Vissza

Történet és a sajtóban megjelent egyéb cikkek a Hyosungról!

 

 

Ki az a "Hyosung"?

A Hyosung cég egy koreai óriásvállalat, és sorsa hasonlóképpen alakult, mint a nagy japán motorgyáraké. (http://www.hyosung.co.kr) Az alapításkor textiliparral kezdõ gyár (ahogyan a japán motorgyárak is) a sorozatos fejlesztéseknek köszönhetõen vegyipari termékeket, majd magasabb ipari színvonalú gyártmányokat alkotott meg, és ma már világszerte elismert szállítója olyan termékeknek, mint a magasfeszültségû elektromos ipari berendezések, ill. a nagyteljesítményû, olajkitermeléshez szükséges komplett szivattyúrendszerek, de az információs szektorban is közismert a banki hálózati szoftverektõl kezdve a teljes vállalatirányítási rendszereken át a hardverelemekig. Másrészrõl a világ egyik legnagyobb gyártója annak a speciális gumiszövetnek, amelybõl az autógumik készülnek.

Miért és hogyan kezdett el motorokat gyártani a Hyosung ?

Fölösleges számunkra, a motorimádók számára tovább taglalni az anyavállalat bõséges tevékenységi körét. Nézzük meg közelebbrõl, hogyan került a cég a motorkerékpár gyártás közelébe. A 80-as évek elején a Hyosung már egy óriási anyagi háttérrel rendelkezõ gyár volt. A cég tulajdonosai szerencsére azokat a merész, alkotó és újító szándékú vezetõket helyezték elõtérbe, akik "mertek nagyot álmodni", és aztán ezt kitartó munkával megvalósítani. A cég tehát nem ült a babérjain, és figyelembe véve a japán motorkerékpárok világsikerét, megérezve a feladat nagyszerûségét, és természetesen az ebben rejlõ presztízsépítési és üzleti lehetõségeket, illetve ismervén a cég saját ipari-mérnöki képességeit, határozott lépéssel megalapította a motorkerékpár-gyártó és fejlesztõ divíziót. A cég saját anyagi háttere lehetõvé tette volna a teljesen saját kútfõbõl történõ modellfejlesztést, de nem így tettek: 1979-tõl kezdõdõen rendkívül szoros együttmûködést kezdtek a japán Suzukival. A Suzuki 1999-ben kiszállt a közös munkából, mert addigra nyilvánvalóvá vált, hogy a a tanítvány túl jól tanult. De ez a szakítás már nem akadályozta meg az addigra kizárólag a "Total Quality Control" japán gyártásrendszerrel mûködtetett Hyosung motorkerékpár-gyártó csapatot abban, hogy folyamatosan fejlesztve termékeit odáig jusson el, ahol ma tart.

Akkor most ez Suzuki? Vagy licensz? A GT650 egy SV650 másolat?

Egyik sem. A Hyosung modellek mûszaki tartalma a cég saját mérnökeinek munkája. Természetesen nagyon hasonlít a Suzuki SV650-re, mert koreai mérnökök generációi tanultak know-how-t a Suzuki együttmûködés évei alatt. A 650-es V2-es fejlesztése azért kezdõdött el, mert a világpiac ma már a V2-eseket preferálja a soros 4-hengeresekkel szemben. Ez a hasonlóság felfedezhetõ a Suzuki és a Hyosung 250ccm-es choppere között is, vagy akár az 50 ccm-es robogók között is. De ha valaki mégis ragaszkodik ahhoz, hogy a Hyosung "csak" Suzuki másolat, mi azért még erre is nagyon büszkék vagyunk, a Suzukit jól másolni és 20%-kal olcsóbban piacra dobni nem is olyan kis dolog! Összehasonlításképpen kb. a Suzuki GS500E kerül annyiba, mint a Hyosung GT650. A különbséget mûszakilag és esztétikailag zongorázni lehet. Ugyanakkor a szkeptikusokat szeretnénk megkérni, hogy tekintsék meg a GV650 Aquila choppert, a maga gyönyörû formájával, meglehetõsen hosszú felépítésével, a sportszériából származó V2-es blokkjával, a karbonszálas anyagból készült - gondozásmentes - szíjhajtásával. Ha kell, végigvisz minket a Route 66-on az USA-ban, és nem kell szégyenkeznünk miatta, sõt...

A japánok nagyon-nagyon jó motorokat gyártanak. Tudja-e ezt a Hyosung is?

Elõször is, ezzel a ténnyel kár vitatkozni, a japánok ipari termékei, legfõképpen az autók és a motorok fantasztikus minõségûek. A Hyosung tulajdonosok messzemenõkig el- és felismerték ezt, ezért adatott meg egyáltalán a lehetõség arra, hogy megszülethessenek a koreai modellek. A japán csoda megismeréséhez egy kicsit vissza kell utazzunk az idõben. A világháború után a japán ipari termékekrõl viccek szóltak, nem elismerések. Az ipar mélyponton volt, és rossz minõséget termelt. Hogyan lehetséges mégis, hogy a 70-es évek végére már az amerikai cégek minõségügyi mérnökei jártak japán cégekhez gyártástechnológiai szemináriumokra? Fõképpen hogyan érhette el egy olyan ország gazdasága ezt az ipari csodát, amely egy vulkanikus szigeten fekszik, és az ipar számára szükséges nyersanyagok 98 %-át importálja? A japán ipari kiugrás okait sok száz oldalas könyvekben elemzik, mi itt csak a legfontosabbakat szeretnénk megemlíteni: A minõségi célok mindenek elé helyezése: a japán gazdaság befektetései nem irányulhattak máshová, mint a minõségi termékek kifejlesztése irányába. A "minõség mindenekfelett" áthatja a japán cégeket, pedig egyszerû eszközökrõl van szó, mint például a munkások joga és kötelessége a futószalag azonnali megállítására hiba észlelése esetén, a munkások minõséget javító ötleteinek anyagi honorálása, az alkatrész beszállítók nagyon alapos revíziója, a minõség javítására irányuló állandó akciók. A rendszer neve a "Total Quality Control", amit talán abszolút minõségirányításnak fordíthatnánk. A következõ kulcs a sikerhez az ázsiai fegyelem, munkamorál, amely gyõzelemre vitte a japán ipart. A dolgozók elkötelezettsége a munkahelyük iránt megingathatatlan, a teljesítményük folyamatos, és rendkívül költséghatékony. A harmadik, és legegyszerûb oka a japán sikernek az az óriási tõkeinjekcó volt, amely a gazdaságba, a cégekbe az 50-es években érkezett. Mindezekkel a paraméterekkel rendelkezik a Hyosung is, immáron húsz éve.

Miért olcsóbb a Hyosung a japánoknál? Annyival rosszabb is?

A világgazdaság mai állapota egy kicsit a japánok ellen fordult. Ennek egyik oka, hogy a japán népesség több,mint 30%-a nyugdíjas, mert a jóléti állam egyszerûen kitolta az átlagéletkort, és ezért a mai japán cégek kénytelenek nagyságrendekkel több pénzt fizetni a társadalombiztosításnak, mint tették ezt 20 éve. Ez megjelenik a mai japán termékek árában is. A másik tényezõ az, hogy a japán ipar az egyébként fantasztikus minõségû termékeit mai is import nyersanyagból, import acélból, stb. állítja elõ. A koreai Hyosung mindkét területen sokkal jobban áll. A koreai gazdaság most abban a helyzetben van, mint a 80-as évek japán gazdasága, a "japán aranykor", de a nyersanyagokat jórészt saját belföldi forrásból meg tudja szerezni. A Hyosung ezen kívül pedig egyébként is egy ipari óriás, saját nyersanyag-gyártó kapacitással, amely a termékek árában is megjelenik. Az árkülönbség jórészt ezekbõl a különbségekbõl eredeztethetõ, mert "csodák nincsenek". Természetesen nem a mi tisztünk, hogy megállapítsuk, mennyivel "rosszabb", ha egyáltalán rosszabb egy Hyosung GT650, mint egy Suzuki SV650. Az összehasonlítás elkerülhetetlen, DE ÁLLUNK ELÉBE. Akár egy másik példát is hozunk, szívesen, jelesül a Hyosung GV250 és a Suzuki VL250 kis chopperek esetében, aki kíváncsi, hasonlítsa össze a technikai részleteket, és meg fog lepõdni. Errõl sok motoros szaklap cikkezett már világszerte, Ausztáliában, Angliában, Németországban. Remélhetõleg sikerül hamarosan valamelyik itthoni szaklap újságírói, tesztelõi általi független cikket olvasniuk a motorosoknak a Hyosungokról. Fontos alkatrészek származnak a koreai motorokon Japánból, pld. a karburátorokat a Mikuni szállítja. Mi inkább azt mondanánk, hogy a Hyosung motorkerékpárok gyári háttere rendelkezik azokkal az elemekkel, amelyek a Japánokat sikerre vitték: az ázsiai fegyelemmel, a minõség iránti elkötelezettséggel, a T.Q.C. japán rendszer teljes adaptálásával, a szükségesen óriási tõkeháttérrel, és a motorkerékpár-gyártásba fektetett mérnöki órák tízezreivel, végül, de nem utolsósorban egy csodálatos japán márka húsz évig tartó kooperációjával. Minden adott tehát a jó minõségû motorok elõállításához, de a koreaiak elkötelezettsége - a legegyszerûbb segédmunkástól kezdve a mérnökökön át a tulajdonosokig - legalább ennyire fontos, mint a kedvezõ lehetõségek: természetesen gazdaság jelenlegi állása szerint fontos területeken elõnyt élveznek a mai japán üzleti környezettel szemben, ami segíti õket a versenyben - és akarnak jó gépeket gyártani. Ezt maguk a modellek mutatják be a legjobban.

Hol vannak a kínaiak?

Hadd szögezzük le a legelején, nagyon távol -minden értelemben - a Hyosungtól. Mûszaki szempontból egyszerû a képlet: akármilyen furcsa, de a gigantikus méretû kínai motorkerékpár ipar, amelynek évi összkapacitása eléri az 50 millió (!) darab kész motort, nem igazán képes 250 cm3-nél nagyobb motorokat gyártani, pláne nem tud DOHC 4-szelepes gépeket kerékre állítani. Miért? A kínai ipar piaca elsõsorban a kínai átlagpolgárok tíz- de inkább százmillióiból áll, akik egyszerûen nem igénylik a high-tech motorokat. Kérünk mindenkit, hogy sohase a kínai termékek árából kiindulva próbálja meg a Hyosungot mérlegre tenni. Ez nem az a jármû, ami a tartós teszteken 10000 km-en belül motortörést szenved, vagy egyszerûen széthullik. A kínai ipari termékek nagyon olcsók, de a motorgyártó tudomány kínai állása szerint ma túl nagy tûréshatárokkal dolgoznak, csak közepes, vagy gyenge minõségû alapanyagokból.

Mit hoz a jövõ ?

A Hyosung jövõbeni modelljei nagyon ígéretesek, várható az 1000-es V2-es érkezése 2006 év végén, de az XRX450-es enduro, (talán SuperMoto is lesz) és a 450-es ATV sem hagyja hidegen a terepezést kedvelõ motorosokat. Természetesen nem minden fejlesztés nyilvános, számíthatunk sok érdekes meglepetésre a jövõben. Mi, a Karácsonyi-Nagy Kft Kft csapata, a magyarországi importõrrel vállvetve elkötelezett és feltétlen hívei vagyunk ennek a nagyszerû és ígéretes motormárkának, és minden lépésünk azt a célt szolgálja, hogy kis országunk motorosai büszkék lehessenek Hyosung motorjukra. Akár újat, akár használtat vásárolnak, itthon, vagy külföldön, mi törõdni fogunk azzal, hogy a legnagyobb biztonságban érezhessék magukat és motorjukat, a vásárlásba való befektetésüket azok, akiknek motorja ezt a nevet viseli a tankon: HYOSUNG.

 

Az Auto1 2005.08.25-i cikkje

 

"...essen szó ..., a Hyosung Motorsról, akik véleményem szerint a legjobb ár-érték arányt képviselik. A céget 1978-ban alapították Dél-Koreában, 1979-ben már meg is kötötték együttmûködési megállapodásukat a Suzukival. Saját fejlesztésû motorjaik tervezésénél jól jött a japánok tapasztalata, így 1982-ben el is kezdhették exportálni termékeiket.

A Hyosung is megszerezte az ISO 9001 minõsítést, de igazából nem ez a meggyõzõ, hanem a megmunkálás minõsége, valamint a tény, hogy a Hyosung a koreai rendõrség hivatalos beszállítója.

A kisebb távol keleti gyártók közül egyedül õk azok, akik 250 cm3 feletti erõforrást is alkalmaznak, így például a sportos GT 650 -ben, vagy az extravagáns power cruiser kinézetû GV 650 Aquilában. A Suzukinak ebben is benne van a keze: az új 650-es blokkok 90 fokos, V2 elrendezéssel készülnek és kísértetiesen hasonlítanak az új SV 650-ek aggregátjaira.
Remélem, sikerült egy kicsit eloszlatni a rejtély homályát a számunkra szokatlan nevû motormárkákról. Áraikkal és nem mindennapi külsejükkel könnyen elcsábíthatnak minket, de fontos tudni, hogy mi rejtõzik mögötte..."