2008. március 21.

Ifj. Tompó László előadása Budapesten

Sikeresen zajlott le március 20-án Ifj. Tompó László előadása a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom fővárosi szervezetének rendezésében.
Általában ha egy egyszerű embert Trianon okairól kérdezik, biztosan elhangzik Károlyi Mihály, Kun-Kohn Béla, Szamuelly Tibor vagy esetleg Linder Béla neve, az őszirózsás "forradalom" vagy az 1919-es patkánylázadás. Mások lehet, hogy a Magyar Királyság nemzetiségeinek aknamunkájában keresik a választ. Akadnak olyanok is, akik a Habsburg dinasztiát, azon belül is IV. Károlyt okolják Magyarország szétforgácsolódásáért.
Ritka azonban, hogy egy kutató hátat fordít az 1945 utáni történelmi dogmáknak, és előásva a két világégés közötti Magyarország tudományos termését, olyan tényezőket vizsgál meg a kérdésben, amiről 60 évig suttogni sem volt szabad. Pontosan ezt tette Tompó László, aki szerzetesi szorgossággal és pontossággal tanulmányozta a még valóban magyar történetírást, és meglepő következtetésekre jutott.
Három tényezőt nevezett meg, amelyek a trianoni országcsonkításhoz vezettek. Az első a zsidóság kiegyezés utáni példátlan beözönlése a Magyar Királyság területére. Erre a legjobb példa Budapest lakóinak nemzetiségi aránya, de rengeteg város XIX. századi demográfiáját vizsgálva elszomorító következtetésre juthat a szemfüles olvasó. A zsidóság alig fél évszázad alatt megsokszorozta létszámát a Kárpát-medencében, és elkezdte elfoglalni a magyar élet gazdasági és szellemi terét. Ennek kicsúcsosodása a magyar sajtó századfordulós állapota. A korabeli krónikások szomorúan állapítják meg, hogy a magyar újságírás csaknem 90%-a zsidó kézen van. A zsidó térnyerésnek a következményeit könnyen fel lehet fedezni a világháború alatt is. Elég csak a lövészárkokban folyó pacifista propagandára, a kommunista agitációkra vagy a papírtalpú bakancsot gyártó "hadimilliomosokra" gondolnunk. Ezek az események vezettek el Károlyi Mihályhoz és a vörös terrorhoz is.
Nem hanyagolható el azonban a nemzetközi szabadkőművesség óriási szerepe sem, amely végig a háttérbe húzódva mozgatta az európai szálakat, mindig a mi kárunkra. Az előadásból kiderült az is, hogy jórészt szabadkőműves páholyok támogatták a pánszláv és román elszakadást elősegítő aknamunkát is.
Végül megemlítésre került a kiegyezés utáni magyar politikai elit nemtörődömsége, tunyasága is, amely liberális szólamokkal emancipálta a zsidóságot, de semmit nem tett, amikor százezrek lettek földönfutóvá a zsidó uzsora miatt, és milliók kényszerültek elhagyni szülőföldjüket az éhhalál elől menekülve. Szóba került a sokszor istenített Andrássy Gyula és Tisza Kálmán felelőssége is a kérdésben.
Összességében azért volt rendkívül hasznos ez az előadás, mert végre nem csak a szokásos frázisokat hallhattuk a témával kapcsolatban, Tompó László olyan dolgokat világított meg, amik végre túllépnek a szokásos emlékezéseken, siránkozásokon, és kijelölnek egy utat, amin haladva talán újra felvirágozhat a Kárpát-medence.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom budapesti előadás sorozatára továbbra is nagyon sok szeretettel várjuk az érdeklődőket!