"Mi vagyunk az egyensúly fenntartói, most és mindörökké, míg Malfurion a Smaragd Álomban létezik. Ezt sohase felejtsd el." - Kal of Dolanaar
A druidák a világ õrzõi, akik a természet ösvényeit járva, az Õsök és Cenarius bölcsességét követve, gyógyítják és gondozzák a világot. Egy druida számára a természet több finom történés egyensúlya, melyben a legkisebb zavar is felkeltheti a természeti elemek érdeklõdését, vagy akár kiválthatja tomboló haragjukat. A druidák ebbõl a vad energiából nyerik erejüket, mely segítségével megváltoztathatják külsejüket és irányíthatják a természet erõit. A tradicionális druidáknak választaniuk kellett egy különleges állati totemet, melynek ösvényét követték tanulmányaik során. A Lángoló Légió inváziója óta, a druidák egy jelentõs része mélyreható változásokon ment keresztül, mely következtében ma már a tanítók bátorítják tanulóikat az összes állati totem tanulmányozására. Azokat, akik így tettek és tesznek, a Vadon Druidái néven ismerik.
A druidák története a Õsõk Háborúja elõtt nem sokkal kezdõdött, amikor egy ifjú éjtünde, Viharhozó Malfurion találkozott és összebarátkozott a félisten Cenariusszal. Õ a éjtündék által mûvelt arkan mágia helyett egy új, a természettel harmóniában mûködõ mágiaformát tanított meg Malfurionnak. Ugyanakkor a taurenek legendái szerint Cenarius õket is megtanította régen a druidizmusra, méghozzá elõbb, mint az éjtündéket; igaz, az évek múlásával a tauren druidák eltûntek és csak nemrég bukkantak fel újra.
Malfurion és követõi jelentõs
szerepet játszottak a Lángoló Légió és Azshara Elõkelõjei ellen
vívott háborúban, és annak vége után Malfurion és Tyrande
vette át a túlélõ éjtündék irányítását. Sokan lettek
druidák, akik a természet sérüléseit gyógyították be, vagy
épp a megszentelt erdõket védték a behatolók ellen.
Azonban
erejük fenntartása érdekében periodikusan visszatértek Ysera
birodalmába, a Smaragd Álomba, ahol alvásuk közben felmérték
az Azerothra veszélyt jelentõ helyzeteket és visszatértek
segíteni, ha ez szükséges volt. Az eddigi utolsó alkalommal akkor
ébredtek fel a druidák, amikor a Lángoló Légió ismét megtámadta
Azerothot Archimonde vezetésével.
Noha a Hyjal-hegyi csatában
sikerült legyõzni az eredart, ez a világfa, Nordrassil súlyos
sérülésével sikerült csak, ami egyben az éjtündék
halhatatlanságának elvesztését is jelentette.
Ezután a legtöbb druida nem tért
vissza az Álomba, hanem Azerothon maradt, hogy segítsen a természet
sebeit begyógyítani. Ismét megjelentek a tauren druidák is,
akiket Malfurion személyesen tanított – az elsõ, Zordtotem Hamuul
elérte a legmagasabb druida rangot, az fődruida címet
is. Az éjtünde és tauren druidák a megszentelt Holdtisztásban
megalapították a Cenarion Körét, ami valamennyi druidát
összefogott attól függetlenül, hogy a Szövetség vagy a Horda
tagjaként született-e. A Cenarion Köre vezetõi ekkor Hamuul,
Malfurion és Keeper Remulos voltak – de nem sokkal ezután
Malfurion elveszett a Smaragd Álomban, és a helyét Fandral
Staghelm foglalta el. A valódi eseményeket nem sokan tudják:
valaki vagy valami megtámadta Malfuriont és legyõzte õt, ennek
eredményeként a fődruida jelenleg katatón állapotban fekszik...
de a szelleme el tudott menekülni az Álomban.
Ott sem jobb a helyzet:
A Rémálom néven ismert ellenség megszállta Ysera birodalmát és
lassan felemészti a zöld sárkányt – Malfurion és Cenarius
vezetésével folyik az ellenállás. A távollétében Fandral és
követõi létrehoztak egy új világfát, Teldrassilt; ez erõsen
megosztotta a druidákat is, ugyanis sokan nem értettek egyet azzal,
hogy Fandral a Sárkány Aspektusok áldása nélkül is elültette a
csemetét, majd ezt a druidák mágiájával hatalmas fává
növesztette.
A kétkedõknek valamennyire igazuk is lett... Teldrassilt sikerült megfertõznie a Lángoló Légió ügynökeinek, így az éjtünde druidák jelentõs erejét leköti a fa meggyógyítása és megtisztítása.
Tradicionálisan a druidák éjtünde férfiak voltak, akik egy választott totemet és félistent követve különbözõ csoportokat alkottak:
Azonban a hyjali csata után a druidák
is megváltoztak: éjtünde nõk és taurenek is csatlakozhattak
hozzájuk, és több totemet is elkezdtek tanulmányozni, hogy a
mesterévé válhassanak – így jött létre a jelenlegi legnagyobb
druida csoport, a Vadon Druidái. Emellett a Smaragd Álom
korrupciója kihatott rájuk is, és néhányan Ysera helyett a
Rémálmot követik, és ennek sötét erejére hagyatkoznak
–
õket A Rémálom Druidái néven ismerik. Végül egy csoport
átkelt a Sötét Kapun, hogy az Outlanden túlélõ élõlényeket
tanulmányozza; õk a Cenarion Expedíció, a vezetõjük Ysiel
Windsinger. Közülük néhányan késõbb a vadász Hemet Nesingwary
nyomában Északi Tundrára mentek, õket D.E.H.T.A. (Druidák az Állatokkal
való Etikus és Humánus Bánásmódért) néven ismerik. A Hordában
van még egy csoport, amelyik a druidákhoz – és a sámánokhoz –
köthetõ, õk a ragálycselszövők. Ezek a druidák a Lidérckirály által
küldött betegség, a ragály ellenszerét keresik; valamennyien
kitûnõ ismerõi a mérgeknek és a betegségeknek, és ezekre
általában immunisak is.
A druidák legfontosabb és
legjellemzõbb képessége az alakváltozás.
A legtöbben a medve és
a párduc alakját tudják felvenni harcban, illetve utazásokhoz
gepárd, vízi utakhoz fóka formát képesek felvenni.
Az arra
érdemesek idõvel képesek lesznek repülni is stormcrow alakban.
Azok, akik a gyógyításnak szentelik életüket, az erdõk õreinek,
a treanteknek az alakját is felvehetik; míg azok, akik
varázslatokkal harcolnak, Elun szent állatainak, a moonkineknek az
alakjába változhatnak kellõ tanulás után.
A druidák jelenlegi legfõbb ellenfelei a Csapás élõhalottjai, akik mindazt a természetellenességet megtestesítik, amit egy druida nem nézhet tétlenül. Ha sikerül legyõzni a Lidérckirályt és a Csapást, akkor fontos szerepük lesz abban, hogy Északszirt vidékére ismét visszatérjen az élet. Ugyanakkor Halálszárny visszatérése és a Kataklizma rengeteg új feladatot is jelent majd: a világ sebeinek begyógyítása nem lesz egyszerû feladat, mint ahogy Nordrassil megvédése sem Ragnarostól és az Alkony Pörölye.
Cenarius
Viharhozó Malfurion
Fandral Staghelm
Remulos
Zordtotem Hamuul
Broll Bearmantle
Renferal Fődruida