Nemzetiségi német nyelv
Általános célkitűzések:
Az iskola alapértékének tekinti a mássággal szembeni nyitottságot, a közösségen belüli türelmet, az emberi szabadság összefüggéseinek és korlátainak felismerését, tudatos vállalását. Ápolja a magyarországi német nemzetiségi és a magyar kultúra hagyományait, erősíti a kölcsönös egymásrautaltságból eredő összetartozás tudatot.
A célok közé tartozik mindkét népcsoport kultúrájának, szokásainak megismerése, bemutatása. Csak egymás megismerésével alakulhat ki a mássággal szembeni tolerancia.
Az oktató munka elsődleges célja: a német nyelv olyan fokú megtanítása, ami magasabb szintű nyelvi kultúrát eredményez. Heti 5 órában folyik a német nyelvtanítás és a német nemzetiségi ismeretek közvetítése. A német nyelvtanárok más szaktanárokat is bevonnak a népismereti modulok követelményeinek megvalósításába ( ének-zene, rajz, történelem, technika, földrajz). A hatékonyság növelésének érdekében differenciált oktatás alkalmazása szükséges.
Az 1-2. osztályban a hangsúlyt a magyar nyelv tantárgy kapja. A német nyelv játékos formában kerül közvetítésre. Elemi szinten tehát utánzásra törekvő, cselekvésre orientált oktatás folyik, ami később a nyelvi kompetencia növekedésével, az életkornak megfelelően mind összetettebb tennivalókat is magába foglal.
A nevelő-oktató munka a kerettantervek alapján készült helyi tantervek alapján folyik.
Nevelési, oktatási alapelvek:
| 1. Arra kell törekedni, hogy a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei. |
| 2. Más kultúrák iránti toleranciára történő nevelés |
| 3. Az önművelődésre, a pontosságra irányuló tanulói igényesség kialakítása. ( önellenőrzés, önbizalom erősítés) |
| 4. Tehetséggondozás (pl. nyelvi versenyek) |
| 5. Hagyományápolás, mellyel megismerik és ápolják a német nemzetiség szokásait, kulturális örökségét, fejlesztik nemzetiségi öntudatukat. (pl. tánc oktatás) |
| 6. Hagyományteremtés. Minden évben nemzetiségi vonatkozású programokat szervez az iskola, melyre meghívja a környék német nemzetiségi iskoláit. ( pl.: körzeti nemzetiségi német verseny, Kinderoktoberfest, gyermek- néptánc-találkozó, író-olvasó találkozó, erdei iskola) |
| 7. Az azonosságtudat formálása, hiszen a nemzetiségi német nyelv oktatása lehetővé teszi a kisebbségi népismeret, kultúra valamint az irodalmi értékek megismerését. |
Főbb nevelési-oktatási feladatok:
| 1. Az alapvető nyelvi készségek megalapozás biztos lexikai és nyelvtani ismeretekkel. |
| 2. Az alapkészségek fejlődésének rendszeres ellenőrzése. |
| 3. A beszédkészség fejlesztése különböző hanganyagok felhasználásával. |
| 4. A szóbeli készségek előtérbe helyezése mindennapi helyzetek eljátszásával, dialógusok dramatizálásával. |
| 5. A minimum követelmény rendszeres és sokoldalú gyakorlása, ezzel a nyelvi ismeretek megszilárdítása. |
| 6. A tudásszint rendszeres ellenőrzése, értékelése, a hiányosságok felmérése, pótlása. |
| 7. Az írás, olvasás a hallás utáni megértés, a beszédkészség fejlesztése mellett figyelmet kell fordítani az értő, néma olvasás fejlesztésére. A 8. osztályt befejezőknek a későbbiekben az önképzés alapja lehet. |
Az iskolában egyéb nemzetiségi tanulóknak is lehetőségük van arra, hogy tanulmányaikat megkezdjék illetve folytassák. Így az iskola tanulói megismerhetik egymás kultúráját, megtanulják elfogadni és tiszteletben tartani a másságot. Ezzel az intézmény az interkulturális program céljait is megvalósítja.
A nemzetiségi oktatás:
Az iskolában a nemzetiségi német nyelvoktatás általános célja megegyezik a többségi oktatáséval, ugyanakkor biztosítja:
| - A nemzetiségi nyelv tanulását |
| - Az alapkészségek fejlődésének rendszeres ellenőrzése |
| - A beszédkészség fejlesztése különböző hanganyagok felhasználásával |
| - A kisebbségi jogok megismerését ill. gyakorlását |
| - A nyelv szituatív alkalmazását, a kétnyelvű készség kialakulását |
Iskolánkban a nemzetiségi nyelv tantárgy, a népismereti tartalmak moduláris formában esetleg projektek keretében kerülnek feldolgozásra.
A német nyelv tanítása a modern nyelvtanítás módszertanára és didaktikájára alapozva heti 5 órában folyik.
A nyelvoktatásban kiemelt feladat a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése. Olyan szituatív beszédfordulatok kerülnek elsajátításra, melyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a mindennapi élet helyzeteinek nyelvileg megfeleljenek.
Az oktatás központjában a beszédközpontúság áll, melyből következik, hogy különösen az 1-4. osztályokban nem lehet nyelvtanorientált.
Természetesen fontos szerepet kap a nyelvtan is, de más hangsúllyal. Ezzel kapcsolatban a következő elvek irányadók:
| - Az oktatás kiindulópontját beszédhelyzetek, szituációk adják. A szabályok levezetése is szituációkból történik. |
| - Egy szabály tudatosítása hosszabb folyamat. Fokozatosan lesz egyre világosabb a tanulók számára egy nyelvtani viszonyrendszer, melynek eredményeképp annak helyes alkalmazása egyre gyakoribb lesz. |
| - Cél, hogy a tanulók jobban és tudatosabban kommunikáljanak, ezért közösen kell a nyelvről és kommunikációról gondolkodni. A magabiztos, gátlásmentes nyelvhasználat igen fontos. |
| - Az egyes évfolyamok témái bőven kínálnak beszédgyakorlási lehetőséget. Ezek a témák interkulturálisak, melyek felkeltik a tanulók érdeklődését a több kultúrából adódó értékek iránt és ezzel hozzájárulást jelentenek az európai integrációs folyamathoz is. |
| - Az oktatást a tevékenykedve történő elsajátítás és projektorientáltság kell, hogy jellemezze. |
A szemléltetéshez és produktív munkához kínál lehetőséget a témaorientált barkácsolás, faliújság készítés, plakátok létrehozása, jelenetek előadása, sütés-főzés.
A tanítás során autentikus anyagok is felhasználásra kerülnek, melyek természetesen igazodnak a gyermekek életkori sajátosságaihoz és érdeklődésükhöz. Ilyen anyagok találhatók a tanulóknak szánt folyóiratokban, könyvekben, szakácskönyvekben, lexikonokban, reklámkiadványokban ill. a térképek, menetrendek is sokoldalúan felhasználhatók.
Maximálisan ki kell használni a tantárgy adta lehetőségeket, ami a német nyelvű országok megismerését illeti, irodalmukon, szokásaikon, kultúrájukon keresztül. A velük kapcsolatos történelmi, földrajzi ismereteket az ez irányú tantárgyak közvetítik, jól kiegészítve egymást.
Nagyon fontos, hogy a tanulók megtanulják az önálló ismeretszerzést: a szövegek önálló értelmezését, az elsajátított megértési és olvasási stratégiákkal.
Nagy segítséget jelentenek a nyelvtanárok számára a különböző oktatási eszközök ( magnetofon, CD lejátszó, video, számítógép, írásvetítő)
Versánszki Anna kollegánk írása: "A nemzetiségi német nyelvoktatás története a Dunaharaszti Hunyadi János (I.sz.) Általános Iskolában"