A szállodai gazdálkodással kapcsolatos mutatók: Szobakapacitás kihasználtság = kiadott szobák száma / kiadható szobák száma. Azt fejezi ki, hogy a kiadható szobák hány százalékát sikerült értékesíteni az időszak során. Ágykapacitás kihasználtság = kiadott ágyak száma / kiadható ágyak száma. Kifejezi, hogy a kiadható ágyak hány százalékát adták ki az időszak során. Forintkapacitás kihasználtság = tényleges bevétel / elérhető bevétel. Kifejezi, hogy az elérhető maximális bevétel hány %-át sikerült az időszak során elérni. Átlagos tartózkodási idő = vendégnapok v. vendégéjszakák száma / vendégek száma. Ha nincs megadva a vendégnapok száma akkor számolhatunk a kiadott ágyak számával. Me: nap/éjszaka. Kifejezi, hogy egy vendég átlagosan hány napot v. éjszakát töltött a szállodában. Egy vendégre jutó bevétel = Tényleges bevétel / vendégek száma. Me: Ft/fő. Mutatja, hogy egy vendég mennyit költött átlagosan a szállodában. Egy vendégnapra v. vendégéjszakára jutó bevétel = Tényleges bevétel / vendégnapok v. vendégéj. sz. Me: Ft/nap v. éj. Kifejezi, hogy egy vend napra v éjszakára átlagosan mekora bevétel jut. Vendégkör összetételének vizsgálata = belföldi v külföldi vendégek száma / összes vendég. Kifejezi, hogy az időszak összes vendégének hány százaléka belföldi vagy külföldi. Vendégéjszakák összetétele = belföldi v külföldi vendégéjszakák száma / összes vendégéjszaka. % Egy kiadott szobabruttó átlagára = vendégszoba bevétele / kiadott szobák ára. % Kiadható szobák száma = szobák száma (szobakapacitás) X időszak napjainak száma. A kiadható szobák száma az időszak során … Kiadható ágyak száma = ágykapacitás X időszak napjainak száma Átlagár = Tényleges árbevétel / kiadott szobák száma. (Ft/szoba) Egy szoba átlagos bevétele ... Egy kiadott ágyra jutó bevétel = Összes, tényleges bevétel / kiadott ágyak száma. Egy kiadott ágyra átlagosan … Ft bevétel jut. Nettó ár = Bruttó ár / 1,2. Egy vendégre jutó átlagos költés = Elért nettó bevétel / kiadott ágyak száma. (Ft/fő/nap) Egy vendég naponta átlagosan … Ftot költött. Statisztikai viszonyszámok: 1.A statisztikai adatokat általában nem önmagukban, hanem más adatokkal összefüggésben értékeljük. A viszonyszám két statisztikai adat hányadosa, kifejezi az egyik adatnak a másikhoz mért arányát. Viszonyszám = Viszonyítandó adat / Viszonyítási alap. Kifejezhető: - együtthatós formában (két adat hányadosaként) számításokban használjuk –százalékos formában (ha az együtthatós formát megszorozzuk 100zal) értékeléskor használjuk. 2. A viszonyszámok fajtái: a, dinamikus viszonyszám (Vd) az időbeli változást fejezi ki. Vd = a1 / a0 = Tárgyidőszak adata / Bázisidőszak adata. Kifejezhető: -együtthatós formában (csak ha továbbszámolunk) – százalékos formában (100% felett növekedést fejez ki, az alatt csökkenést). b, Megoszlási viszonyszám: A sokaság egyes részeinek arányát fejezi ki a sokaság egészéhez képest. A vizsgált adatok belső arányait, szerkezetét fejezi ki. Vm = ar / ae X 100 = Részadat / Összes adat X 100. Kifejezhető együtthatós és százalékos formában. Az egész sokaságot tekintjük 100%nak és azt vizsgáljuk, hogy az egyes részek ennek hány %át teszik ki. A megoszlási viszonyszámok összege mindig 100%.