HVDSZ 2000

Üdvözöljük a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének oldalán!

A hatvanas, hetvenes évek történései

A gazdasági és termelési feladatok teljesítésének hatékony segítője volt akkoriban a gazdaságirányítás Új rendszerének hatása nyomán egyre szélesebb körben kibontakozó munkaverseny mozgalom. Számos Üzemi kollektíva és brigád kapott magas kormány-, SZOT- és különböző szakminisztériumi kitüntetést A gazdasági mechanizmus követelményeihez igazodóan ezekben az években alakult ki a gazdasági vezetők és a szakszervezeti szervek közötti együttműködés szervezett formája, amelyet a Munka Törvénykönyve foglalt jogi keretekbe. Ennek végrehajtásaként területünkön is megkötésre kerültek a vállalati kollektív szereződések. A központi vezetőség határozott a testület mellett működő árutermelői, kommunális, ipari szolgáltató, vízügyi, valamint alkalmazotti ágazati bizottságok, illetve a központi nő- és ifjúsági rétegbizottság létrehozásáról. Az agitációs és propagandamunka hozzájárult ahhoz, hogy évről-évre nőtt az aktivisták, bizalmiak, tisztségviselők száma és a VI. Kongresszus idején elérte a negyedmilliót a HVDSZ tagsága, a VII. Kongresszusra pedig megközelítette a háromszázezret. Nagy teret kapott itt a szociálpolitikai helyzet értékelése. Az egységes társadalombiztosítási törvényben foglaltak nyomán egy sor családvédelmi intézkedésre került sor, a gyermeknevelés gondjainak enyhítésére, az alacsony összegű nyugdíjak felemelésére, az egészégre ártalmas és nehéz fizikai munkát végzők nyugdíj-korkedvezményére. Szó esett az érdekkörünkbe tartozó célvállalatoknál és a szociális foglalkoztatókban dolgozók élet- és munka- körülményeinek javításáról, amivel a szakszervezet több ízben foglalkozott, de itt a társadalomnak is megvoltak a sajátos feladatai. A megváltozott munka- képességű dolgozókat az átlagosnál jobb, sokoldalúbb szociális gondoskodásban kellett részesíteni. Megemlékeztek a szakszervezeti munkásvédelem negyedszázados fejlődéséről, a Szervezett üdültetés és a társadalombiztosítás kezdetének 25 éves évfordulójáról.

Rövid visszapillantásunkban szólnunk kell szakszervezetünk kulturális-, nevelő tevékenységéről, sportbeli és a nemzetközi kapcsolatokban kifejtett működéséről. Címszavakban Csupán: a legmagasabb színvonalú amatőr művészeti munka a Kiváló Együttes címmel többszörösen kitüntetett Bihari János Néptánc-együttes, a Szilágyi Erzsébet Kamarakórus valamint a Liszt Ferenc Férfikar nevéhez fűződik. A Jókai Művelődési Otthon adott helyet a műkedvelő Hevesi Sándor Színjátszó Együttesnek, az Irodalmi Presszónak és az Ifjúsági Klubnak. A HVDSZ központi könyvtára mellett a fővárosi üzemekben 14 helyen volt önálló könyvtár. A tagság és családtagjaik gondtalan pihenését szolgálta a Tatafényesfürdői és a balatonszepezdi Saját gyermek üdülő-komplexumunk, a balatonszepezdi és a hajdúszoboszlói családi üdülők. Emellett az érdekkörünkbe tartozó vállalatokkal és a SZOT-tal közösen részt vettunk Siófokon, Egerben, Gyulán, Zalakaroson, Szegeden, Hajdúszoboszlón ás Bükfürdőn kooperációban épülő üdülői beruházásban. A hetvenes években már a havonta 47 ezer példányban megjelenő "Helyiipar és Városgazdaság" c. lap mellett rendszeresen közzétettük az Elnökségi, később az Aktivista Tájékoztató kiadványt ás mintegy száz Üzemi híradó segítette a dolgozók közvetlen tájékoztatását. A tömegsport munka minőségi, tartalmi fejlődését szolgálta az 1974-ben szocialista brigádok részére meghirdetett Országos háromtusa verseny, amelyben több mint kétezer brigádkollektíva 14 ezer tagja vett részt. Az alapszervezetek tömegsport rendezvényein 1975-ben 88 ezren, 1979-ben 129 ezren vettek részt. A minőségi sport reprezentánsa a Budapesti Helyiipari SC volt, amely tíz éves fennállását követően, 1967- ben már 500 igazolt versenyzővel rendelkezett 15 szakosztályban, közülük 8 NB I-es, illetve NB II-es szintű volt.

Évről-évre bővültek a HVDSZ nemzetközi kapcsolatai. Harminchat ország testvér- és rokon-szakszervezetével volt együttműködésünk. Aktívan részt vettünk a Közalkalmazottak ás Rokonszakmabeli Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetsége munkájában, kongresszusain közös állásfoglalást alakítottunk lő a tagszervezetekkel. Megteremtődtek a közös akciók, a konkrét munkakapcsolatok formái, a nemzetközi fórumokon való együttes fellépés feltételei. Jól szolgálták a közös célok megvalósítását az egyre bővülő vállalati nemzetközi kapcsolatok, a vezetők, aktivisták szakmai tanulmányútjai, a tapasztalatcserék.