Cseresznyés Pál

A HVIM tiszteletbeli elnöke

   A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tiszteletbeli elnöke 1941. áprilisában született a székelyföldi Maros-Torda vármegyében fekvő faluban, Vármezőn, amely akkor még Magyarországhoz tartozott. Iparos családból származik, szülei hét gyermeknek adtak életet.

   A Marosvásárhelyen élő Cseresznyés Pál békés élete 1990. márciusában változott meg, amikor az anyanyelvű oktatásért és a kisebbségi jogokért tüntető magyarokat súlyos támadás érte. A szélsőségesen magyarellenes, soviniszta Vatra Romaneasca - a román hatalom (rendőrség, katonaság és a kormány) asszisztálása mellett – a Görgény vidékéről, főként hodáki és libánfalvi románokat hozatott, buszokkal és teherautókon Marosvásárhelyre. Március 19-én a városba szállított felbújtatott, leitatott románok fejszékkel, motoros fűrészekkel, vasvillákkal, botokkal és késekkel támadtak a fegyvertelenül, békésen tüntető magyarokra. A kezdeti rémület után azonban, látva a román fegyveres erők tudatos tétlenségét, a magyarok megszervezték az önvédelmüket. A románokkal szembeforduló magyarok kezdetben a főtér padjainak deszkáit szaggatták fel, ezeket használva alkalmi fegyverként. A békés tüntetésen, majd a harcokban, sok ezer emberrel együtt, részt vett Cseresznyés Pál is. A harcok során először maga is könnyebben megsebesült, majd többedmagával ártalmatlanná tette a magyarokra fejszével támadó egyik románt, Mihaila Cofariut. Cseresznyés Pál rúgását egy ír televízió forgatócsoportja a Grand Hotel tetejéről rögzítette, s végül a felvétel alapján ítélte el őt a román bíróság, amely kizárólag az önvédelmet tanúsító magyarok és cigányok közül ítélt el 41 embert. A 4 magyart meggyilkoló, s mintegy 300 magyar embert megsebesítő román csőcselék soraiból azonban egyetlen embert sem ítéltek el, ahogy a pogromot szervező vezetők közül sem, pedig ha a magyarok (és a segítségükre siető magyar ajkú cigányok) nem szervezik meg az önvédelmüket, vélhetően sokkal több halálos áldozatot követeltek volna az összecsapások. Így azonban – mielőtt a Székelyföldről érkező segítség következtében már-már fölénybe kerültek volna a megtámadottak – a román hadsereg végül, több nap várakozás után, közbeavatkozott  és véget vetett az utcai harcoknak.

   Cseresznyés Pál egyetlen rúgásért 10 év börtönt kapott, amelyből hat évet letöltött, végül a nemzetközi nyomásnak engedve, 1996 karácsonyán szabadon engedték. Cseresznyés Pált a marosvásárhelyi, majd a regáti Jilava börtönében éveken keresztül megalázták, meggyötörték, megkínozták, pusztán magyar származása miatt. A börtönőrök a következő szavakkal lökték őt a köztörvényes román bűnözők közé: „Itt a románok gyilkosa, tegyetek vele, amit akartok!”

   Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha megismétlődnének a márciusi események, Cseresznyés Pál határozottan azt válaszolta: „Egy hasonló konfliktus kirobbanása esetén újra részt vennék benne. A nemzetemért és az igazságért bármit megtennék…”

   Cseresznyés Pál a HVIM tiszteletbeli elnökeként a Petőfi Sándor által versbe foglalt „vén zászlótartó” kíván lenni, aki ha kell, elől viszi majd a magyar lobogót…

   A Cseresznyés Pál életét feldolgozó Március Mártírja című könyvre megrendelést az elnokseg@hvim.hu címen is elfogadunk. A könyv megvásárlásával Ön is Cseresznyés Pált támogatja.

Cseresznyés Pál beszédet mond a HVIM tüntetésén a
szegedi román konzulátus előtt, 2003.november 14-én.   

   
Toroczkai László átadja a Magyar Ellenállás díjat
Cseresznyés Pálnak