A TÖRTÉNET ÉS A CSELEKMÉNY

A mozgókép, ugyanúgy, mint a fotó, reprodukció és ábrázolás. Olyan valóság-lenyomat, amely a mozgást is ábrázolja.
Mozgások sorozatából áll össze a film története, a fabula. A fabula események ok-okozati láncolata, amelyet a szereplők viszonyaiban történő elmozdulás ír le.
A történet szerkezete: expozíció (előkészítés) --> események --> fordulat --> tetőpont --> lezárás. Ezek a szerkezeti egységek ok- okozati összefüggésben vannak egymással.
Az epizód olyan helyzet, amely nem viszi előbbre a történetet, de jellemzi a szereplőket, valamilyen többlettudást nyújt.

A szüzsé (cselekmény) a történet megvalósulása adott helyszínen, konkrét szereplőkkel: ebből ki-ki a maga felfogása szerint olvashatja ki a történetet.

BEÁLLÍTÁS ÉS JELENET

A film alapegysége a jelenet. Az elbeszélő filmek jeleneteit a szereplők párbeszédei, cselekedetei, a helyszín és az idő alapján különülhetnek el egymástól. A beállítás a kamera adott helyzetében befogott valóságszelet.

Egy jelenetet megnézhetünk egy beállításból is. Ez jellemző a korai némafilmekre.

A Lumiere fivérek a New Yorki Broadway forgalmát bemutató filmje egyetlen beállítás.
 

Általában egy jelenet több beállításból épül fel. Ilyenkor a jelenet apró részleteit illeszti össze az agy egyetlen eseménysorrá. Egy új jelenetben megváltozik a környezet, a szereplő, a ruha, stb. A Kontroll című film kimaradt jelenetében különböző szemszögekből készített felvételek kapcsolódnak össze egyetlen egésszé.

FILMTÉR

A filmtér közvetíti számunkra a cselekmény helyszíneit, a szereplők közti térviszonyokat.
A film beállításai különböző plánokban mutatják a szereplőket. Tudjuk, ki hol áll, figyeljük,ki merre néz, követjük a helyszínváltozásokat. A beállításokból felépül a jelenet, amelyek időrendben, kronologikusan követik egymást.

A Hyppolit, a lakáj című film jelenete egy jómódú család nappali szobáját ábrázolja

A filmtérben különböző módon helyezhetjük el a figurákat. Már az is sokat elárul a szereplők viszonyáról, hogy milyen szögben mutatja őket a kamera.

Kameraállások:
A filmfelvevő gépek helyzete az álló ember szemmagasságához viszonyítva. A változtatott látószög más-más érzelmi tartalommal töltheti meg a képet.

- Vízszintes gépállás: szereplők szemmagasságában.
  semlegességet, kiegyensúlyozottságot, távoltartást sugároz.

- Alsó gépállás: személyek vagy tárgyak hősiességét, nagyságát, félelmetességét emeli ki.

- Felső gépállás: a kicsinységet, magányosságot, kiszolgáltatottságot lehet kifejezni vele.
 

- Szubjektív kamera: segítségével valamelyik szereplő nézőpontjából láthatjuk a jelenetet.

Kameramozgások

A filmtér kibővülhet, ha a kamera nem statikus (álló), hanem felvétel közben mozog. A mozgás fajtái:
- Svenk (elfordulás): az álló kamera vízszintes vagy függőleges tengely körül elfordul.
  - Panorámázás: a svenk egy táj vagy egy tárgy felszínét mutatja.
  - Lekövetés: ha egy mozgó személy vagy tárgy útját kíséri a kamera mozgása.
- Kocsizás: a kamera bizonyos irányba mozogva követi a mozgó tárgyat, személyt.
- Daruzás: a kamera függőleges emelése vagy süllyesztése.
- Összetett mozgások: az előbbi mozgások kombinációja(repülő kamera)

Kameramozgások variációi
 

A film összetett kameramozgásokat mutat
 

Zoomolás

A filmtér (képkivágás) módosítása optikai eszközökkel, például változtatható gyújtótávolságú lencserendszerrel.

FILMIDŐ

Az elbeszélő filmek sűrítve beszélnek el egy-egy történetet. A film időrendbe helyezi az eseményeket, az ok-okozati összefüggéseket. A szükségtelen, mellékes történések kimaradhatnak, ez a kihagyás (ellipszis).
A film két, egy időben zajló eseménysort is meg tud mutatni, leggyakrabban úgy, hogy a két helyszínen zajló eseménysort állandóan váltogatják.
A kronológia, az időrend meg is törhető. Ha a múlt eseményeit idézzük fel a film menetében, visszapillantást (flashback) alkalmazunk. Ezt megfelelő effekt alkalmazásával nyitjuk meg és zárjuk le, jelezve, hogy a jelenet kilóg az időrendből.

Az elbeszélő filmek jelen-jövő viszonyokat is ki tudnak alakítani. Az időben való előre ugrást (flashfoward) használja például a Vissza a jövőbe című film.

CHARLIE CHAPLIN FIGURÁJA A TÉRBEN

A nagyformátumú alkotások tér- és időviszonyokkal árnyaltan jellemzik szereplőiket és a megelevenített eseményvilágot.

Részlet a Modern idők című filmből
 

A film nagyüzemi termelés és az ember kapcsolatának szatirikus ábrázolása. Utal arra, hogy az ipari termelés, a gépek egyre különösebb környezetbe kényszerítik az embert, aki ezáltal egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül. A hatalmas gépek között mozgó kicsiny emberkék pontosan ábrázolják helyzetüket.

Részlet a Volt egyszer egy Vadnyugat című filmből
 http://youtu.be/K9C0ibn73Ok

A film egy bosszú történetét dolgozza fel. A bosszú, megfontolt, feszült kivárás eredménye. A feszültség megteremtésének eszköze a filmidő elnyújtása: a film lassú beállításai, lassú ritmusa a várakozás állapotát teremtik meg. A végső jelenet magába építi az emlékezés képeit is (flashback), ezzel megnyújtja annak idejét, így fokozva a drámai hatást. A flashback jelenetsora lassított, így válik el a jelentől.
A flashbackből kiderül, hogy Frank megölte Harmonika bátyját. A gyilkosság egy kegyetlen színjáték keretében zajlott. Frank felakaszttatta a férfit és a fiatal Harmonikásnak kellett  megtartania őt. Őrajta múlott tehát, hogy a bátyja életben marad-e vagy sem. Frank a gúny kedvéért és hogy fokozza a fiú szenvedéseit, harmonikát tett a fiú szájába. A báty, látva a körülötte álló banditák vigyorgó, kaján arcát, kirúgta maga alól a gyereket, vállalva a halált. Harmonika azonban nem felejtett.

Ennio Morricone világhírű filmzenéje nagymértékben hozzájárul a film végkifejletének izgalmához.
A plánok váltakozva történő alkalmazása, illetve a szuperközeli felvételek mind fokozzák a drámai hatást.

FELADATOK:

1., Hasonlítsd össze a kameramozgások és a zoomolás módszerét és képi hatásait!

2., Elemezd a Volt egyszer egy Vadnyugat című film párbaj-jelenetét a következő szempontokból:
     - Képkivágások
     - Kameramozgások
     - Kameraállások
     - Filmidő

3., Írd össze, milyen filmterekben játszhatnád le életed egy iskolai napját, ha filmen kellene megjeleníteni!
Hol és milyen kameramozgásokat alkalmaznál?