Madarasi Hargita a székelyeknek legalább olyan
kultikus hely, mint nekünk a Pilis. Jövője szempontjából nem mindegy, hogy a
tőkehiányos székelyekkel szemben idegen befektetők szerezhetik meg a máig
jobbára érintetlen természeti kincset.
Szentegyháza képviselőtestülete kedden szavaz a Madarasi
Hargita zonális urbanisztikai tervének elfogadásáról, valamint ezen külterület
belterületté való nyilvánításáról. Legutóbbi azért halasztották el a döntést,
mert a tanácsosok szerint az adott terület tulajdonjogi viszonya nem világos, és
nem eléggé tisztázott.
A Madarasi Hargita csúcsa alatti tetőn már most is több menedékház sorakozik.
Ennek a területnek a további beépítése sem esztétikai, sem természetvédelmi
szempontból nem lenne kívánatos. A Hargitát féltők egy beruházást tudnak
elképzelni, nevezetesen a sífelvonó létrehozását, amely Ivó településről
szállítaná fel a hegyre a síelőket, a kirándulókat. Az, hogy idegen beruházók
luxushoteleket képzelnek el a székelyek szent hegyére, egyből véget vetne a
jelenlegi vadromantikus helyzetnek, és a természet is károsodna.
A Hargitáért aggódók szerint a megoldás csak az lehet, hogy a székelyek
tulajdonában lévő, esetleges újabb, tájba illő épületek szolgálják a turistákat,
de ez nem hozhat profitot az idegeneknek. A Madarasi Hargita egy olyan kincs a
maga természetes vadságával, amelyet meg kell óvni - vallják az ottaniak, és azt
is hangsúlyozzák: a kultikus hegy ez idáig mindig bosszút állt a betolakodókon.