The Legend Of Zelda:
Twilight Princess

Wii / Nintendo Gamecube
2006 december
2006 november
2006 deccember

A The Legend of Zelda sorozatnak 2003 óta vagyok tisztelője, de 4 évig csak handheld fronton követtem a sorozatot, azonban 2005 óta folyamatosan hozom be a lemaradást a nagygépeknél is. Először az OoT-t vettem meg az N64-emre, majd 2006 karácsonya előtt egy Gamecube-ot is vettem, amire már nagyon régóta vágytam. Bár a Gamecube-hoz vettem egy speciális (OoT-t és OoTMQ-t tartalmazó) kiadású Wind Waker-t, a gépet mégis egy másik játékért vettem, aminek a megjelenése már a küszöbön volt (persze ez nem azt jelenti, hogy a WW-vel nem is játszom, sőt!). És hogy miért kellett ide ez a bevezető? Gondolom már mindenki kitalálta, hogy az a bizonyos játék nem más, mint a legújabb nagygépes (mert ugye a PH már kint van) Zelda játék, a The Legend of Zelda: Twilight Princess.

A játék már tavaly óta kint van a piacon, és a nagyobb sikereket már learatta. Link kollégám Wii-s tesztje már február óta fent van az oldalon. Sokáig (hát igen, elég sokáig...) gondolkoztunk, legyen-e egyáltalán GC-s teszt, de aztán ehhez az új designhoz gondoltam, megírom (na meg akkor ki kellett volna szedni az ikont ;). Tavaly olyan állítások is szárnyra kaptak, hogy a TP nem is fog megjelenni Gamecube-ra, amivel a Nintendo a Hithű Szamurájokat Wii-vételre sarkallta volna. De gondolom féltek attól, hogy elviszi őket a kaszás, ha nem adják ki GC-re (én magam béreltem volna fel), úgyhogy szerencsére az állítás csak pletyka maradt. A TP természetesen már nem tudta a GC-t megmenteni a bukástól (a Wii eladásokat viszont nagyon megdobta nyitócímként), de azért a Nintendo még tudott egy remek játékot készíteni erre a kis gépre is. Ahogy Link is írta, a TP visszatér a klasszikus Zelda grafikához a cel-shading Wind Waker után (pont olyan, mint a trailer, amit a Wind Waker előtt mutattak be). A GC és a Wii verziók között nincs grafikai különbség, de míg ez a Wii-nél simán jót jelent (ami nálunk 8 pont a 10ből), addig ez a grafika a legszebb Gamecube-os játékot alkotja meg. És bár a Gamecube-nál volt egy erősebb gép a piacon az előző generációban, arra is csak EGYETLENEGY szebb játékot tudok mondani kapásból, de szerintem nincs is több. Mivel amikor megvettem, nem volt még Nextgen gépem, a grafikáján egyszerűen beájultam, annyira szép. Természetesen vannak pici bugok (egy-két falba esés, de ez semmi), de egyetlenegy durvább hibával sem találkoztam a játék folyamán. Nálam a grafika 10/10 pont, és ezt nem hiszem, hogy bárki megkérdőjelezné. A játék története nagyon egyedi: Link Hyrule Ordona nevű provinciájában falusi lakos, és a hyrule-i kastélyba készül üzenetet vinni, azonban egyszerre csak gonosz orkok jelennek meg falujában, a barátait és a lovát elrabolják. Azonban ez sem elég, hiszen a Twilight Realm (az Alkony Világa) határa a provincia mellett húzódik. A Twilight Realm-et egy gonosz mágus (vagy mi...), a King of Twilight hozta létre Hyrule földjén, letaszítva ezzel a trónról az uralkodót, Zeldát. Zeldán kívül minden ember, aki a Twilight Realm-be belép, gondolkodó, ám fizikai testtel nem rendelkező lélekké változik, így Link barátai is, azonban ő maga nem, mert elkezd világítani a kezén a Triforce jel, és... lélek helyett rusnya farkassá változik. Azonban miközben elhurcolnak a kastélyba, egy Midna nevű varázslény felfigyel ránk, és úgy gondolja, mi vagyunk végre az a kiválasztott, aki megmentheti Hyrule-t. Kiszabadít, a hátunkra ül, elvisz Zelda hercegnőhöz, akinek szintén szimpatikusak vagyunk. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy bár most sokkal több érzelem van a játékban, mint régebben, azért semmi komolyra ne számítsatok, mint szerelem és társai.) Az első dolgunk az lesz, hogy megtaláljuk a 3 Light Spirit fénycseppjeit (Link, ennek mi is az angol neve?), amivel visszahozzuk a fényt Hyrule-ba. Ezután... na jó, nem mondok több spoilert, az a lényeg, hogy a játéknak még koránt sincs vége. A játék ELÉGGÉ döcögősen indul be (találjuk meg a pólyát és társai), viszont miután kijutottunk a faluból, nagyon felgyorsul, és a játék 3 részéig rohamtempóban fogyasztjuk a dungeonokat. A Twilight Princess-t lehetne nevezni Zelda-forradalmárnak is, annyi új és kitűnő ötlet van benne. A dungeonokban szerzendő tárgyak nagy része nem szerepelt az előző Zelda részekben (Spinner rulez) (Úgy látszik Hyrule-ban nagy reformer Széchenyik élhetnek.) Majdnem minden dungeonban beájultam a tárgy láttán, és azon, mennyire egyszerű és használható. Persze volt egy-kettő, aminek nem örültem, vagy nem élveztem annyira a használatát, de ez nem von le semmit a játék tökéletességéből. A dungeonok közötti feladatok általában elég egyértelműek (az mondjuk nagy szemétség, hogy "gyűjts össze 300 rúpiát"-2 hétre abba is hagytam a játékot), és a postás bácsi is mindig hoz egy levelet, amiben meg van írva, hogy hova kell menni. Viszont a templomokban már nehezebb dolgunk lesz. Azonban összességében a TP-t jóval könnyebbnek, egyszerűbbnek és letisztultabbnak érzem a régebbi Zeldánál (ez valószínűleg a casual-ösödő gamer-közösségnek tudható be). Ennyit a tartalomról, nézzük egy kicsit az irányítást: klasszikus Zelda-3D, B-kardhasználat, A-akciógomb, bal analóg kar-mozgás, C-kar-kamera, X,Y-tárgyak használata a menüből. És akkor kérdeztem: "Na de mi van a Z-vel? A WW-ben a Z-n is tárgy volt!" Persze kiderült, hogy a Z gombbal Midna segítségét kérjük, aki egy, kettő vagy három lehetőséget kinál fel (persze az "egy"-nél rögtön mondja a magáét, nem kell választani). Hogy Midna kicsoda? Hát arra csak a játék vége felé derül fény, mindenesetre ő segít farkas-létünkben irányítani magunkat (a hátunkon lovagol), egyébként pedig ember-létben az árnyékunkban rejtőzik. Ő a segítőnk, mint Ezlo, Navi, King of the Red Lions, és még sorolhatnám ugye... "Na jó, de akkor Midnát miért nem az R-re tették, és akkor a Z lehetett volna tárgy?" Aztán kiderült, hogy az R-nek is lesz haszna egyes kardtechnikák alkalmazásánál. Úgyhogy nem lehetett több kifogásom. Nézzük meg közelebbről ezt az ember-farkas létet. Alapból emberek vagyunk, és a játék elején ezen nem tudunk nagyon változtatni, kivéve, ha Midna át nem hajít egy kapun a Twilight Realm és a rendes világ között. Ekkor automatikusan farkassá válunk. Farkasként a B-vel szintén tudunk támadni (mert ugye a Twilight Realm-ben is vannak ellenségek), majd Midna megtanít nekünk egy olyan támadást, amellyel egyszerre több ellenfelet kijelölhetünk, és egymás után lekaszabolunk. Ha pedig a Light Spirit-eket megmentettük, azokban a részekben, ahol már fény van, rögtön emberré változunk. Később, a Master Sword megszerzése után lesz lehetőségünk váltogatni a két formánk között mindkét világban. Na jó, azt hiszem már csak a zenék maradtak: úgy gondolom, Koji Kondo ennél jobbat nem alkothatott volna. Rengeteg az új zene, és ezen Zelda rész dallamai teljesen más hangvételűek a régebbieknél. Érdemes még megemlíteni, hogy a TP-ben, mint azt már régóta Nintendo-ék hangoztatták, nagy szerepet kapott a lovaglás. Epona (igen, alapból ez a neve, ha nem nevezzük át) nagyon hűséges ló, csak hívni kell egy fűszálfajta megfújásával (ami ÉRDEKES módon ugyanúgy szól, mint az Epona s Song az OoT-ben), és máris ott terem mellettünk. Itt a Hyrule Field minden eddiginél nagyobb, hidakkal megtűzdelve, Epona háta ezért nagyon kellemesen hat alsó fertályunknak (ne legyetek idióták gyalog elindulni), főleg, hogy "nitrózni" is lehet. Na jó, ez túlzás, a dolog kimerül egy megsarkantyúzásban. Eponáról remekül lehet nyilazni (mintha mindig is erre vágytam volna: száguldó ló, róla való lövészet), és ha gonosz ork bácsik bejönnek mellénk a lónak használt disznóikkal, a kardunkkal lecsaphatjuk őket (itt megjegyezném, hogy érdemes a jobb oldalukra vágtatni, mert Link balkezes, és így sokkal könnyebben vágja le őket, mintha keresztbe hajolna, és jobb oldalra kéne vágnia). Na és, hogy a TP-nek megvan-e a szokásos Zelda hangulata? Mi az, hogy! Sőt, azt kell, hogy mondjam, hogy ennél hangulatosabb Zelda játékkal még nem. Bűn lenne kihagyni. Tehát akinek még nem sikerült eldöntenie, hogy megvegye-e GC-re a TP-t, talán ez a teszt meggyőzi őt is, hogy nagyon érdemes kicsengetni érte néhány ezer forintot. Eljutottunk hát oda, hogy megjelent az utolsó Zelda is Gamecube-ra, és a kicsi gépünket eltemethetjük, meggyászolhatjuk, megsirathatjuk, de ez nem változtat azon, hogy A ZELDA JÁTÉKOK ÁTKÖLTÖZTEK A KÖVETKEZŐ GENERÁCIÓBA.
Grafika10
Dwalin végszava:

Új legenda született. Pont. (bocsi Link, de ennél jobb nincsen)


Egyéb értékelések:

576 konzol:10/10
Famitsu: 38/40

Játszhatóság
Szavatosság
Hangulat
Zene

Link








Felhasználónév

Jelszó

Ajánlott felbontás: 1024*768  Ajánlott webböngésző: Mozilla Firefox  NE LOPJ!  2006