HVDSZ 2000
Helyiipari és Városgazdasági
Dolgozók Szakszervezete
2000
Reprezentatív szakszervezet:
- a kommunális közszolgáltatásban,
- a megváltozott munkaképességűek
foglalkoztatásában,
- a könnyűipari ágazatban.
Szolgáltató és gyűjtőszakszervezet
A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége
alapító tagja,
A Public Services International,
European Federation of Public Service Unions
tagja
Fordulj hozzánk bizalommal!
A HVDSZ szervezeti átalakulása
A IX. Kongresszust követően az ágazati tanácsok rövidesen megalakultak, s a
kongresszus határozatainak megfelelően elkezdték tevékenységüket. Amennyire
jó és előremutató volt az ágazatok irányába való nyitás, - ma már tudjuk -
annyira negatív is volt a csoportokra osztó, valós és vélt érdekek
kisajátított képviseletére ható folyamat, mely szinte egyenesen vezetett a HVDSZ egységének megbomlásához, illetve a szervezet széteséséhez. A
központi vezetőség e negatív folyamatot nem ismerte fel, ős a kongresszusi
határozatok végrehajtásának szellemében támogatta is az ágazati tanácsokat,
sőt határozataival, tevékenységével segítette is a határozatok
"túlteljesítését".
1989. tavaszán megalakult a VKDSZ (a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezete), az ISZDSZ (az Ipari Szövetkezetek Dolgozóinak Szakszervezete), a SZIDOSZ (a Szövetkezeti Iparban Dolgozók Szakszervezete), majd a TIDOSZ (a Települési Ipari és Szolgáltatási Dolgozók Szakszervezete) és az IVDSZ (az Ingatlankezelő és Vagyonkezelő Dolgozók Szakszervezete) végül az év őszén a KDSZ (a Kommunális Dolgozók Szakszervezete). És ebben a folyamatban furcsa fordulat következett. A változásokat mindvégig támogató KV a VKDSZ megalakulása után szinte azonnal ellenségként kezdte kezelni saját "újszülöttjét", ami mérgezte a még meg sem alakult szervezetek közötti kapcsolatokat csakúgy, mint a HVDSZ-hez való tartozás érzését is. Ezen törekvésnek tudható be az is, hogy a KV a kongresszusi határozattól eltérően 40-60%-ra növelte az alapszervezeteknél maradó tagdíjrészt, gyengítve ezzel a megalakuló új szakszervezetek anyagi alapjait. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a szövetkezeti területen az ágazati tanácsi alapokról induló szervezés során ellentétek alakultak ki, ezért - mintegy fele-fele arányban két azonos ágazati szakszervezet alakult.
Így jutottunk
el 1989. végére a HVDSZ X. kongresszusához, illetve a HVDSZ Szövetség
megalakulásához. A Kongresszus hagyományosan kezdődött, de a "hat gyermek"
már nem ragaszkodott a szülőhöz. Így végül a VKDSZ és az ISZDSZ saját utat
választott, míg a másik négy szervezet létrehozta szövetségét.
A szövetségben a kölcsönös bizalmatlanság, a részérdekek túlhangsúlyozása,
illetve egyes területeken a szövetségben való érdektelenség, valamint a
vezetésben elkövetett taktikai és politikai hibák oda vezettek, hogy a
szövetség egy év után jelentősen meggyengülve még egy halvány kísérletet
tett a megújulásra, a fennmaradásra, de e kísérlet már indulásakor előre
vetítette a jövőt, vagyis a megszűnést. 1991. június 30.-tól az utód
szakszervezetek egyéni útjaikat járták. A következőkben az utód szervezetek
közül csak - megalakulásuk sorrendjében - a TIDOSZ, illetve a KDSZ
tevékenységével foglalkozunk, hiszen e két szervezet jutott el a
felismeréshez, hogy "egyedül nem megy" és közös akaratukból alakult 1999.
november 13-án a HVDSZ 2000.