínész?
Molnár Levente: Én a magam részéről nem szeretem a szinkronszínész titulust, mert kérdéses, hogy a szinkronizálás mennyire felel meg a klasszikus értelemben vett színészet követelményeinek. Abban egyetérthetünk, hogy ez is egyfajta szerepjátszás, és így a szinkronizálók között természetesen vannak színészek, de sokan vannak olyanok is, akik nem képzett színészek, csak az évek folyamán beletanultak ebbe a szakmába.


HUN: Nem akarok rosszat mondani semmiről, de pl. amit a Romantica csatorna sorozatainál hallunk, az minden csak színészet nem...
ML: Ott bizonyos kritériumok nem teljesülnek, de ez a megrendelőn is múlik. Amíg őt nem érdekli, addig ebben nem lesz változás. Azt gondolom, hogy a néző ebben a legfőbb mérce, amit ő elfogad, az jó.


HUN: Te mikor kerültél kapcsolatba először a szinkronizálással?
ML: 10 éves voltam, amikor először dolgoztam szinkronstúdióban.

 

HUN: Emlékszel még a szerepre?
ML: A legelső szerepemre nem, de az első főszerepem a Jónás, aki a cethal gyomrában élt című filmben volt, amit Andor Péter rendezett.


HUN: Hogyan történik egy kiválasztás? A színészek jelentkeznek szerepekre, vagy a stúdióból hívják őket?
ML: Változó. Van, amikor a rendező osztja ki a szereplőket, és olyan is akad, amikor hangmintát kell küldeni a külföldi megrendelőnek több színész hangjával, és ők döntenek, de akkor a rendezőnek csak annyi szabadsága van, hogy eldöntheti, hogy kiket hív ki a ’castingra’. Ez úgy néz ki, hogy megérkezik egy casting anyag a stúdióba egy csomó egyéb adattal az adott szereplőről. A szinkronrendező kiválasztja azokat, akik szerinte ezeknek a kritériumoknak megfelelnek, ezután születnek meg az első felvételek, amelyeket elküldnek külföldre a megrendelőnek. Ez egy 30-40 másodperces hanganyag a magyar színészhangokkal, ezután a külföldi megrendelő választ. Ekkor már a szinkronrendezőnek nincs lehetősége változtatni, de azt hiszem, hogy a hanganyag elküldésével javaslatot is küldhet, hogy szerinte ki lenne a legjobb.


HUN: Szinkronizálásnál szerinted mik azok a dolgok, amiktől az eredmény jobb lesz?
ML: Az első a jó rendező, aki tudja, hogy miről szól a film, és jó érzékkel oszt szerepet, sok színészt ismer, és ezért jobban tud gazdálkodni. Aztán a jó magyarszöveg. Egy fordítón nagyon sok múlik, mert tőle függ, hogy milyen lesz a magyar változat szövege. Utána jön a jó színész. Ezalatt azt értem, hogy ő is tudja miről szól a film (érdekli is), tisztán, érhetően beszél, jól hangsúlyoz, és a hangjában minden benne van (talán egy kicsit több is), mint ami a vásznon lejátszódik.

 

HUN: Gondolom számít a hangulat is munka közben. Kikkel szeretsz együtt dolgozni?
ML: Persze, a hangulat is fontos, de csak addig, amíg az nem megy a film rovására. A nevesebb színészekkel bárkivel, a fiatalok közül pedig Nemes Takách Katával, a húgommal ( Molnár Ilona), Simonyi Balázzsal, Hamvas Danival, és még sorolhatnám. A rendezők közül, Csörögi István, Vági Tibor, Aprics László, Zentai Mária, Nikodém Zsigmonddal, Földi Tamás és Kosztola Tibor jut hirtelen eszembe. A lista természetesen nem teljes, de mindenkit hely és idő hiányában nem sorolnék most fel.


HUN: Mi a véleményed a gyerekszínészekről? Róluk lehet hallani jót is, rosszat is.
ML: Én is gyerekként kezdtem. De hozzátenném, az, hogy valaki gyerekként jól szinkronizál, még nem jelenti azt, hogy felnőttként is jól fog. Egy gyereknek sok mindent elnéznek: nem baj, ha kicsit beszédhibás, ha nem hangsúlyoz olyan jól stb.


HUN: Említetted, hogy sok minden múlik a magyarszövegen is. Ha jól tudom te is írtál magyarszöveget.
ML: Igen, írtam, szerettem volna kipróbálni magam. Érdekelt, hogy mennyi idő kell egy viszonylag jó magyarszöveg megírásához. Nem állítom, hogy a szövegeim ’hűdejók’ lennének, de mindent megtettem.


HUN: És mit tapasztaltál?
ML: Azt, hogy a szövegírásnál elengedhetetlennek tartanám a magyar nyelv ismeretét. Az, hogy valaki beszél angolul, spanyolul, németül stb., még nem jelenti azt, hogy jó magyar szöveget tud írni. Szinte bármilyen szöveget lefordítok, ha kicsit ismerem a nyelvtant, és van egy jó szótáram, de hogy az valóban magyar nyelven van-e írva, az az én ismereteimtől függ.


HUN: Igen, sokan azt hiszik, hogy a szinkronírás abból áll, hogy mindent lefordítunk, de ügyelni kell például szótagszámra is.
ML: Nemcsak a szótagszámra gondolok, hanem a fordítás milyenségére is. Találkoztam már olyan tükör- illetve félrefordításokkal, hogy a fal adta a másikat.


HUN: Ha már így szóba hoztad, milyen nyelveken beszélsz?
ML: Angolul beszélek, angol nyelvű sorozatot is fordítottam.


HUN: Ha jól tudom, két sorozatot fordítottál, a Full Metal Panic-ot és az Ügyi Öcsi-t. Volt különbség a kettő között? Mármint a fordítás nehézségében, menetében.
ML: Persze. Az Ügyi Öcsiben az elején sokat kellett dolgozni a beszélő nevek magyarításán, de a nyelvezete viszonylag egyszerű volt. A Full Metal Panicban sokkal érdekesebb volt a különböző gépek, fegyverek megjelenése. Sokat szenvedtem velük, mert még a neten sem találtam megfelelő információkat néha. De mindkét sorozatot csak egy ideig fordítottam, az Ügyi Öcsit azt hiszem az 50. részig, a Full Metal Panicot a 24. részig fordítottam én.


HUN: Gondolom a fordításnál jobban átláttad a történetet, mint szinkronizálásnál. Tetszett az FMP?
ML: Érdekes volt, de nem nagyon ismerem az anime rajzfilmeket, legalábbis annyira nem, hogy meg tudnám mondani, mennyire jó sorozat.


HUN: Miket szeretsz szinkronizálni? Film, sorozat, animációs film?
ML: Bármit, ami jó, de hozzátéve, hogy ami nem annyira tetszik, azt is ugyanolyan színvonalon próbálom megcsinálni.


HUN: Van esetleg kedvenc karakter típusod? Álomszerep?
ML: Kedvenc karaktertípusom nincs, de néhány szerepet azért szívesen megcsináltam volna én is. De így sincs okom panaszra, mert nagyon sok kiváló filmet, karaktert formálhattam már meg.


HUN: Akkor gondolom olyan szerep sincs, amire azt mondanád, hogy soha, vagy amit nagyon nem bírsz.
ML: Nincs


HUN: A Madagaszkáron kívül volt más énekes szereped?
ML: A nézők szerencséjére nem, vagy a feledékenységem jótékony homályába merült. Nem vagyok képzett énekes, és kellő önkritikával állok a dologhoz. Azokra hagynám egyelőre, akik sokkal jobban csinálják, mint én. Mondjuk Marty figurája sem volt egy kimondottan énekes szerep, és az a dal az én előadásomban talán nem is volt annyira szörnyű.


HUN: Megnézted egyébként a moziban? Vagy nem igazán nézed meg azokat a filmeket/sorozatokat amiket szinkronizálsz?
ML: Persze, elmentünk a kedvesemmel, mert őt is érdekelte. Azokat, amelyek felkeltik az érdeklődésemet, vagy van rá időm, megnézem. Mindig érdekel a végeredmény, főleg a nagyobb szerepeimnél.


HUN: Volt már olyan, hogy felismertek az utcán/boltban stb.?
ML: Volt már rá példa. A legrosszabb, hogy mivel csak a hangomat ismerik, általában ismerős vagyok az embereknek, de nem tudnak hova tenni, persze én is a legutolsó sorban gondolnék arra, hogy valakinek a TV-ben hallottam a hangját, és onnan olyan ismerős.


HUN: Játszol színházban is, ugye? És volt filmes szereped is, nem?
ML: Igen, van egy önálló improvizációs társulatunk (Momentán Társulat, www.momentantarsulat.hu ) és színházban is játszom (Buda Stage), és voltam egy-két filmben, de azokra nem hiszem, hogy szélesebb körben emlékeznének. Reklámfilmekben szerepeltem, és sorozatokban voltam epizódszereplő.


HUN: Melyiket szereted jobban csinálni? Színház, filmezés vagy szinkronizálás?
ML: A hármat együtt, mindegyik másért jó. A szinkronban olyan karaktereket is eljátszhatok, amelyekre pl. a testalkatom nem lenne annyira alkalmas. Filmben és színházban pedig nem csak a hangomat adhatom.


HUN: Hogy viszonyulsz az animékhez? Nem egy szinkronszínésztől hallották már a rajongók, hogy legszívesebben letagadnák az ilyen szerepeiket.
ML: Sajna nem ismerem annyira az animét, mint műfajt. Nem tudom, melyik jó, és melyik nem.


HUN: Azok közül amikben szinkronizáltál, melyik tetszett a legjobban?
ML: Ez jó kérdés. A Tsubasa kapitány jut egyedül eszembe, az biztosan anime.


HUN: Szinkronizáltál a MegaMan-ben, a Digimon-ban, Digimon szelídítőkben (bár csak a második felében), a Tsubasa kapitányban, a Bújj, bújj szellemben, a Sonic X-ben, a Párbaj mestereiben, a Vándorló palotában, a Yu Yu Hakusho-ban, a Transformers-ben, a Pokémonban és a Beybladeben is.
ML: Vándorló palota és Transformers. Ezeket nagyon szerettem, bár a Vándorló palotában nem voltam sokat. A Beyblade is vicces volt, de a MegaMan-t is szerettem.


HUN: A Digimonban egyébként érdekes volt, hogy a filmben is szinkronizáltál, és ugyanazt a karaktert, akit a sorozatban, de az összes többi szereplő magyarhangját lecserélték.
ML: Ez nem tudom, hogy miért történhetett.


HUN: Hogy érezted magad a Sakura Party-n?
ML: Nagyon jól, bár én inkább egy jó beszélgetésre számítottam, és azt hiszem, hogy az ott megjelent 'rajongók' is meglehetősen mostohán voltak kezelve.


HUN: Ha hívnának, elmennél egy következőre is?
ML: Persze.


HUN: Mikben lehet mostanság hallani? Miket szinkronizáltok?
ML: Huh, ez mindig nehéz kérdés, de most fejezzük be a Hetedik mennyországot, ez biztos, illetve most csináltam egy fiatalabb színészekkel forgatott „A három testőrt” (Dartagnan és a három testőr).


HUN: Ha nem színész lennél, mi lennél legszívesebben?
ML: Nem vagyok színész, de nem is tudnék mást jelenleg elképzelni, amivel szívesebben foglalkoznék. Lennék még esetleg valami feltaláló, vagy milliárdos.


HUN: Mivel töltöd a szabadidődet?
ML: Olvasok, számítógépezem, filmeket nézek. Legalábbis abban a kevés szabadidőmben, ami van.


HUN: A szinkronizálás és a színház mellett csinálsz mást is? Ha jól tudom egyetemre is jársz.
ML: Az ELTE-re. BTK, angol-magyar szak.


HUN: És emellett pedagógusi végzettséged is van. Tanítasz is?
ML: Majd a diplomámmal együtt lesz, de igen, tanítok drámapedagógiát.

 

HUN: Ha három szóval kellene jellemezned magad, mi lenne az a három?
ML: Huh, épp tegnap 5 szóval kellett ugyanezt. Az is nehéz volt, megpróbálkozom azért. Irodalom, színművészet, igényesség. Ezek nem tulajdonságok, de 3 olyan dolog, ami számomra jelenleg nagyon fontos.


HUN: Kedvenc film/sorozat/animációs film/együttes/étel/ital/színész/színésznő?
ML: Ah, ezek ilyen ismerkedős e-mailekben szoktak lenni.

10 kedvenc film
* Csapd le csacsi!
* Vissza a jövőbe trilógia
* Nagymenők
* Picasso kalandjai
* Casino
* Szigorúan ellenőrzött vonatok
* Monthy Python: Gyalog galopp
* Amarcord
* Diszkópatkányok
* Ford Farlaine kalandjai
* Shop Stop
* Dogma
* Dűne
* A lé meg a Lola

10 kedvenc konyv
* Ambrus Zoltán - Midás király
* J. D. Salinger - Franny és Zoey
* Kurt Vonnegut - Virágvasárnap
* Szabó Dezső - Az elsodort falu
* Douglas Adams - Galaxis útikalauz stopposoknak
* Háy János - A bogyósgyümölcskertész fia
* Günter Grass - A bádogdob
* Gárdonyi Géza - Az én falum
* Ken Follett - A katedrális
* Umberto Eco - Bábeli beszélgetés
* Parti Nagy Lajos - Mauzóleum
* Friedrich Dürrenmatt - Fizikusok

A többire nem tudok válaszolni, vagy annyira változó, hogy nem jellemző rám.


HUN: Játszol valamilyen hangszeren?
ML: Kicsit basszusgitáron, de már nem gyakoroltam 2 éve, nem biztos, hogy annyira menne.


HUN: Köszönöm ezt a 2 órát, tanulságos volt. Remélem nem bántad meg.
ML: Nagyon szívesen, én köszönöm az interjút.